988

190 éve született ifj. Johann Strauss, a keringőkirály


Ifj. Johann Strauss volt a Strauss család egyik legismertebb tagja. Bécsben született 1825. október 25-én. Édesapja, az ismert zeneszerző és karmester nagyon féltékeny volt a fiára, s mivel nem muzsikusi pályára szánta őt, ezért ifj. Johann titokban tanult hegedülni.

Miután apja elhagyta a családot, Johann kötelességének érezte, hogy édesanyját és testvéreit támogassa. 1843-tól zeneszerzést kezdett el tanulni Hoffmannál és Drechslernél, 1844-ben, saját zenekarát megalapítva apja vetélytársává vált. Ez a versengés aztán egészen 1849-ig, az idősebb Johann haláláig tartott. Az egyre népszerűbbé vált fiú hamarosan egyesítette saját és apja zenekarát, majd hosszabb koncertkörutakra indult.

Egyik legnépszerűbb művével, a Kék Duna keringővel 1867-ben óriási sikert aratott Párizsban. Furcsa a Kék Duna története, Strauss a Bécsi Férfidalárda megrendelésére, egy rendőrhivatalnok szövegére komponálta. Az énekelt változat lényegében megbukott, ám még ebben az évben fel kellett lépnie a párizsi világkiállításon, ahol illendő volt új szerzeményekkel előállnia, ezért elkészítette a Kék Duna keringő hangszeres változatát. Ebben a formájában a zenemű kirobbanó sikert aratott, és elindult világhódító útjára. A zene az osztrák néptánc jellemzőit bécsi elemekkel, kedélyességgel és az osztrák népies muzsika egyszerű, természetes hangszerelésével elegyítette.

Nemcsak bravúros zenészként és kiváló zeneszerzőként, hanem jó szervezőként is részt vett a bécsi zenei életben: 1863 és 1870 között az udvari bálokat vezette, s talán ebből kifolyólag később, 1877-ben a párizsi operabál rendezésével is megbízták. 1872-ben, amerikai vendégszereplésekor a népszerű bécsi zenei stílusok, a keringő, az operett, a polka képviselőjeként mutatkozott be. Itt is osztatlan sikert aratott, a párizsi bemutatók és az amerikai turné után az oroszországi koncertek – a bécsi fellépések mellett – egyaránt mozgalmassá tették életét.

Ő teremtette meg a táncoperett műfaját is: ebben a tánczenére építi a teljes színpadi cselekményt. A korábbi szerzők egyszerű táncsorozatából kialakította a keringőegyveleg sokszínű formáját, melynek darabjait változatosan kezelte: általában lassú bevezetés után ki, illetve berobban a tánc, majd megismétlődnek a jellegzetes motívumok, végül a darabokat a kezdő főkeringő erőteljes ismétlése zárja. 1874-ben komponált, A denevér című operettje nélkül évtizedek óta nincs magyar szilveszter, miként nincs újév sem a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjének közvetítése nélkül.

Jókai Mór elbeszélése alapján alkotta meg Johann Strauss A cigánybáró című, ma is igen népszerű daljátékát. Ennek előzménye, hogy 1882-ben magyarországi koncertjén nagy sikert aratott, melynek nyomán Liszt Ferenc arra bíztatta, hogy írjon magyar témájú operettet. Miután képzeletét megfogta Jókai Szaffi című novellája, 1885-re elkészítette, és be is mutatta Bécsben a darabot. Sikerét jelzi, hogy 1899-ig száznegyven színházban volt premierje.

Ifj. Johann Straussnak három felesége volt. Az első, Jetty Trefs énekesnő hamar elhunyt. Másodszor Angela Dietrichhel kötötte össze életét, aki viszont elhagyta egy másik férfiért. Harmadik feleségét, Adelét túl az ötvenen, érett fejjel ismerte meg. Adele is asszony volt már ekkoriban, egy gyermek anyja, ráadásul ő is a Strauss családi nevet viselte, ám pusztán névrokona volt a nagy zeneszerző-családnak. Sokan Adelét tekintik Strauss igazi nejének, aki odaadó rajongással vette körül férjét, sőt a bécsiek az operett Cosimájának is nevezték, mert jó tanácsaival előrevitte a mester munkáját.

Bécsi vér című operettjét halála után A. Müller állította össze. 479 műve közül valamennyi még életében megjelent nyomtatásban. Több száz keringőjét, több tucat polkáját, indulóit és színpadi műveit (operettjeit) napjainkig szívesen adják elő a világ hangversenytermeiben és operettszínházaiban.

1899. június 3-án tüdőgyulladást kapott, és meghalt Bécsben. Halálakor Bécs gyászba borult, sokan az utcán sírtak. Temetésekor megkapta az uralkodóház tagjainak kijáró tiszteletet, koporsóját díszes halottaskocsin vitték át a városon, és a zenekar a Radetzky-indulót játszotta.

Nagy Mária

Forrás: Magyar Nagylexikon 16. köt. Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, 2003., wikipédia.hu,
http://www.irodalmiradio.hu/femis/zene/kszerzo/s_menu/11strausj.htm

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.10.25