1060

195 éve született Storno Ferenc

A Storno-gyűjtemény megalapozója

A Storno család Svájcból származik. Idősebb Storno Ferenc Kismartonban született 1821. február 20-án. Landshutban nevelkedett, és apját követve az ottani ipariskolában tanulta ki a kéményseprő mesterséget. Korán kitűnt rajztehetsége, minden szabad idejében rajzolt. A müncheni főiskolára készült, de apja halála miatt a család elszegényedett, úgyhogy vándor kéményseprőlegényként kellett megélnie. 

1845-ben egy asszony rosszul igazította útba, így tévedésből eredeti úti célja helyett Sopronba érkezett. Itt viszont azonnal munkát talált egy kéményseprő mesternél, majd annak halála után feleségül vette az özvegyet, így övé lett a megélhetését biztosító vállalkozás.

Hamarosan fontos pártfogókat is talált, akik felismerték és méltányolták tehetségét. Ők ismertették meg több bécsi művésszel. Munkatársként részt vett a grafeneggi kastély, neogótikus átépítésében, valamint rajzolóként a bécsi Stephansdom stílszerű helyreállításában.
1863-tól Rómer Flóris támogatásának eredményeként a Magyar Tudományos Akadémia Archeológiai Bizottságától több megbízást kapott a történelmi Magyarország középkori műemlékeinek és falfestményeinek felmérésére, dokumentálására.
Az 1860-as években, kapcsolódott be a hazai műemlékek feltárásába és restaurálásába. Restaurátorként és freskófestőként főleg a Felvidéken, Erdélyben és a Muraközben szerzett hírnevet. A rábízott középkori művészeti emlékeket (többnyire falfestményeket) erősen átdolgozta és historizáló stílusban állította helyre. Ennek jellemző példái a lőcsei Szent Jakab-templom szentélyének lábazati freskói és a pannonhalmi apátsági templom román kori déli kapujának timpanonképe. A hetvenes évektől már fiaival dolgozott: ők a kéményseprést a családi hagyományt követve tanulták ki, de azután a művészetet már külföldi akadémiákon tanulmányozták.
Rajongott a gótikáért, számos középkori templomot restaurált.

1876-ban a Ferenc József-rend lovagi címével tüntették ki magyarországi templomfestészetéért. Egy évvel később a pápától megkapta a Szilveszter-rend lovagkeresztjét is. 1878-tól 1880-ig festette ki a nagyváradi római katolikus székesegyház főhajójának freskóit és a szentélyt; e csodálatos műalkotás mindmáig eredeti állapotában látható. A váradiak büszkék voltak rá, hogy egy ilyen szép műremek a soproni Storno családtól származik.

Festőként a nazarénus irányzathoz állt közel, oltárképei, freskói szerte az országban megtalálhatók. Iparművészeti tanulmányokkal is foglalkozott, ilyen tervezeteket is rajzolt. Élete utolsó éveit betegeskedve, soproni házának régiségei között töltötte el, és 86 éves korában, 1907. január 29-én halt meg. Storno Ferenc Sopronba érkezése óta gyűjtött műtárgyakat, később fiai is folytatták a régiségek gyűjtését. Gazdag műgyűjteménye ma is Sopron egyik nevezetessége.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, Uj Magyar Életrajzi lexikon. Budapest : Magyar Könyvklub 2004. ,5. köt: P-S.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2016.02.20