676

Bálint András: olyan színházat adok át, amilyet egykor elképzeltem

MTI

Megvalósult az az értelmiségi kamaraszínház, polgári művészszínház, amelyet eredetileg elképzelt, a Radnóti Színház megtalálta helyét és közönségét – erről is beszélt az MTI-nek Bálint András, aki 30 év után január végén távozik az intézmény éléről.

Az igazgató elmondta, hogy az elmúlt 30 évben mintegy 150 darabot mutattak be. A színház emblematikus előadásai között a Csehov- és Ibsen-darabokat, az irodalmi és önálló esteket említette. Hozzátette, hogy januárban könyv is megjelenik a Radnóti Színház elmúlt 30 évéről. A kezdetekről felidézte: az akkori gyakorlattól eltérően az igazgatói posztot pályázat útján nyerte el, akkor már 20 éves színészi múlt állt mögötte, és mással is szeretett volna foglalkozni.

Az elmúlt időszak fontos rendezői között az első pillanattól máig a színházban alkotó Valló Péter főrendező mellett Gothár Péter és Zsótér Sándor nevét emelte ki. „Megfordult itt ebben a 30 évben a magyar színházművészet színe-java” – mondta. A színháznak a maihoz hasonlóan 13-15 tagú társulata volt, amely azonban sokat változott azóta. „Ez természetes, mert a Radnóti mégiscsak egy kicsi színház, és bár jó az intim jelleg, egy színész szeret időnként nagyobb térben megmutatkozni” – jegyezte meg. Bálint András kiemelte, hogy a Radnóti Színházban nagy látványosságot, csoportos mozgásokat megvalósítani nem lehet, ehelyett az intimitás megteremtése és a beszéd a fontos. „Mindig fontos volt számomra az elhangzó szöveg. Az eredeti magyar szöveg vagy a nagyon jó minőségű fordítás” – emelte ki, példaként említve, hogy a Lear királyt Nádasdy Ádám, a Karamazov testvéreket Morcsányi Géza fordításában mutatták be, Carlo Gozzi Turandot című művét pedig Térey János fordítja le a színház számára.

A 30 év kiemelkedő előadásai között Ibsen Nóráját, Jordán Tamás József Attila-előadását, Csehov Ványa bácsiját, Plautus A hetvenkedő katona, Gogol Háztűznéző és Gozzi A szarvaskirály című művét említette. Kiemelte, hogy nagyon sok kortárs magyar drámát mutattak be, köztük Hamvai Kornél, Darvasi László, Spiró György, Kárpáti Péter darabját. Orosz szerzők műveit tűzték műsorra, emellett zenés kísérleteik is voltak, amelyek közül néhány nagyon jól sikerült, elsősorban az Anconai szerelmesek. A századforduló polgári Magyarországának alkotói közül Füst Milán, Molnár Ferenc, Szép Ernő és Barta Lajos műveit említette.

A fővárosi fenntartású színház vezetője a politikusokkal való viszonyáról elmondta: elfogadták, hogy a Radnóti Színház minőségi hely, egy olyan érték, amelyet nem kell bántani. „Nem volt különösebb bajom a politikusokkal. A Nemzeti Színház, az egy másik történet” – mondta, felidézve azt az időszakot, amikor megpályázta a Nemzeti vezetését 1997-ben, és megnyerte a pályázatot az Erzsébet téri színházra, amely a kormányváltás után azonban nem épült fel. Mint mondta, a döntés akkor fájdalmas volt számára.

Arról, hogy az általa elképzelt terveket sikerült-e megvalósítania, azt mondta: az értelmiségi kamaraszínház, polgári művészszínház megvalósult, a színház megtalálta helyét és közönségét. Arra a kérdésre, hogy mi a jó színház titka, úgy válaszolt: a műsorkészítésnek számos szempontja van, sokféle rendezőt hívott a színházba, és természetesen mindig a legjobb előadást akarják létrehozni. Elmondta, hogy a 230 ülőhelyes színházat évente mintegy 50 ezer néző látogatja, baráti köre, székvásárlói vannak, a nézőtér átépítésekor 160 széket eladtak. A diákokkal folyamatos kapcsolatot tartanak, színházpedagógiai programot működtetnek.

A változtatás lehetséges irányáról szólva elmondta: amint a februártól a Radnótit vezető Kováts Adél is hangsúlyozta, fiatalítani kell a színházat. Eddig is jöttek új tehetségek: tavaly Horváth Csaba, az idén Juronics Tamás és Szikszai Rémusz is bekapcsolódik rendezőként a színház munkájába. Mint mondta, karácsony előtt mutatták be Valló Péter rendezésében Miroslav Krleza A Glembay ház című darabját, amelyben az apa szerepét játssza. A következő bemutató a 18. századi olasz szerző, Carlo Gozzi Turandot című műve lesz Juronics Tamás rendezésében, Petrik Andrea címszereplésével. Az évad végén, májusban Szikszai Rémusz rendez, de hogy mit és kikkel, azt már Kováts Adéllal döntik el. „Bársonyos átmenetet képzelek. Konfliktusmentest, olajozottat, szakszerűt. Nem féltékenységgel, pazarlással, irigységgel és haragszom ráddal terheltet, amilyen nagyon sok volt. Ennek a színészek és a közönség látta kárát” – mondta. Arról beszélt, hogy Kováts Adélt alkalmasnak érzi a színház vezetésére; ismeri a színházat, a társulat kedveli őt, vannak új tervei. Elmondta: az új igazgató frissíteni is akar amellett, hogy a társulat döntő többségét továbbviszi.

Jövőbeni feladatairól elmondta: ha hívják máshova, megy szívesen, akár rendezni is. A Radnóti további életében színészként vesz részt, hivatalos tanácsadó biztosan nem lesz. „Ha tanácsot kérnek, akkor adok. De csak ha kérnek” – mondta.

Forrás: MTI

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2016.01.06
7