1369

„És te jó vagy?”

Színpadi produkciók a XV. Győri Könyvszalonon

A XV. Győri Könyvszalon programjában az eddigi hagyományokhoz hűen a színházi produkciók is helyet kaptak. Sőt, a Győri Nemzeti Színházzal való együttműködésnek köszönhetően idén ez a kínálat egy különlegességgel, a Kortársasjátékkal is bővült. Minden korosztály kedvére válogathatott a drámai, verses, táncos, zenés vagy éppen bábszínházi előadásokból.

November 6-án, pénteken délelőtt a Rév Színházi és Nevelési Társulat előadásában Molnár Ferenc Liliom című drámáját láthatta a Könyvszalon közönsége a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Termében. A főként középiskolásokból álló közönség a legtöbb ponton együtt tudott érezni a főszereplőkkel (Hermann Brigitta, Bársonyosi Dávid), akik maguk is ezt a korosztályt képviselték. Sallangmentes, friss és természetes játékuk nagy erénye az előadásnak.

Az alkotóknak sikerült elérniük, hogy a nézők úgy érezhessék, a színpadon zajló események akár velük is történhetnének. Ez a szándék Liliom közönséghez intézett kérdéseiben csúcsosodott: Rossz vagyok? És te jó vagy? Molnár Ferenc egyetemes erkölcsi kérdéseket tett fel darabjában. Vajon mi a jó, és mi a rossz? A Rév Színházi Társulat nem adott választ, inkább a válaszadás igényét ébresztette remek stílusban koreografált, komikus, groteszk és tragikus jeleneteket nagyszerűen egymásba fűző előadásával, melynek rendezője Korányi Bálint.

A nagyszínpadi programok egyik színfoltja volt november 6-án a Tánc és Képzőművészeti Iskola növendékeinek Múlt és Jelen című műsora. A jövőt képviselő kicsik néptáncával indult a program, mely ötletes és vidám keretjátékával, és a színpadra termett gyerekek látványával üdítő élményt nyújtott. A 12. évfolyam érett, és mind zeneileg, mind mozgásban kifinomult esztétikájú tánckompozíciója következett, melyet különlegesen áthatott a csapatszellem. Azután klasszikus műsorszámok idézték fel egy korábbi évszázad formanyelvét, néhány percnyi időutazás a balett segítségével.

Mennyi munka van a könnyed mozdulatok mögött. A tökéletesen kivitelezett produkciók a szorgalmas, kitartó gyakorlás gyümölcsei. A felsőbb évesek néhány önálló koreográfiát is bemutattak. Ezek igazi csemegének bizonyultak, törzsi tánc ötvöződött a modern és klasszikus mozdulatokkal. A balettiskola színvonalas összeállítása egyaránt megjelenítette a jövő felé mutató irányokat és a múlt értékeit.

A bor filozófiája című előadóesttel fejeződött be a pénteki nap a Kisfaludy Teremben. Ahogy fellobbant a gyertyaláng, és átvilágította a vörös bor rubinját a pohárban, a közönség képzeletében megjelent az íze, illata ennek a csodás nedűnek, melynek gazdag jelentése és jelentősége Hamvas Béla bölcs szentenciái és Márai Sándor mámoros sorai nyomán bomlott ki. Rátóti Zoltán hitelesen és érzékletesen tolmácsolta a zseniális írók szavait.

„Végül is ketten maradnak, Isten és a bor – Elhatároztam, hogy imakönyvet írok az ateisták számára...” – írta Hamvas. Elmélyült életszemlélete egy másik világba hívta a hallgatóságot, ahol van idő belemerülni a borok géniuszába, ahol az egyes fajták úgy jelennek meg, mint spirituális esszenciák. Hamvas szerint Dionysos Lysios feloldóerejű nedűje hidat képez az első és utolsó nap között, mert a paradicsomi állapotba képes emelni. Persze ehhez meg kell tanulni, hogyan érdemes inni. Ennek elsajátításához kevés néhány óra, főként, ha tudjuk, hogy az ókori görögöknél a bor szakrális szimbólum volt, a filozófus író hieratikus szent maszknak nevezi. A komoly szellemi ösvényt, melyet Hamvas is ismert, az est épp csak felvillantotta. A cél inkább a kifinomult szórakoztatás és egy új nézőpont átadása volt, melynek nyomán valószínűleg sokan fogják majd keresni a füredi bor romantikáját, a dörgicsei huncutságát, a villányi eleganciáját és az egri hősies szenvedélyét. Az isteni italról Huzella Péter előadásában hol derűs, hol szenvedélyes dallamok csendültek fel, kiteljesítve a műsor különleges hangulatát.

