2087

A honismereti munka eleven emlékei...

A Szülőföldünk Honismereti Egyesület jubileumi konferenciája

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum (Király u. 17.) adott helyet a Szülőföldünk Honismereti Egyesület negyedévszázados jubileumi rendezvényének október 16-án. Fennállása alatt az egyesület két fő feladatot vállalt fel a honismereti kutatások ösztönzésére, a szülőföldünk iránt érzett szeretet elmélyítésére.

Az évente kiírt pályázatokkal a helytörténeti, néprajzi és fotó kategóriákban a múlt emlékeinek összegyűjtését támogatta. A honismereti táborok szervezésével élményszerűen ismerhették meg a főiskolás és középiskolás diákok a helytörténeti gyűjtőmunkát, a falvak életét.

A lelkes tagság képes volt folyamatosan működtetni az egyesületet. Az elmúlt hosszú időszakban az amatőr (nem hivatásos) kutatók több, mint 1500 pályaművet küldtek be, melyeket minden évben hagyományosan augusztus 20. előtt tartott díjkiosztón felnőtt és ifjúsági kategóriákra is bontva értékeltek szakértők. Az elismerésben részesült művek egy része olyan magas színvonalúnak bizonyult, hogy később nyomtatásban is megjelent, gazdagítva a városról, megyéről szóló ismereteket, helytörténeti, honismereti irodalmat. Több diák pályázónak ez volt az első tudományos munkája, és így tanulta meg az agyaggyűjtés, feldolgozás módszerét, melyet később tanulmányai során használni tudott. Az egyesület által meghirdetett pályázatra beérkezett munkák az országos néprajzi és honismereti pályázatokon is előkelő helyezéseket értek el.

A másik fontos, évről évre vállalt feladata az egyesületnek a Duna két oldalán lévő magyar középiskolások részére szervezett honismereti tábor volt. E diákok vettek részt a szanyi helytörténeti gyűjtemény és jó néhány községi tájház (Szany, Kimle, Bősárkány, Bágyogszovát, stb.) anyagának összegyűjtésében.

Az ünnepségen a negyedévszázados egyesületet köszöntötte Fekete Dávid, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere. Mint köszöntőbeszédében elmondta: „A civil szervezetek újjászületésének hajnalán alapították meg a Szülőföldünk Honismereti Egyesületet. A bírósági bejegyzésre 1990. október 17-én került sor, azaz holnap lesz negyedszázada”.

A beszéd után következett Jászberényi Ferencné Márta néni, a Szülőföldünk Honismereti Egyesület alapító elnökének köszöntő szavai hangzottak el felvételről, mely a jelenlevőket meghatotta.

Debreczeni Droppán Béla, az Országos Honismereti Szövetség elnöke röviden méltatta az egyesület negyedévszázados tevékenységét. Kiemelte, hogy a Szülőföldünk Honismereti Egyesület a legelsők között alakult meg, amely felvállalta a Duna két oldalán élő magyar középiskolások részére szervezett táborokkal a népi hagyományok szellemi és tárgyi hagyatékának gyűjtését.

A tizennégy előadásból álló konferencia levezető elnökei Néma Sándor, a Szülőföldünk Egyesület elnöke és Dr. Szakál Gyula egyetemi docensek voltak. A két fő részből álló konferencia első tudományos, történeti blokkjában A víz, amely elválaszt és összeköt, azaz a folyók szerepe megyénk történetében témakörből négy előadást hallhattunk.

Dr. Suba János alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárának vezetője A Duna mint határfolyó 1918-1924 címmel tartott volna előadást, de mivel őt a déli határhoz szolgálattételre rendelték ki, így S. Balázs Lívia olvasta fel beszédét. Megtudhattuk belőle, hogy a hivatalos határmegállapításoknak milyen bonyolult rendszere alakult ki az évszázadok során, valamint hogy a trianoni határváltozásokkor két különböző méretarányú és példányszámú térkép készült a magyar-csehszlovák Duna szakaszról. A hivatalos 1:5000 méretű térkép 100 példányban készült el, de csehszlovák kérésre egy nagyobb felbontású térképsorozat is felmérésre került kisebb példányszámban.

