959

100 éve született Konsztantyin Szimonov


Konsztantyin Mihajlovics Szimonov 1915. november 28-án született Péterváron. Ifjúkorát katonai állomáshelyeken és táborokban töltötte, mivel édesapja katonatiszt volt. Ipari szakiskolában tanult, majd esztergályosként dolgozott Szaratovban, később Moszkvában. 1938-ban végzett a Gorkij Irodalmi Főiskolán, ezután egyéves katonai-politikai akadémia hallgatója lett.

1939-ben Mongóliába utazott, ahol a szovjet-japán háborúról küldött haditudósításokat, életművét a 2. világháború élménye döntően meghatározta. Írói pályafutását költőként kezdte, első műve 1934-ben jelent meg egy antológiában. Korai költeményeinek témáját az orosz történelemből merítette. 1942-ben jelent meg háborús verseinek gyűjteménye, amelynek legismertebb darabja a Vera Szerova színésznőnek dedikált „Zsgyi menya” (magyarul Lányi Sarolta fordításában „Várj reám”) című verse. Ez a vers elismerést és hírnevet hozott számára, ettől kezdve az egyik legsikeresebb és legünnepeltebb orosz költő lett.

Az 1940-es években több díjjal is elismert színdarabot írt. Nappalok és éjszakák című regényében a sztálingrádi csata sorsdöntő napjait dolgozta fel. Az 1940-es évek második felében írószövetségi titkárhelyettesként a dogmatikus elvek határozott képviselője volt. Sztálin halála után komoly válságot élt át, emiatt őszintén és kritikával szemlélte korábbi munkásságát. Kétszer volt a Novoj Mir című lap főszerkesztője, 1950 és 1954 között pedig a Lityeraturnaja gazeta című lapot szerkesztette. Ebben a minőségében egyike volt azoknak, akik megakadályozták Borisz Paszternak Zsivago doktor című regényének kiadását. Ezt a lépését még élete végén Alfred Andersch NSZK-beli íróval váltott nyílt levelében is büszkén vállalta és mentegette. Leváltása után önként vállalt tudósítói munkát Taskentben.

Önálló regények mellett két nagy regénytrilógiát is írt: az ún. magánélet- és az ún. háborús trilógiát. A magánélet-trilógia főhőse Lopatyin őrnagy, akit az író egyértelműen önmagáról formázott. Regényei realista stílusban íródtak. A Húsz nap háború nélkül című regényéből 1975-ben film készült, melynek forgatókönyvírója maga Szimonov volt.

1971-ben érdekes, új megközelítésben formált véleményt a kelet-európai, ezen belül a magyar történelem egyes eseményeiről. Többször járt Magyarországon is. A Várj reám című versét – szintén Lányi Sarolta fordításában – Darvas Iván sanzonjaként sokan megismerték Magyarországon. Élete végén küzdelmek és viták közepette sikerült kiadatnia Bulgakov Mester és Margarita című művét.

Konsztantyin Szimonov 1979. augusztus 29-én hunyt el Moszkvában.

Nagy Mária

Források: wikipédia.hu, Világirodalmi lexikon. 14. köt.: Sváb- Szy. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1992.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.11.28
41