November 7-én délelőtt A holdkirály palotája című interaktív zenés, bábos mesejáték töltötte meg családokkal a nagyszínpad nézőterét. A Kabóca Bábszínház színészei a gyermekek bevonásával adták elő Laimé, Barid és a Holdkirály történetét. Szász Ilona lírai nyelvezetű, keleti hangulatú, magyar és cigány népmesék alapján írt bábdarabjához Novák János szerezte a zenét. A látványos és kreatív ötletekkel teli előadás, melynek rendezője Szívós Károly, telt ház előtt zajlott, és vastapssal zárult. „Laimét a Holdkirály magával ragadta, fekete várába hét lakattal zárta. Nyergeld fel lovadat, indulj messzi útra, fel az égbe, alá a tengerbe, a látóhatáron túlra...”

November 8-án délután hallgathatták meg az érdeklődők Kudlik Júlia és Szvorák Katalin népdalénekes élő lemezbemutatóját. Tanulságos történetek, versek, fájdalmas és időtlen gondolatok, zsoltárok és népdalok szóltak a jelenlévőkhöz a szeretetről, az egymással való megbékélés útjáról. Mert az alkotók szerint ez hiányzik a mai világból. Szakadékok keletkeztek a generációk között, az emberek nem értik egymást és önmagukat sem, és elfelejtették a természet nyelvét. Kudlik Júlia súlyos helyzetképet festett, de megoldásokat is ajánlott. Ha az ember felfelé néz, észreveszi, hogy van mit tanulnia. Akár a vadludaktól, akik V alakban repülnek, és így, együttes erővel 71 százalékkal hosszabb utat tudnak megtenni, mintha egy madár külön próbálkozna. Az elmagányosodásra hívta fel a figyelmet az idézett Teréz anya, aki saját példájával mutatta meg, hogy nem kell külső hatalmakra várni, hogy „merjünk jók lenni, merjünk jót tenni”. Mindenkiből lehet kiválasztott, ha felismeri, mi a dolga, és elkezdi teljesíteni. A Szeretettel című album üzenete, hogy még lehet más a világ, ha mindenki tesz érte, ha félelem helyett szeretet költözik a szívekbe.

A XV. Győri Könyvszalon Hűvösvölgyi Ildikó Csendes csodák című Reményik Sándor estjével zárult a Kisfaludy Teremben. A Kossuth-díjas színésznő a teljességet és harmóniát keresőknek ajánlotta műsorát, mely az istenhez vezető út kereséséről szólt. Az erdélyi költőfejedelem gyönyörű sorai nyomán a közönségnek valóban lehetősége nyílt egy belső utat bejárni. Hűvösvölgyi Ildikó szépen építette fel, és tökéletesen jelenítette meg a lélek ösvényét Reményik lírai építőköveiből. A magány, az emberiség iránti aggodalom és harag fájdalmától vezetett bennünket a természet vigasztaló, tiszta szépségén át, megjárva a sötét mélységeket, és a „Tündérfok” magaslatát. Végül eljutott és eljuttatott az új kezdetig, a szebb világ álmáig, ahol az emberiség végre megvalósítja a túlélését biztosító testvériséget. Az esten közreműködött Gy. Szabó Gyula gitáros-énekes előadóművész, Hűvösvölgyi Ildikó tehetséges tanítványa.

Szabados Éva
Fotók: Pollreisz Balázs és Vas Balázs

2015.11.09