Dr. Szakál Gyula, a Széchenyi István Egyetem docense A folyók szerepe Győr vallási közösségeinek és etnikumainak kapcsolataiban címmel a győri német katonaság és családtagjaik, illetve a rác, zsidó, református és evangélikus lakosság elhelyezkedését, a Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna győri belvárostól való elválasztó és összekötő szerepét ismertette.

Baracs Nóra, a Magyar Történelmi Társulat elnökségi tagja A trianoni trauma oktatása új módszerekkel című előadásában beszélt az 1920-as békeszerződés eltérő jelentőségéről a környező országok történetében. A korabeli közfelfogások és ennek plakátokban, emlékművekben való megjelenését láthattuk az előadásának illusztrációjaként felhasznált prezentációjában. Különösen izgalmassá tette a témát a helyi történelmi tankönyvek ismertetése, melyekből többet kézbe lehetett venni.

Néma Sándor címzetes levéltárigazgató, a Szülőföldünk Honismereti Egyesület elnöke Vízibíráskodás a Csilizközben című előadásában egy korai, ám nem sokáig fennálló, demokratikusnak indult helyi bírói szervezet kialakulásának és megszűnésének okáról ismertetett. A Duna vízjárta szigetvilágának hét hasonló összetételű, de hivatalosan más jogállású községe a vitás ügyek rendezésére bíróságot hozott létre. A mindig három község képviselőjéből álló testület összetétele évente vetésforgószerűen változott, más-más községből kerültek ki a képviselők. Megszűnésük oka, hogy egy időpontban három jobbágyfalu adta a bíróságot, és a négy nemesi község ezt nem volt hajlandó elfogadni.

A második részben a Szülőföldünk Honismereti Egyesület negyed évszázadának megünneplésére tíz előadásból a honismereti egyesülethez, munkához, kutatókhoz kapcsolódó körképet kaphattunk.

Horváth Győző néprajzkutató a Honismeret a kezdetektől a tájházakig címmel elmesélte, hogy fiatal pályakezdő tanárként hogyan kezdte el a népdalok, népszokások gyűjtését. A honismereti táborokban a kezdeti időktől részt vett, és bemutatta a különböző táborok gyűjtésekor készített fényképek egy részét. Időutazásként a táborok életét, a tárgy- és visszaemlékezések gyűjtését, interjúk készítését illusztráló fotókkal az egykori résztvevőket is felsorolta.

Szabó József, a Radnóti Irodalmi Társaság elnöke és a Hazánk Kiadó ügyvezető igazgatója A honismereti mozgalom reneszánsza címmel arról beszélt, hogy az 1960-as években megindult múzeumi honismereti gyűjtőmozgalmat hogyan karolta fel a hazafias népfront, és az 1970-es évektől a nemzetközi (magyar-csehszlovák) honismereti diáktáborok honismereti gyűjtőmunkája eredményét a mai napig is lehet látni Somorján és Nagymegyeren.

Szalontay Judit etnográfus, címzetes múzeumigazgató A múzeum és a néprajzi expedíciók tárgyi hagyatéka a Rábaközben címmel tartott előadásából megtudhattuk, hogy a honismereti diák gyűjtőtáborok hogyan nyújtottak segítséget a csornai múzeum gyűjteményének kialakításhoz is.

Szabady János helytörténeti kutató a Ménfőcsanaki Helytörténeti Klub harminc évét tekintette át részletesen. A ma is működő klub az utóbbi években ugyan a művelődési házból kiszorult, de tagjai továbbra is rendszeresen találkoznak. Több kötetet adtak ki, az elsőként megjelent Tanulmányok Ménfőcsanak történetéről című könyvüket szeretnék jövőre újra megjelentetni.

Dr. Karácsony István pedagógus, helytörténész a Rendszerszemlélet a helytörténeti kutatásokban és megjelenése az oktatásban témakört saját gazdag pedagógusi és helytörténetíró munkásságán keresztül mutatta be. Ő rendszeresen szervezett általános iskolásoknak honismereti vetélkedőket, a környezet megismeréséhez diákokkal és tanárokkal kirándulásokat vezetett, iskolai oktatáshoz segédletül készítette el a Szigetköz honismereti olvasókönyvet, ugyanakkor több honismereti pályázatot, helytörténeti művet, községtörténetet készített.

