2877

Családfakutatás a XXI. században

Módszertani konferencia Győrben

Fel tudnák sorolni az aranycsapat tagjait? A jelenlévő – túlnyomórészt nőkből álló közönség – nem kis nehézségek árán, de összeállította a 11 világklasszis futballista névsorát. A következő feladat így szólt: Próbálják meg felidézni dédszüleik vezeték- és keresztnevét! Ebben ki-ki magára volt utalva, és bizony kevesen mondhatták el, hogy sikerrel jártak… Ezzel a tanulságos játékkal kezdődött a Családfakutatás a XXI. században címmel megrendezett konferencia a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárában.

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér és a Kisalföldi Könyvtárak és Könyvtárosok Egyesülete által október 6-ra összehívott konferencia előadója, e fejtörő kiötlője Kégli Ferenc, az OSZK nyugalmazott osztályvezetője volt. Első előadóként átfogó képet adott a családtörténeti kutatások forrásairól. Azt javasolta, hogy legelőbb saját családunk még élő tagjaitól gyűjtsünk be információkat: szájhagyományt (erős forráskritika javasolt!), kéziratokat, gépelt szövegeket, iratokat, fotókat. Ezt követően érdemes a memóriaintézményekhez (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) fordulnunk. Elengedhetetlen ezzel párhuzamosan kutatásmódszertani könyveket is elolvasnunk. Előadónk felhívta a figyelmet a Genealógia című alapműre (ennek egy fontos részlete itt olvasható) és Berkes József Tájékoztató családtörténeti kutatásokhoz című kötetére. Megemlítette egy saját munkáját, az Életrajzi források a helyismereti tájékoztatáshoz címmel megjelent bibliográfiát is.

Szerencsére ma már az Internet is segítségére van a kutatónak. A genealógiai kutatás számára legfontosabb általános lexikonok (pl.: Magyar Nagylexikon, Pallas) és több életrajzi lexikon is elérhető digitális formában (pl.: Magyar életrajzi lexikon). Sok fontos, régebbi kiadású kézikönyv olvasható a Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívumában is. Kégli Ferenc méltatta a Petőfi Irodalmi Múzeum ingyenesen elérhető, igen gazdag névterét (személyi adatbázisát) is. Ezt követően a helyi, Győr-Moson-Sopron megyei kutatási forrásokra hívta fel a figyelmet, pl. a helyi lexikonokra, a megyei könyvtár digitális könyvtárára, a wikikre, a megyei lapok a Magyar Elektronikus Könyvtárban elérhető repertóriumaira. A kevésbé ismert személyek, illetve családok ha lexikonokba nem is, de sok kiadványba bekerülhettek. Így például: címtárakba, vármegyei ismertetőkbe, kalendáriumokba, „megyei fejekbe”, ipartestületi kiadványokba, iskolai értesítőkbe, ki-kicsodákba, II. világháborús veszteséglistákba.

Az internetes oldalak közül ráirányította a figyelmet a Hungaricana-ra, a Startlap genealogia.lap.hu című linkgyűjteményére, az Arcanum Digitális Tudománytárra, a RadixIndexre, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület honlapjára, a rakovszky.net-re, a hadisír adatbázisra és a temetői nyilvántartások közül a győrire. Hogy mit tehetünk a felhalmozott információkkal? Készíthetünk honlapot, kiegészíthetjük családi adatokkal a lakóhelyünk történetével foglalkozó weboldalakat, vagy kis példányszámban kiadhatunk egy családtörténeti monográfiát. Akármilyen formában is tesszük közzé kutatómunkáink eredményét, figyelnünk kell mind a szerzői, mind a kegyeleti jogokra – emelte ki Kégli Ferenc.

A következő előadó Dancsecz Mónika, az MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának igazgatója volt. Megtudtuk, hogy ebben az intézményben a kutatók Győr és Moson vármegye, valamint Mosonmagyaróvár város körülbelül 8 ezer folyóméterre rúgó iratanyagát találhatják meg. Az itt fellelhető források közül legfontosabbak természetesen a polgári anyakönyvek (1894-től kötelező vezetni). Az anyakönyvek egy sikeres digitalizálási projekt eredményeképpen az országos levéltár honlapján díjmentesen kereshetők. Az előadó azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az anyakönyvi adatok kutatása személyiségi és kegyeleti jogi okokból korlátozott. Készüljön fel tehát a kutató arra, ahogy adott esetben engedélyt kell kérnie!

Az anyakönyvek kapcsán az igazgatónő szóba hozta a FamilySearch internetes adatbázist – és annak pontatlanságait is. Ez az az oldal, melyet kezdő kutatóként hamar megtalál az Interneten keresgélő. Tudni kell azonban, hogy az oldalon található adatbázis a polgári anyakönyvek digitalizálásán alapul. Ezt a munkát a mormon egyház végezte el világszerte. Az adatbevivők többsége értelemszerűen angol anyanyelvű, ezért az adatbázist rendkívül sok elírás, értelemzavaró pontatlanság jellemzi.

