1135

215 éve született Czuczor Gergely


Czuczor Gergely Andódon született 1800. december 17-én. Eredeti neve Czuczor István, rendi neve lett a Gergely. Édesapja jómódú jobbágy volt, édesanyja Szabó Anna, egy jóságos, buzgón vallásos asszony, aki tizenegy gyereket szült. Szülei olyan iskolákba küldték (Nyitra, Esztergom, Pozsony), ahol a környezettől elsajátíthatta a szlovák és a német nyelvet is.

A 17 éves fiú, édesapja ellenzésére, de édesanyja örömére belépett a bencés rendbe. Unokatestvérével, Jedlik Ányossal együtt volt novícius. Teológiai tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Pesten a Központi Szemináriumban felkereste Kisfaludy Károlyt, akitől irodalmi ösztönzést kapott. 1824-től a győri bencés gimnázium tanára, majd Győrött a rendi növendékek tanára lett. 1830-tól Czuczor Gergely Komáromban tanított. Az 1831-ben dúló ázsiai kolera idején önfeláldozó helytállást tanúsított. Sokszor hívták betegágyhoz, hogy a vallás vigasztalásaival lássa el a szenvedőket.

Első nagygyűlésén az Akadémia levelező tagjává választotta Czuczort. Amikor pedig 1835-ben az Akadémia segédjegyzője és levéltárnoka lett, Pestre költözött. Az 1832-36. évi országgyűlés fiatal ellenzékét megvédte az ócsárlástól. Költőként mondta ki, amit a haza legjobbjai követeltek: a jobbágykérdés fontosságát.

Elnyerte az akadémiai rendes tagságot is, de hazafias gondolkodása miatt folytatódott a hajsza ellene. Egy névtelen és rosszindulatú besúgó feljelentette, hogy paphoz nem illő költeményeket ír. Poétai munkáit indexre tették, udvari parancsra elrendelték elkobzásukat. Czuczor keményen cáfolta a vádakat; tudta, a sok hamis vád arra jó, hogy bennük elrejtsék a leghatalmasabb vádat: „ezek is csak ürügyek ugyan, mert valóságos ok a magyarság gyűlölt ügye”. Egyházi fogságba helyezték, a tanítástól eltiltották, de megtörni nem tudták.

Vissza kellett térnie Pannonhalmára, ahol 1837-38-ban másodkönyvtáros volt. 1838 februárjának végén visszakerült a győri líceumba tanárnak. 1840-ben nagy tetszést kiváltó akadémiai emlékbeszédet mondott „fennkölt gondolkodású, ideálisan széplelkű rendtársa, atyai barátja s írói pályáján serkentője, Guzmics Izidor fölött”. 1845. április végén már ismét Pestre költözött.

1848. december 21-én Kossuth hírlapjában jelent meg forradalmi verse, a Riadó, ezért 1849. januárjában letartóztatták. Buda visszavételekor, 1849. májusában kiszabadult, de a szabadságharc leverése után 6 évi várfogságra ítélték. Kufsteinben raboskodott, ahonnan 1851-ben szabadult. Ezután tovább dolgozott Fogarasi Jánossal a nagyszótáron, és egyidejűleg a Nemzeti Színház dramaturgja volt. Országosan az Augsburgi ütközet című eposzával vált ismertté. Ezután eposzokat és népies műdalokat írt, melyek közül több igen ismertté vált (Szántó legény dala, Fúj, süvít a Márta szele). Toldy Ferenc biztatására 1827-ben kezdett népköltészeti alkotások gyűjtéséhez.

Czuczor Gergely Garayval együtt hidat képez Kisfaludy Károly és Petőfi Sándor között. Vörösmarty fényes tehetséggel betetőzi a Kazinczy-Berzsenyi-Kölcsey irányt, Czuczor pedig száznál több népies versével fő kezdeményezője annak az új irányzatnak, amely Tompa, Petőfi és Arany költészetében teljes diadalt arat.

A halála előtti napon egy ferences rendi atyánál meggyónt, misézett, délben még a piaristák víg társaságában vendégeskedett. Másnap, 1866. szeptember 9-én már halott volt. Szeptember 10-én temették, szemfedőjét babérkoszorúval díszítették. Bencés, ferences és piarista szerzetestársai, az Akadémia tagjai, köztük Arany János, a Nemzeti Színház képviselői vették körül koporsóját. A Kerepesi temetőben nyugszik. Sírja fölé a bencés rend művészi emléket emeltetett. Toldy az Akadémia nagygyűlésén egyik legszebb emlékbeszédével méltatta legjobb barátjának költői, tudósi és hazafiúi érdemeit. Szülőföldjének népe márványtáblával jelölte meg Andódon a szülőházát. Érsekújvár népünneppé tette az emléktábla-avatást. Az Akadémia a Nagy Szótár elkészültének emlékére aranyérmet veretett. A költő egykori budapesti lakását domborművel jelölték meg, utcát neveztek el a róla.

Nagy Mária

Forrás: Wikipédia, http://bdgyegyor.hu/15-hires-bencesek/77-czuczor-gergely-osb, Új magyar életrejzi lexikon 1. köt.: A-Cs. Budapest : Magyar Könyvklub, 2001.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.12.17