Kelemen Endréné Torma Erzsébet nyugalmazott könyvtáros a Hagyományok és kísérletek Újkér történetének feltárásában címmel prezentációval, gazdag képanyaggal illusztrálva mutatta be, hogy a több településből létrejött község múltjának felkutatásában milyen gazdag forrásanyagokat tudtak felhasználni, felkutatni. Itt irodalmi emlékek, levelezések, história domus lapjain kívül emlékműveket, a plébánosaik helytörténeti kutatásit is felvillantotta.

Torma Margit Sopronban élő tanár az Újkéri testvérek helytörténeti munkáit ismertetve elmondta, hogyan épült be az életébe már fiatal korában a honismereti kutatómunka, és hogyan vonta be testvérét is az évek során e szenvedélyévé vált szülőföld-kutatásba. Nevéhez fűződik a mai Újkér első világháborús katonáiról írt, vagy a 2005-ben készített Szentek emlékei az egykori Sopron vármegyében című nagylélegzetű és alapos pályamunka készítése. Az 1970-es, 1980-as években folyamatosan iskolai helytörténeti szakkört vezetve sok diákkal ismertette meg a honismereti dolgozatok elkészítésének módját, mely sikerélménnyel gazdagította őket.

Rigóné Mészáros Jolán tanár a Halászi Hagyományőrző Egyesület negyedévszázados tevékenységét ismertette. Előadásához kisebb kiállítást is hozott, a tablók segítségével a sikereikről, sokféle eredményükről kaphattunk ízelítőt. Így láthattuk, hogy a halászi egyesület felelevenítette, és mai is élővé tette a balázsolás, valamint a lovas felvonulás szokását, és érdekességként az ősi időkre visszanyúló, madárcsontból végzett helyi időjárás-jósoló szertartásról is tudomást szerezhettünk. Az egyesület Halászi múltjáról több előadást, kiállítást rendezett, tagjai rendszeresen készítenek helytörténeti, néprajzi pályázatokat, valamint nyomtatásban is kiadják a Halászi helytörténeti füzeteket.

Takács Istvánné nyugalmazott tanár Kisbácsa helytörténeti kutatásait mutatta be. Elmondta, hogyan kapcsolódott be a honismereti mozgalomba és készültek el a helytörténeti pályamunkái, melyekből több könyv alakjában is megjelent. Évről évre más-más részterület feldolgozását készítette el. Sorra került a templom, az óvoda és a helyi színjátszás története, a helybeli ismert emberek bemutatása, a Fák és Madarak Ünnepségéhez kapcsolatos emlékeinek összegzése. A kutatásaihoz a helybéli emlékezőket, emlékeket összegyűjtötte, és a könyvtárban, levéltárakban is végzett kutatásokat.

Endrődy József a Rábaközi Helytörténet-Kutatók Társulatának működését mutatta be. A négy éve alakult fiatal, aktív egyesület rendszeresen előadásokat tart a Rábaköz tájegységéhez kapcsolódó hagyományokról, történelmi és tárgyi emlékekről. Tagsága emlékműveket restauráltat, emléktáblákat készíttet. A zsidóság deportálására emlékezve például a csornai és a kapuvári vasútállomáson helyeztek el emléktáblát. Internetes honlapjuk és itt megjelenő online hírlevelük is az ismeretek bővítését, a kapcsolatok felvételét, ápolását szolgálja.

A sikeresen lezajlott konferencia lehetőséget adott az egyesület elmúlt negyedszázada történetének felelevenítésére, az alapítók és a később belépett tagoknak a visszaemlékezéseire, találkozásokra. A tagok megosztották a honismereti munkájukkal kapcsolatos tapasztalataikat, eredményeiket, valamint felelevenítették emlékeiket, és kötetlen beszélgetésekre is alkalom nyílt. A jó hangulatú, szívet-lelket melegítő, sokszínű rendezvény a jelenlevőket érzelmileg is megérintette.

Némáné Kovács Éva


2015.10.23