A karácsony megünnepléséhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az éneklés, a zene. A családi otthonokban álló karácsonyfa alatt, gyertyagyújtáskor ugyanúgy felcsendül a dal, a muzsika, mint a templomokban – az egész világon, függetlenül attól, hogy a Földnek azon a részén éppen nyár van-e vagy tél.

A zenének nagyon sok célja lehet, ami főleg a felhasználásától függ. Az egyik, elsődleges törekvés a szórakoztatás. Függetlenül attól, hogy ki, milyen stílusú zenét szeret, a leggyakoribb ok, amiért valaki zenét hallgat, az a szórakozás. A legtöbb zenére táncolni is lehet, tették ezt régen, és teszik ezt ma is. Persze az, hogy ki, milyen gyakran hallgat zenét, egyénenként különbözik. Van, aki a mindennapi tevékenységek közben sem tud meglenni zene nélkül, míg mások külön a zenehallgatás öröméért néhány órára felfüggesztik a feladataikat.

Vegyük „komolyra” a szót. A zene a művelődés egyik legalapvetőbb eszköze, mert segítségével általános ismeretekhez juthatunk. Sok olyan zenemű van, amelyek bizonyos történelmi eseményekhez fűződnek, történelmi személyekről szólnak (pl.: Erkel Ferenc Bánk Bán vagy Vangelis 1492), a többi pedig olyan élményt nyújt, mint egy irodalmi alkotás elolvasása.

A világ egyik leghíresebb komolyzenei karácsonyi darabja Bach Karácsonyi oratóriuma. A mű szakrális témájú szövegei – Jézus születése, a pásztorok látogatása, Jézus megkeresztelkedése – mellett a zene ünnepi, emelkedett hangulata utánozhatatlan karácsonyi atmoszférát teremt. De ez csak egy példa a számtalan híres zeneszerző csodálatos alkotásaiból.

A művelődéshez tartozik még, hogy a különböző népek népzenéinek megismerésével közelebb lehet kerülni az adott ország kultúrájához, jelen esetben a karácsonyi szokásaihoz. Majd minden európai nemzet leggazdagabb népi hagyománya a karácsonyhoz kapcsolódik. Az egyházi népének az egyik legnagyobb csoport, minden keresztény felekezetnél elterjedt. A többi ünnepkör népénekeitől elsősorban örvendező hangvételével tér el. A karácsonyi népénekek templomi szertartások vagy ünnepi szokások (kántálás, betlehemezés, stb.) keretében hangzottak el, sőt meg is jelenítették őket. Tartalom és alkalmak szerint csoportosíthatók. Jelentős részben a régibb réteghez tartoznak a népi jellegű betlehemi pásztorénekek (pastorellák). A részben templomi, részben betlehemi énekek a többi betlehemi énekkel együtt a kisded Jézus köszöntéséről és megajándékozásáról szólnak.

Mindenki másféle zenét szeret, de ez nemcsak az emberek különbözőségétől függ, hanem az ízlésüktől, a hagyományaiktól, vagy épp az adott hangulatuktól. Vannak olyan ünnepek és az egyes ünnepekhez kapcsolódó zenék, amelyekről mindenkinek ugyanaz jut eszébe, jelentése mindenki számára egyforma. A karácsony is ilyen. A 21. század technikai fejlettsége azonban már lehetővé teszi mindannyiunk számára, hogy ne csak a templomban hallgassunk karácsonyi énekeket és a karácsony által ihletett zeneműveket. A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér munkatársai összeállítottak egy karácsonyi lemezkínálatot, amelynek révén mindenki számára lehetővé válik, hogy az év legszebb ünnepén akár kevésbé ismert dallamokkal emelje a szenteste, a karácsonyi napok ünnepi hangulatát.

Márné Tóth Krisztina

Az 1. és 2. kép a http://pixabay.com/hu/ szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével itt érhető el: 1. kép, 2. kép

A 3. kép az everystockphoto.com szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.