Hogyan fogalmazódott meg benned, hogy gyermekirodalommal szeretnél foglalkozni?

Jó néhány évvel ezelőtt az orvostudomány irányába indultam, koraszülött mentőorvos szerettem volna lenni, de végül nem így hozta az élet. Már akkor tudtam, hogy szívem szerint gyerekekkel foglalkoznék. Ezt követően elkerültem egy reklámügynökséghez, ahol szövegíróként dolgoztam közel tíz évig, majd 2002-ben megszületett a kislányunk, ekkor már Budakeszin laktunk. Nagyon zavart, hogy be kell menni a belvárosba azért, hogy mesekönyvekhez jussunk. Budakeszi az a város Magyarországon, ahol az egy felnőttre jutó legtöbb gyerek él, nem ritka az 5-6 fős gyereksereglet egy-egy családban. Mindig is érdekelt az irodalom, ezért úgy gondoltam, jó volna, ha lenne Budakeszinek egy mesekönyvboltja.

Hogyan függnek össze az olvasóvá nevelő szándékaitok a könyvkiadási terveitekkel? Mi a koncepció?

Mivel együtt nőtt, korosodott a gyerekeimmel a könyvesbolt, ezért azt vallom, hogy a Betűtésztában csak olyan könyveket tartunk, amit én is szívesen olvasnék a gyerekeimnek. Ugyanez igaz a könyvkiadásainkra is, csak igényes irodalmat próbálunk meg a bolt polcaira tenni, ami olykor csak egy szűkebb réteget érint, ezért érthető, ha nem mindenki találja meg azt, amit szeret. Azokat a gyerekeket, akiket már kisebb korban rászoktatnak az olvasásra, sokkal könnyebb terelni akár gimnáziumban, főiskolán, egyetemen, hogy az színvonalasabb, értékesebb irodalom felé húzzon a szívük.

A visszajelzéseken kívül, honnan szereztek még ötleteket, tapasztalatokat?

Külföldre is járunk vásárokra, könyvesboltokba, ahol figyelemmel kísérjük, mi az, ami iránt az adott országban érdeklődnek a szülők. Szoktunk válogatni könyveket, és beszélgetek az eladókkal, mik az egyéni tapasztalatok. Így találtunk rá a három legújabb Rebecca Cobb könyvünkre is, hogy Londonban betévedtünk egy könyvesboltba.

Vannak idegennyelvű könyveitek, akár nyelvtanulás céljából? Van erre igény?

Van egy pár könyv, amit kifejezetten ebből a célból tartunk. Az elején beszereztünk pár német könyvet, de valamiért nem vitték, aztán a többi idegen nyelvű könyvvel is hasonló gondjaink akadtak. Hiába tartjuk ezeket a könyveket, ha átváltjuk a könyvborító árát, az irreálisan magas lesz az átlag magyar vásárlónak, illetve a nagyobb gyerekek letöltik az internetről, vagy egyéb forrásokból az olvasmányokat. A gyerekeim két tannyelvű iskolába járnak, a hetedikes lányom legutóbb segített az egyik kicsiknek való könyv fordításában.

Ezek szerint nemcsak zsűriznek, de segítenek is a gyerekeid a munkában…

Igen, nagyon lelkesek, szeretnek olvasni, ami nekem már önmagában is sikerélmény. Most teljesült egyik nagy vágyam, hogy Dániel András író-grafikussal együtt dolgozhattunk. Könyvünk Szabó Ozor János erőemelőről szól. Ozi tizenhét éves korában elvesztette az egyik lábát motorbaleset következtében. Ennek eredményeképpen volt egy mély zuhanás a lelkivilágában, amiből szerencsére hamar talpra állt, majd elkezdett fekve nyomi, szkanderezni. Olyan hihetetlen ősereje van, hogy kiemelkedő helyezéssel, eredményekkel zárja a versenyeket, ő a világ legerősebb mozgássérült embere. Gyakran elhívjuk foglalkozásokra, ezzel is példát mutatva a gyerekeknek. Eddig persze csak a kicsiknek sikerült legyőzniük szkanderben. Az egyik újdonság között szerepel, a „Könyv, amibe bement egy óriás”, ez az ő életéről szól, meseszerűen, népmesei formában. Ő egy élő példakép, ami szerintem hiányzik a mostani óvodásoknak, kisiskolásoknak.

Milyen programokkal próbáljátok a kicsit közelebb vinni az olvasáshoz?

Vannak különböző táboraink, ahol mindig található irodalmi vonatkozás. Szombatonként pedig a könyvesboltunkban szoktak játékos foglalkozások lenni.

Mik a visszajelzések? A könyvek, programok által érdeklődőbbek a gyerekek?

Érdekes lenne egy felmérést csinálni, hogy mennyi könyvet olvastak a budakeszi gyerekek korábban, illetve most hol tartanak. Azt látjuk, hogy már ajándékba is visznek könyveket, ismerik az írókat. Vannak visszajáró vásárlók, több, mint 1800-an regisztráltak a hírlevelünkre. Családias hangulat alakult ki, a legtöbb ovis gyerek beköszön, integet, amikor elhalad az üzlet előtt, mivel szinte itt nőnek fel, és ez nagyon jó érzés.

Mik a terveitek a jövőre nézve?

Szeretnénk ezt az irány tovább vinni, hogy minél többször foglalkoztassuk magyar kortársakat, illetve elindítani azokat egy úton, akiket tehetségesnek tartunk. Hihetetlen sok zseniális író, illusztrátor van az országban. Azt tapasztaljuk, hogy a magyar köteteteket jobban preferálják az olvasó-vásárlók, pedig sok a mi gyerekeinknek is sokat adó külföldi mese, remek fordítással. Igyekszünk új, izgalmas és tanulságos könyvekkel bővíteni a kínálatot, a hogy ne az igényes mesékre szomjasak legyenek hátrányos helyzetben. 

Varga Adrienn
Forrás: kultura.hu