855

140 éve született Klebelsberg Kuno


„Gondolattal, szóval, írással és alkotásokkal szolgálta hazáját és Szeged városát. Virulásuk felett virraszt a feltámadásig.” Klebelsberg Kuno 1875. november 13-án született Magyarpécskán tiroli hivatalnok apa és dunántúli középnemes-leszármazott anya gyermekeként.

Még kisgyermek volt, mikor édesapját elveszítette, minek következtében a család Székesfehérvárra költözött. Ő a ciszterci rend iskolájában tanult, s ez az időszak egész későbbi életére hatást gyakorolt, ugyanis katolikus hite és erkölcsi elkötelezettsége mindvégig elkísérte. Építész szeretett volna lenni, a családi hagyományok azonban katonai pályára kötelezték, így egyik utat sem választva jogot tanult Budapesten, Berlinben és Münchenben.

A budapesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karán doktorált 1888-ban, egy évvel később Bánffy Dezső miniszterelnök meghívására a miniszterelnökség harmadik ügyosztályának vezetője lett. Munkája során különböző külügyi és nemzetiségi kérdésekkel foglalkozott, később pedig, 1910 és 1913 közt bíróként, egyetemi tanárként tevékenykedett.

Tisza István második kormánya idején a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium adminisztratív államtitkára volt, miközben a miniszterelnökségnek is dolgozott, mégpedig a Magyar Királyság határain túl élő magyar lakosok oktatásának megszervezőjeként. Később, 41 évesen, 1916-ban a rendszerhű és konzervatív Nemzeti Munkapárt tagjaként országgyűlési mandátumhoz jutva a Károlyi Mihály vezette ellenzék egyik fő bírálója lett.

1916-ban egy időközi választáson lett először országgyűlési képviselő a Nemzeti Munkapárt színeiben, miközben a párt egyik országos szervezőjévé lépett elő. 1918-ban határozottan fellépett a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenysége ellen. 1919 februárjában gróf Bethlen Istvánnal együtt részt vett a jobboldali, forradalomellenes Nemzeti Egyesülés Pártja alapításában, a proletárdiktatúra idején vidéken bujkált.

Az 1920 januárjában tartott választásokon a Friedrich István-féle Keresztény Nemzeti Párt (KNP) tagjaként nyert mandátumot, méghozzá Sopronban. Később pedig, 1922-ben átlépett a Bethlen István által létrehozott Egységes Pártba. Kiemelkedően jó kapcsolatokat épített ki az 1921. április 14-én miniszterelnökké váló Bethlennel, így 1921 decemberében fél évre az ország belügyminisztere lehetett.

Mivel az 1922-es választásokon újra győzelmet aratott az Egységes Párt és vele Bethlen István, így Klebelsberg Kuno újra politikai pozícióhoz juthatott. Ezúttal a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztereként folytathatta pályafutását. Ezt a pozíciót kilenc éven keresztül töltötte be 1922 júniusától egészen 1931 augusztusáig, miközben az 1926-os, majd 1931-es választásokon képviselői mandátumhoz is jutott, a szegedi belvárosi körzet jelöltjeként.

A trianoni békeszerződés utáni Magyarországon a nemzeti kibontakozás alapfeltételének a kulturális felemelkedést tartotta, konzervatív reformjai egy erős, európai szintű, művelt polgári középosztály megteremtésére irányultak.


Széleskörű iskolareformokat dolgozott ki:

- Megteremtette a háromágú középiskolai rendszert (1924/XI. tc.), melyben kettőről háromra növelte a középiskola típusok számát;

- Megreformálta a középfokú lányoktatást is;

- Nevéhez fűződik a tanárképzés reformja;

- 1928-ban bevezetésre került a 8 osztályú népiskola (azzal, hogy az majd csak 1940-ben váljék kötelezővé);

- Új tanterveket vezetett be;

- Sikeres harcot folytatott az analfabetizmus ellen. Az 1926. évi VII. törvénycikk rendelkezett az elemi iskolák egy új típusáról, az érdekeltségi népiskola megteremtéséről. A törvény kötelezte a törvényhatóságokat és a birtokosokat a népiskolák létrehozására, így 3 év alatt 5000 tanyai tanterem épült Magyarországon. A modern épületek fala már nem vályogból készült, hanem téglából, padlózatuk pedig vörösfenyőből, hatalmas ablakaik voltak és palatetőjük;

- Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított;

- Parlamenti bizottsági elnökként támogatta a dualizmuskori tanszabadságot súlyosan sértő, numerus clausus törvényt. (A jogszabályt végül nemzetközi nyomásra módosította, 1928-ban.);

- Külföldön Collegium Hungaricumokat hozott létre a tudósutánpótlás biztosítására, éppúgy, mint az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét;

- Megszervezte a Testnevelési Főiskolát. Ugyanakkor 1928-ban – német mintára – megszüntette a Magyar Olimpiai Bizottság önállóságát, hivatali apparátussá, az Országos Testnevelési Tanács egyik szakbizottságává alakította;

- A hazai múzeumok fejlődésének ügyét is támogatta, egyre több gyűjteményt létesítettek és működtettek közpénzen. A Szépművészeti Múzeumban új gyűjteményi osztályt nyitott, segítette a megyei és városi múzeumok fejlesztésének ügyét;

- Az iskolán kívüli népművelés fejlesztésére ezerötszáz népkönyvtárat, ugyanannyi iskolai könyvtárat létesített, és ötszáz óvodát is felállíttatott;


1931. augusztusában a Bethlen-kormány lemondásakor ő is megvált miniszteri tisztégétől, 1932. október 2-án, két nappal 57. születésnapja előtt hunyt el. Kívánsága szerint kedves városában, Szegeden temették el.

Nagy Mária

Forrás:
Magyar nagylexikon. 11. köt: Kir-Lem. Budapest : Magyar Nagylexikon Kiadó, 2000., wikipédia.hu,  http://tortenelemklub.com/eletrajzok/xx-szazadi-szemelyek/996-ki-volt-klebelsberg-kuno

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.11.13
27