1127

Isten hajléka barokk köntösben

N. Mészáros Júlia előadássorozata a megyei könyvtárban

N. Mészáros Júlia művészettörténész három részből álló előadássorozatát hallgathattuk meg Győr barokk templomairól szeptember 10. és 24. között csütörtökönként a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér klubjában (Herman Ottó u. 22.). 

Briliáns, adatgazdag, vetített képes előadást élvezhettünk a bencés és a karmelita templomról, valamint a székesegyházról. A másfél órás előadásokban megismerkedhettünk a templomok történetével, külső leírásával és belső tereivel építészeti és képzőművészeti szempontból. megtudhattuk, hogy milyen jellemzői vannak a barokk stílusnak (többek között a monumentalitás, a gazdagon díszítettség), s ezek hogyan jelennek meg a három győri épületben.

A Loyolai Szent Ignác bencés templomot a jezsuiták építették, s fő jellegzetessége, hogy egy épületkomplexum (iskola, kollégium, templom) része. Létrejöttét mind a győri püspökök, mind a győri kapitányok anyagilag támogatták, s megjelenésében az egyház hatalmát és gazdagságát reprezentálja. A Széchenyi téren haladók figyelmét kéttornyúságával irányítja magára, belépve a három hajó nyűgözi le a látogatót. A falfestmények a Biblia világába kalauzolnak el, az oltárról katonaszentek tekintenek le. A templom és belső berendezése neves alkotói kollektíva munkája, számos motívum szerzőségén jelenleg még vitáznak a műtörténészek.

A Kármelhegyi Boldogasszony templom a Szent Ignác templomtól nem messze, a Bécsi kapu tér tengelyében épült a XVIII. század első évtizedeiben Wittner Márton tervei alapján. A centrális felépítésű, mértanilag tudatosan tagolt épület jellegzetességei a lenyűgöző stációk, a templombelső freskói és szobordíszítései, valamint a gazdagon díszített oltárok. Szintén épületegyüttesről van szó, hiszen a rendház és a kápolna is a komplexum része, de itt nem papok és diákok, hanem apácák voltak a használói, s ez természetesen befolyásolta a templom megjelenését, díszítését. Maga a templom környezete is a vallásos eszmeiség színtere: egyenes út vezet a Káptalandombra, ahová felkapaszkodva megismerkedhetünk az Egyházmegyei Levéltárral, felkereshetjük a Püspökvárat, késztetést érezhetünk az Egyházmegyei Könyvtár ritkaságai között búvárkodni, vagy a Kincstár remekeire rácsodálkozni.

A győri bazilika vagy Nagyboldogasszony székesegyház a Káptalandombon épült a XI. században, akkor még román stílusban, majd a tatárjárás után újjáépítették a gótika jegyében. A XV. században lett az épület része a Héderváry-kápolna, melyben Szent László hermáját őrzik, s ahol a vértanú püspök, Apor Vilmos sírja található. A török háborúk megviselték a templomot, s az újjáépítés már a barokk korban történt. Az impozáns, három hajós belső térben helyezkednek el a lenyűgöző falfestmények, a márvány szószék és a tölgyfa padok, illetve az Írországból származó Vérrel Könnyező Szűz Mária. A bazilika kincstára a belső sekrestyében van elhelyezve, ahol sok értékes darab található, mint például II. Rákóczi Ferenc ezüst kötésű imakönyve. A székesegyház épülete többféle stílust visel magán (barokk, román, klasszicista, rokokó, gótikus, copf), mégis barokknak tekintjük, hiszen utolsó átépítése, valamint az oltár ezen stílus jegyeit viseli magán.

Csiszár Antal

2015.09.25
23