A Garabonciás Együttes 1991-ben alakult Csornán. Zenéjük műfaji meghatározására leginkább az énekelt vers vagy a megzenésített vers kifejezéseket alkalmazzák, de a folkzene, vagy a worldmusic elnevezéseket sem szokták visszautasítani. Hangszereik többféle zenei kultúrát idéznek: a populáris műfajok gitárjától kezdve, az európai műzenében és paraszti zenében egyaránt használatos hegedűn és nagybőgőn keresztül, a délszláv népzene tamburájáig, vagy a mandolinig. E sajátos hangszereléssel szólaltatják meg általuk nagyra becsült költők verseit, egyfajta szubjektív interpretációval dallá formálva azokat, mint a vágánsok, igricek, lantosok, akik a verseket még énekelve adták elő.

A zene és a költészet ilyetén ötvözése – vallják – segíthet abban, hogy az irodalom, a versek újra közelebb kerüljenek gyermekhez, felnőtthöz egyaránt. Műsoraikban szívesen játsszák és énekelnek népdalokat is, saját zenei stílusukhoz igazított feldolgozásokban. Egy Garabonciás gyerekkoncert jó esetben interaktív együttlét, jellemzően a játékra, a jókedvre, a közös éneklésre, közös muzsikálásra épít. A zenekar műsorainak másik fele az ifjúsági korú és felnőtt közönséget célozza: az előadásokon a múlt idők és a jelen, magyar és külhoni költőinek (Ady Endre, Fazekas Mihály, Balassi Bálint, Buda Ferenc, Faludy György, József Attila, Nagy László, Petőfi Sándor, Tóth Árpád, Francois Villon, Weöres Sándor, stb.) verseire írt dalok, valamint magyar népdalfeldolgozások hallhatók.