1014

Kéthetes olasz turnéra indul a Győri Balett


Az olasz MD Spettaccoli Srl. ügynökség felkérésére lép fel a Győri Balett Olaszországban a Bolero és a Carmina Burana című darabokkal. A társulat január 11-én utazik Szicíliába: Messinában 4 alkalommal, majd Pordenonéban, Bolognában, Mestrében és Follonicában láthatja az olasz közönség az előadásokat.

Kiss János, a Győri Balett igazgatója az előadásokkal kapcsolatban a győri, 2014-es bemutató kapcsán elmondta, hogy „a Bolero és a Carmina Burana két emblematikus mű, hiszen ezekkel indult a társulat pályafutása, és talán ezeket táncoltuk a legtöbbször”. Az újragondolt alkotásokhoz Lukács András, a bécsi Wiener Staatsballett szólótáncosa és koreográfusa, valamint Vámos György készített koreográfiát a 35 éves születésnapját tavalyelőtt ünneplő társulat Generációk című bemutatójára.

Maurice Ravel Bolero-ja a Harangozó-díjas Lukács András koreográfiájával került színpadra: „A Bolero-t 2012-ben készítettem a Wiener Staatsballett részére. Ravel csodálatos zenéjéhez félve nyúltam, hiszen klisékkel terhelt, agyonjátszott darab. Előttem már sokan alkottak rá táncműveket, és több etalon is volt közöttük, amelyekre a közönség még élénken emlékszik (Maurice Béjart, Markó Iván). Nem szerettem volna epigon lenni, és nem a szokványos férfi-nő viszonyra, szenvedélyre, érzéki szálra kihegyezni a történetet. Az én koreográfiám egy cselekmény nélküli darab, tíz-tíz női és férfi táncos hatalmas fekete szoknyában próbál egy monumentális, hideg hangvételű, sötét báli jelenetet érzékeltetni. A groteszk, szinte parodisztikus társastánci elemek és a modern tánc eszközeinek ötvözésével szerettem volna sajátos stílusú formanyelvet teremteni. Az egyszerű, minimalizált mozdulatok fokozatos bonyolításával, a létszám növelésével, a térformák egyre gyakoribb változtatásával igyekeztem a mozgást a monoton, ám egyre inkább fokozódó, lüktető zenével azonos szintre emelni, és e kettő harmonizálásának eredményeképpen teljes egészet alkotni.”

Carl Orff Carmina Burana című művét pedig Vámos György koreográfiájával csodálhatják meg az olasz nézők. „Ó Fortuna! A szerelem és boldogság utáni vágy, mint a létezés legfőbb éltető eleme mutatkozik meg ebben a Végzet istenasszonyát szólító kiáltásban. Fortuna sorsdöntő kereke az emberi élet hullámvölgyeit szimbolizálja, a férfi és nő, öreg és fiatal feszültséggel teli harcát. A Carmina Burana, noha az alapjául szolgáló latin és alnémet versciklus XIII. századi, a zenetörténet fiatal klasszikusa, mely egyszerűségében briliáns, ritmusában erőteljes, tematikájában örökifjú, és szárnyakat ad a képzeletnek.” Vámos György hangsúlyozottan egyszerű rendezéssel közvetíti ezt a szuggesztív erőt, pusztán a tánc erejével jeleníti meg a tiszta szerelem szikrázó himnuszát.

Fotók: Marcali Gábor (címlap: Carmina Burana) és Orosz Sándor (Bolero)

2016.01.08