Megnyílt az Országház Kőtára

MTI

A Kossuth tér északi oldalán helyreállított egykori szellőzőalagútban nyílt meg október 5-én az Országház Kőtára, amely a Parlament felújításakor az épületről lekerült homlokzatdarabokat és a tér történetét mutatja be a látogatóknak.

A 40 millió téglából épített Országházra elhelyezett több, mint félmillió burkolókő kétharmada cserélődött ki az épület átadása óta – emlékeztetett a megnyitón az Országgyűlés elnöke. Kövér László elmondása szerint a Kőtár létrehozásának egyik oka az volt, hogy a rekonstrukció során az enyészettől megmentett műtárgyakat be lehessen mutatni a közönségnek, ily módon szerettek volna ugyanakkor tisztelegni az egykori mesterek előtt is, valamint funkciót találni a Kossuth tér alatti északi szellőzőalagútnak.

„Remélhetőleg a most megnyílt Kőtár a Kossuth tér vonzerejét is növelni fogj” - jegyezte meg a házelnök. Buzinkay Géza történész kiemelte, hogy a Kőtárban kiállított, sérült vagy elkopott homlokzati elemek csupán ízelítőt adhatnak az eredeti kőanyag gazdagságából.

„A pillérek lábazata almási kemény mészkőből, törzsük besztercebányai homokkőből készült, a belső pillérnyalábok sárgásvörös siklósi márványból valók, a lizénák Pola melletti sárga márványból vannak faragva, a köztük lévő felületek francia márvánnyal vannak burkolva” – mondta el a történész, hozzáfűzve: a különböző kövek természetesen nem egyformán bírták az időt, a háborúkat, a forradalmakat. Buzinkay Géza felhívta a figyelmet a Kőtárban végigfutó, a Kossuth tér történetét bemutató fotókiállításra, amelynek egyik korabeli képén jól látszik, amint a teret szinte teljesen betöltik a felhelyezésre váró burkolókövek; ezek közül szerencsés módon mindegyik tervrajza fennmaradt.

Wachsler Tamás, a Kossuth tér felújítását célzó Steindl Imre Program vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a Kőtárba több, mint nyolcvan homlokzati kő-, fém- és kerámiaelemet válogattak. Ezeket az épületdíszeket eddig csak távolról lehetett csodálni, most azonban testközelből is szemügyre veheti őket a közönség – jegyezte meg. Elmondása szerint az Országház északi szellőzőalagútja a Kossuth-szobor 1927-es felállításával vesztette el eredeti szerepét, ekkor lezárták, és részben feltöltötték földdel. A szellőzőalagutakat az elmúlt években, a Kossuth tér rekonstrukciója során ásták ki, és látták el új funkcióval; a déli alagútban tavaly 1956-os emlékhely létesült.

Wachsler Tamás elárulta, hogy a Parlament lefedett XV. udvarában a jövő héten nyílik meg Az Országház története című épülettörténeti kiállítás, amely az egykori építők mérnöki teljesítménye előtt kíván tisztelegni.

Forrás: MTI
MTI Fotó: Kovács Attila

2015.10.08