1236

Lélekkúra Santiago de Compostela-ban

Antal Judit könyvbemutatója a megyei könyvtárban

Antal Judit Igazgyöngy című könyve érdekfeszítő témát dolgoz fel, amelynek szóbeli prezentálását február 10-én élvezhette a közönség a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának második emeleti rendezvénytermében. A rendezvénynek különleges színfoltot kölcsönzött, hogy az író beszélgetőtársa, Demeter D. Zoltán szintén elmondhatja magáról, hogy részese volt a Santiago de Compostela-ba tartó zarándokútnak.

A moderátor így maga is személyesen átérezte a zarándoklat varázsát, sőt még a megjelent közönség között is találtunk „gyakorló” zarándokot. S bár a zarándokút számos szerzőt késztetett a téma tolmácsolására, nem lehet a könyvet „elintézni” azzal, hogy csupán „egy a sok közül”. Hiszen mindenki, aki részese lehetett már ennek a zarándokútnak, egyedülálló személyiség, tehát egyedien hatnak rá a kalandos vállalkozás impulzusai, valamint a hatásokat, azok minőségét, befogadását is embere válogatja.

Adódik a kérdés, ki miért szánja el magát erre a hosszú útra? Akadnak teljesítményorientáltak, akik fizikai teljesítőképességüket igyekeznek visszaigazolni e fáradságos túrával, de számosan lelki indíttatásból öltenek túrafelszerelést, és vágnak bele. Antal Judit arról is vallott, hogy miért éppen Demeter D. Zoltánt kérte fel a beszélgetés vezetésére: gondolkodásuk, habitusuk rokon jellege késztette erre.

Az írónő férjével több alkalommal is elindult, és megérkezett az adott zarándokhelyre. Férjét sikerült fokozatosan kirándulóvá „nevelnie”, így ez már – mondhatni – életvitelük részévé vált. Antal Judit úgy érezte, hogy „hívja az út”. Az első zarándoklat katartikus élményei ösztökélték arra, hogy újból és újból nekivágjon. Fizikailag is tervszerűen készültek, a nyitányt a Budapest-Lébény közötti zarándoklat jelentette.

Ha átengeded magad a tájnak, ha lélekben elmerülsz, már nem is érzed a kilométerek okozta fizikai megpróbáltatást. Az út úgy válhat gyümölcsözővé, ha elfeledkezel minden gondról, bajról, kellemetlenségről, és szemlélődsz. Mit kínálhat így az út a résztvevőnek? Gyönyörködhet a táj nyújtotta látványban, a vallási emlékekben, igazából ekkor ismerheti meg valóban önmagát. Az út a társas kapcsolatok szilárdságpróbája is, valamint különböző emberekkel lehet megismerkedni, tapasztalatot gyűjteni.

Figyelemre méltó volt az is, hogy az úton mindent spontán végeztek, semmit sem terveztek előre, bíztak a sorsban, hogy adott pillanatban segítséget kapnak, érdekes visszaigazolást is hallottunk ezzel kapcsolatban. Írónőnk mind a portugál, mind pedig az angol utat is megjárták. Ennek a zarándoklatnak évezredes múltja van, szoros összefüggésben a szentek és azok ereklyéinek tiszteletével. A katolikus egyház szerint a kiemelt szent helyeken az isteni kegyelem különös erővel sugárzik.

A szent helyek látogatása, védelme a vallási kérdésen túlmutatva politikai jelleget is öltött, elsősorban a középkorban. Róma, Jeruzsálem a legfőbb szent helyek, az előbbi látogatásának kérdése 1096 és 1291 között a Szentföld visszahódítására irányuló keresztes háborúk sorát indította el. A szentek ruhadarabjainak, vélt csontjainak begyűjtése az egyházi létesítmények részére presztízskérdéssé vált.

Az adott helyek felkeresése gyakran vezeklés gyanánt, egyházi büntetések keretében zajlott. S bár a világ ezer év óta hatalmasat változott, a zarándokutak nem merültek feledésbe. Az egyetemes kultúra részét adják e helyek, s nagyon sokan – manapság is – vallási indíttatásból, nem divathóbortból szándékoznak útnak indulni.

Csiszár Antal
Fotó: Pozsgai Krisztina

2016.02.11