1344

Alfons Mucha 155

A szecesszió egyik legjelesebb és legmarkánsabb képviselője

Alfons Mucha (1860-1939), a cseh plakátművész-grafikus-festő-illusztrátor a századforduló egyik legvarázslatosabb személyisége volt. Munkássága elválaszthatatlanul összekapcsolódik az Art Nouveau (új művészet – a Jugendstil szecessziós stílus francia elnevezése) stílussal.

1860. július 24-én született a dél-morvaországi Ivancicén, 17 évesen Bécsbe költözött, és ott színpadi díszleteket készített, párhuzamosan pedig esti rajztanfolyamra járt. 1882-ben, miután a bécsi Burg Theather leégett, Muchát elbocsátották. Mikulovba ment, ahol portréfestőként kereste a kenyerét. Itt találkozott Khuen-Belassi gróffal, aki a pártfogója lett, s megbízta Muchát emmahofi kastélyának restaurálásával is.

1884-ben Mucha elkísérte a grófot itáliai és tiroli utazásaira, majd a Monarchiából induló fiatal művészek szokásos vándorútja következett: 1885 és 1887 között a müncheni akadémián, 1888-tól a párizsi Julian Akadémián, majd a Colarossi Akadémián tanult. Ebben az időben készültek első újságillusztrációi és alkalmi nyomatai. 1892-ben megbízást kapott Seignobos Scénes et épisodes de l'histoire de l' Allemagne című átfogó műve illusztrálására, de az igazi művészi sikert az 1894-es év hozta el számára: díjat nyert a párizsi Salon kiállításán, és még ugyanebben az évben - bizánci mozaikokat idéző stílusban – elkészítette Sarah Bernhardt színésznő megrendelésére Victorien Sardou: Gismonda című drámájának plakátját. A színezett litográfia igényes technikájával nyomtatott, hosszúkás formátumú plakát stílusában és szemléletében is megújította a színházi plakát műfaját. Nem egy jelenetet ábrázolt, hanem a dráma teljességét érzékeltette a nézővel egy kifejező, de stilizált mozdulaton keresztül. Nem csoda, hogy a rajongással körülvett párizsi híresség szerződtette Muchát. Hét évig készített Bernhardt és színháza, a Theatre de la Renaissance számára plakátokat. 1897-ben nyílt meg első önálló tárlata a párizsi Galerie La Bodiniére-ben. 1900-ban lejárt a Sarah Bernhardttal kötött szerződése, és belevetette magát az 1900-as Párizsi Világkiállítás munkálataiba, ugyanis ő dekorálta Bosznia-Hercegovina pavilonját, és ő készítette az osztrák kiállítás plakátját is. Emelett a párizsi Houbigant parfümériának és a Fouquet ékszerboltnak dolgozott. Fouquet később őt bízta meg a rue Royale-on lévő üzlete belső berendezésének megtervezésével. Ez lett az Art Nouveau belső terek egyik legtökéletesebb példája. 1901-ben Muchát a Francia Becsületrend lovagjává ütötték.

Sikerei csúcsán, 1904. február végén az Egyesült Államokba hajózott, ahol az Art Nouveau vezető képviselőjeként üdvözölték. Ezt a stílust az Egyesült Államokban épp az ő színházi plakátjai tették ismertté, amelyek Sarah Bernhardt amerikai turnéit kísérték. Egy sor fiatal amerikai művész tanult már korábban Mucha párizsi műtermében, ők szeretettel és büszkén fogadták mesterüket. Mucha a New York-i felsőbb körök hölgyeinek a portréit kezdte festeni, ezekből az olajképekből azonban hiányzott pasztell portréinak közvetlensége és elevensége. Közben tanítást is vállalt Philadelphiában és Chicagóban. 1906-ban felségül vette Marie Chytilovát, akivel még Párizsban ismerkedett meg.

1910-ben tért vissza családjával Csehországba, mert 1909 karácsonyán ígéretet kapott Charles R. Crane milliomostól, hogy finanszírozza monumentális mitológiai-történelmi ciklusát, a Szláv eposzt. Mucha elképzeléseiben a szláv testvériségen alapuló cseh nemzeti identitás erősítésének eszméje jelent meg. A festményein használt jelképeket a szlávok korabeli jellegzetességei alapján alkotta meg. Aamerikai tartózkodása idején kapott megbízást a Slavia biztosító társaság jelképének megtervezésére. A fehér ünnepi köntöst viselő nőalak a művész számára a pravoszláv eszmék megtestesítőjévé vált, és központi figurája lett a régóta dédelgetett álom, a Szláv eposz című, messianisztikus képciklusnak, mely a cseh történelmi festészet legimpozánsabb képsorozata. Az 1913-ban elkészült Szláv eposz húsz festményből álló sorozatát 1928-ban Prága városának ajándékozta.

1931-ben megrendelést kapott a prágai új Szent Vitus székesegyház egyik ólomüveg ablakának megtervezésére.  Még ebben az évben megjelentette emlékiratait: Három beszámoló életemről munkásságomról címmel. Csehszlovákia megalakulása után ő tervezte az új állam bélyegeit és bankjegyeit. Anyagi függetlenségben élt Prágától északra egy kastélyban feleségével és két gyermekével. Az 1939-es német bevonulás után az elsők között internálták: a Gestapo letartóztatta korábbi szabadkőműves tagsága miatt. Röviddel később tüdőgyulladásban halt meg. Fia Jiri Mucha cseh kozmopolita, író, publicista és forgatókönyv-író volt.

A Mucha Múzeumot Prágában a világszerte ismert szecessziós festőművész életének és műveinek szentelték. A múzeum a történelmi Prága barokk építményében, a Kaunitz-Palotában található. Mucha fő műve, a Szláv eposz sorozat, Moravsky Krumlov kastélyában, szülőhelye közelében látható.

Nagy Mária

Források: wikipédia; Renate Ulmer: Alfons Mucha : 1860-1939: Az Art Nouveau mestere. Köln : Budapest : Taschen Verlag : Vince Kiadó, cop. 2003.

A képek a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származnak. A művészt ábrázoló fotó szerzői jogtulajdonosa a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.07.24
12