A levéltárban sok olyan egyéb dokumentum is megtalálható, amely egy család történetének összeállításához nélkülözhetetlen adalékokkal szolgál: összeírások (adó, nép, nemesi, felekezeti, stb.), telekkönyvi bejegyzések, gyászjelentések, hagyatéki dokumentumok, útlevél iratok, iskolai iratanyagok, családi iratok, nevezetesebb családok esetén egész levéltárak. A családtörténeti kutatást végzők segítséget kaphatnak az adatgyűjtéshez a levéltár kutatószolgálatától.

Harmadikként Nemes Gábor tartott előadást a Győri Egyházmegyei Levéltár gyűjteményéről és az ottani kutatási lehetőségekről. A levéltár gazdag iratanyaga a Püspöki és a Káptalani levéltár anyaga mellett 100-nál több plébánia iratanyagát is tartalmazza. A kutatás szempontjából az anyakönyvek a legfontosabbak, hiszen ezek a kereszteltekre, bérmáltakra, jegyesekre, házasokra és az áttértekre nézve is szolgáltatnak adatokat. Az anyakönyvek egy része mikrofilmen kutatható, ezért kérik, hogy a torlódások elkerülése érdekében a családkutatók előzetesen egyeztessenek időpontot a levéltárral.

A levéltárban sok olyan sajátságos dokumentum is található, amelyeket egyebütt nem lehet fellelni. Ilyenek a lélekösszeírások, egyházi adókönyvek, egyházközségi választói névjegyzékek, tanulói és tanítói névsorok, adózó listák, végrendeletek (a káptalan hiteles helyi, „közjegyzői” feladatot is ellátott, ezért világi személyek testamentumai is fellelhetők itt!), a birtok és címeradományozások aktái, az I. világháború utáni halottá nyilvánítások iratai. Nagyon értékes forrást jelentenek a peres akták is. Az egyházi bíróság (Szentszék) periratai is itt találhatók, ezekben elsősorban házassággal és örökösödéssel kapcsolatos dokumentumokat lelhetnek meg. Számítsanak arra, hogy bizonyos témák esetében csak az 1840-nél régebbi anyagokat kutathatják.

Az egyházi archívumokban adatgyűjtés során már online szolgáltatásokkal is találkozhatnak. Egyrészt a kalocsai, a győri, a váci és a győri egyházmegyei levéltárak közös keresőjével, ami a matricula. hu oldalon érhető el; másrészt – amely minket inkább érdekelhet – a Győri Egyházmegyei Levéltár e-kutatási oldalával, ami regisztrációt követően használható.

A konferencia Magdics Erika könyvtárostanár korreferátumával végződött. Ő egy helytörténeti kiadvány összeállítása kapcsán kezdett el őseinek felkutatásával foglalkozni, s ez a munka most is folyamatban van. Kezdő „genealógusként” beszámolt kutatásainak forrásairól, lépéseiről, buktatóiról, tanulságairól. Előadásában két olyan internetes oldalra utalt, amit a korábbi előadók nem említettek: a genealogia.blog.hu, valamint egy családfakutatással foglalkozó Facebook-csoport. Ez utóbbi helyen nagyon sok segítséget kapott, ami jól is jött, hiszen számtalan nehézséggel kellett megküzdenie kutatásai során. Első és legfontosabb tanulság, amit leszűrt: a genealógiai kutatás igen időigényes vállalkozás, ráadásul a szabadidő és a levéltárak nyitvatartása nem feltétlenül esik egybe. Számolni kell azzal is, hogy a nyelvismeret hiánya (latin, német) megnehezítheti a fellelt adatok értelmezését. A családi emlékek, a szájhagyomány feljegyzése sem egyszerű feladat, mert az emlékezés rendkívül szubjektív. Az adatgyűjtés ezért nagy tapintatot igényel, a begyűjtött adatokat pedig erős forráskritikával ajánlott kezelni.

A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy családtörténeti kutatást végezni érdemes. Így válik igazán személyessé a történelem; a munka során közelebb kerülhetünk családtagjainkhoz; meglehet, kibővül rokonaink köre. A kutatás ideje alatt szerencsés esetben megtapasztalhatjuk a családi összefogás és a segítőkészség erejét. A könyvtárak előtt pedig ott a lehetőség, hogy szolgáltatásaik révén segítséget nyújtsanak a családkutatás cseppet sem egyszerű feladatához.

Berente Erika
Fotók: Berente Erika, Vas Balázs

2015.10.09