806

Február 27. – 90 évvel ezelőtt mutatták be a Csókos asszony című operettet

Ezen a napon történt

90 évvel ezelőtt, 1926. február 27-én mutatták be Zerkovitz Béla (1881-1948) legismertebb és legsikeresebb operettjét, a Csókos asszonyt a budapesti Városi Színházban. A darabot olyan nagy sikerrel játszották, hogy 1926 júniusának közepén már a hetvenötödik előadást tartották meg.

Zerkovitz Béla ugyan folytatott gyermekkorában zenei tanulmányokat, de nem tartották különösebben tehetségesnek, ezért felsőfokú zenei tanulmányok helyett a Műegyetem építészmérnöki karán diplomázott. Azonban már egyetemi évei alatt kuplékat komponált, első operettjét Aranyeső címmel 1911-ben írta, amelyet 1913-ban mutattak be.

Miközben a sajtó kikezdte zenei képzetlensége okán, külföldön egyre nagyobb sikereket ért el darabjaival. Például a milánói Teatro Lirico-ban 1923-ban tartott La bambula della prateria (A préri lánya) című művének premierje után Giacomo Puccini kereste fel és gratulált neki.

Mindeközben folyamatosan komponálta sanzonjait, kupléit, és színigazgatóként is tevékenykedett. Pályafutása során hozzávetőleg 30 darabját mutatták be, melyek között van operett és zenés vígjáték is, valamint mintegy 800 dalt és kuplét is komponált. Színpadi művei közül napjainkban már csak a Csókos asszonyt és Molnár Ferenc A doktor úr című vígjátékán alapuló zenés játékát játsszák.

A Csókos asszony szövegkönyvét Szilágyi László, a Los Angeles c. dal szövegét Harmath Imre írta. A mű az 1920-as évek elején a budapesti Józsefvárosban, azaz Josefstadtban játszódik.

A korábbi időszak operettjeihez képest óriási változás, hogy már nem hercegek, grófok és bárók a főszereplők, a helyszín sem valami főúri kastély, mulató, vagy távoli egzotikus vidék, hanem az 1920-as évek Budapestje, főhősei pesti bohémek: a kissé léha, mégis szerethető zeneszerző, a kupléíró, a kezdő primadonna és az orfeumi művésznő. A békebeli időket és az arisztokráciát csak egy szereplő, Báró Tarpataky képviseli.

„Zerkovitz a pesti flaszter, a kihágós éjszakák költője… a mondénebb, olykor harsányabb sőt, ha úgy tetszik vásáribb, könnyedebb, de mégsem tartalmatlan kupléké, sanzonoké, dalok sorából összeeszkábált, sikeres operetteké, melyek szintén Budapest dicsőségét zengik, „faunáját”, emberforgatagát öntik dallamokba és elmés dalszövegekbe. Van bennük kesernyés nekibúsulás, szívfájdalom, szerelmi bánat, könnyhullató búsongás bőven – de aztán mindig előtör a rajongva szeretett élet, a legyőzhetetlen szerelem, a világot szinte átölelő életimádat, ami a bolondosan kusza vagy egyszerűen ütődött szüzsék dacára is hatásos, és garantált sikert arat.” Zerkovitz „éppen attól az, aki, hogy vonzóvá tudja tenni Budapest bármely szegletét. Idealizálja, mesebelivé álmodja, miközben mégiscsak valós elemekből táplálkozik. Ismeri azt, amit dalba foglal, és valamennyire azért hiteles még a rózsaszínű kép is, mert szerelemes a főváros teljes egészébe...”

Az ősbemutató szereposztása nagyszerű volt. Pünkösdi Katót Honthy Hanna, nevelőapját, Kubanek hentest Kabos Gyula, Dorozsmai Pistát Kompolthy Gyula, Rica-Macát Somogyi Nusi, Ibolya Edét Sziklay József játszotta.

Báró Tarpataky szerepében a Vígszínház akkori nagy drámai színésze, Hegedűs Gyula lépett színpadra. Talán innen ered az a hagyomány, hogy ezt a szerepet sokszor nagy prózai színészek játsszák, hisz színpadra lépett már ebben a szerepben – a teljesség igénye nélkül – Darvas Iván, Benedek Miklós, Bács Ferenc, és napjainkban a Budapesti Operettszínházban Huszti Péter.

Zerkovitznak ebben az operettjében szereplő dalai is könnyen megjegyezhetők, könnyen énekelhetők. A Csókos asszonyt számos színházban játszották és játsszák is napjainkig. Zerkovitz ezen művével tartja magát az operett-játszás palettáján, köszönhetően a bájos történetnek, a darabból áradó humornak, a kiváló színészi lehetőségeknek, de a sikerhez töretlenül hozzájárulnak Zerkovitz olyan örökzöld slágerei, mint a Mi, muzsikus lelkek, Éjjel az omnibusz tetején, Van a Bajza utca sarkán egy kis palota, Látta-e már Budapestet éjjel?.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Winkler Gábor : Operett : szubjektív kalauz egy varázslatos világban. Budapest. Tudomány K., cop. 2013; Bóta Gábor: Csókos asszony Budapest Kossuth K., 2013

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2016.02.27