1719

Jikan, a csöndes

80 éve született Jikan, alias Leonard Cohen

A könnyűzene kedvelői – ha túl vannak a negyedik x-en – minden bizonnyal hallgatták már a legendás kanadai muzsikus dalait. Hogy hirtelen nem ugrik be, ki is Cohen? Ha azt mondom, Hallelujah, vagy I’m Your Man, esetleg Suzanne? Így már inkább, ugye? De sorolhatnám dalainak magyar verzióit is, mivel Zorán, Koncz Zsuzsa, Kern András mellett sokan mások is megkísérelték, hogy előadják nyelvünkön Cohen szövegeit, hiszen a dallamokkal egyenértékűek a versek is.

Ki is ez a kissé hajlott, törékeny öregúr, aki évtizedek óta ott van a színpadon, dalainak népszerűsége töretlen, egyes lemezei hónapokon át listavezetők voltak, s aki jóval túl a hetvenen még világkörüli turnéra vállalkozott? Leonard Cohen a kanadai Montréalban született egy konzervatív, lengyel-litván eredetű zsidó családban, 1934. szeptember 21-én. Édesapját korán elvesztette, de szerény életjáradéka révén tanulmányait folytathatta. Kezdetben érdeklődése középpontjában az irodalom állt. Meghatározó olvasmányélménye volt Garcia Lorca egy könyve, ennek hatására 1950-ben elkezdett komolyabban verselni. Első kötete még egyetemista évei idején, 1956-ban jelent meg, az ismertséget azonban inkább második könyve, a The Spice-Box of Earth hozta meg számára. A 60-as években a költemények mellett regényekkel is kísérletezni kezdett. Ekkor írta a The Favourite Game (1963) és a Beautiful Losers (1966) című regényeit, amelyek azóta magyarul is megjelentek (A kedvenc játék; Szépséges lúzerek). Előbbi 1964-ben meghozta neki Québec tartomány Irodalmi díját; az utóbbi pedig olyan sikeres lett, hogy Cohent a kritikusok már James Joyce-hoz hasonlítgatták. Azt is mondhatnánk, befutott. Ám érdeklődése más irányt vett, 1967-ben az Amerikai Egyesült Államokba, Nashvillbe költözött, és zenélni kezdett.

A folk-rock műfajával kísérletezett, kezdetben csak mint dalszerző. Ekkor írt darabjainak többségét Judy Collins adta elő, aki bátorította Leonardot, álljon maga is a színpadra! Cohen 1967-ben a newporti folkfesztiválon debütált, mint előadó, melyet egy televíziós fellépés követett a CBS-nél. Ekkor fedezte fel John Hammond, a híres producer, aki leszerződtette a Columbia lemeztársasághoz. Első nagylemeze Songs Of Leonard Cohen címen 1968-ban kerül a piacra, és váratlan sikert aratott. Következő albuma, a Songs From A Room már magán hordozza azokat a jegyeket, melyek megkülönböztetik minden más előadótól: halk, melankolikus kontrabasszus hang, félig prózában előadott melódiák. Szövegei súlyosak, átvitt értelműek, olykor közel állnak a gospelekhez, tekinthetők modern zsoltárnak is. Melyik „megasztár” énekel vajon rajta kívül Garcia Lorca verset a színpadon, saját fordításban? Lásd Take this Waltz. Sikeres muzsikusként, rengeteget turnézik világszerte. Ugyanakkor a hetvenes évek közepén kis szünetet tart, és ismét versel. Ezt követően kiadott albuma, a Death Of A Ladies’ Man csalódást okoz rajongóinak. Teljesen más, populárisabb stílust képvisel. Ennek oka talán a túlságosan erős produceri befolyásban rejlik, bár talány, hogy miért enged a nyomásnak. 1984-ben jelenik meg Various Positions című albuma, ezen hangzik fel a Dance Me To The End Of Love című szám, mely világsiker lett, valamint a Hallelujah című dal, amely szinte a védjegyévé vált. Az évtized végén jelent meg az I’m Your Man című album, amely nemcsak hatalmas sláger lett, de anyagilag is óriási sikert hozott.

Cohen azonban nem szokványos popsztár. Érett férfiként, 1992-ben egy újabb lemezzel jelentkezett (The Future): ezen a korongon prófétai hangot ütött meg, jól érezhetően társadalmi és erkölcsi kérdések foglalkoztatták. A lemezbemutató turné után, 1994-ben elvonult a világtól. Az ezt követő öt esztendőt a Los Angeles közelében fekvő Mount Baldy Zen Központban töltötte. 1996-ban rinzai zen buddhista szerzetessé szentelték és felvette a Jikan nevet, amit a címben használtam. Ez egy „beszélő” név, jelentése: „csöndes”.

A külvilágba visszatérve jelentette meg friss hangvételű Ten New Songs című albumát, majd 2004-ben a Dear Heather című lemezt, ami szokatlan módon olyan dalokat is tartalmaz, amelyeket nem ő szerzett. S mert a változatosság gyönyörködtet, Cohen 2006-ban ismét verseskötettel jelentkezett. A The Book Of Longing című kiadvány verseit Philip Glass zenésítette meg, és adta ki lemezen.

Cohen munkatempója nem csökkent: 2009-ben két koncertlemezt jelentetett meg: Live in London (2009) és Live at the Isle of Wight 1970 címmel. 2012-ben újabb korong került a boltokba, az Old Ideas című album. Az összes lemeze közül talán ezen elemzi legbehatóbban az emberi lét legalapvetőbb kérdéseit: az Istenhit vagy ateizmus, a szerelem és a szeretet, a veszteség és az elmúlás kérdéseit. S végül – a most 80 esztendős ünnepelt maga lepi meg rajongóit: szeptember 22-én mutatja be legfrissebb lemezét, amelynek címe Popular Problems (2014). Kíváncsian várjuk!

Leonard Cohent élőben is hallhatta a magyar közönség: 2009-ben a Papp László Budapest Sportarénában adott fantasztikus hangulatú, három órás koncertet. A kissé hajlott hátú, törékeny alkatú, kalapos öregúr elvarázsolt tizenkétezer embert. Az Origo kritikájának záró sorai: „Egyszer elmennék egy olyan Cohen-koncertre is, amin csak kétszáz néző van és lehet égbe tartott kézzel, együtt kiabálni a szélsőségesen bölcs/cinikus/szenvedélyes refréneket, meg lehet számot kérni és nem kell attól tartani, hogy ha egy nagyobbat kurjant az ember, akkor lemarad egy szaxofonszólóról. De a tegnap esti rítus résztvevőjeként már nem igazán bánom, hogy erre a koncertre már csak álmomban jutok el.” A pesti koncertről lemaradtunk, 2014-et írunk, nincs más hátra... elő a lemezekkel! Isten éltesse Leonard Cohent!

Berente Erika


Az utolsó kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2014.09.19