„A világ legszerencsésebb emberének tartom magam”

Interjú az Electro Deluxe énekesével

Az Electro Deluxe nevű formáció 2001-ben kezdte meg pályafutását Franciaországban. James Copley énekes 5 évvel ezelőtt csatlakozott az elektro-jazz úttörőjeként számon tartott együtteshez, amely Magyarországon először Székesfehérváron lép fel az Alba Regia Feszt keretében. Copley-val telefonon beszélgettünk.

Ez lesz az első fellépésetek Magyarországon?

Az Electro Deluxe-nak valóban ez lesz az első fellépése Magyarországon, de én személy szerint már jártam nálatok. Nagyon várjuk természetesen, hogy találkozzunk az ottani rajongóinkkal is, akik eddig hűségesen odautaztak, ahol éppen koncerteztünk – most pedig végre mi megyünk „házhoz”.

Az Electro Deluxe-ot 2001-ben alapították. Te mikor csatlakoztál?

5 éve „adoptáltak” (nevet), amivel mindannyian jól jártunk. Azelőtt nem volt állandó énekes, csak meghívtak egy-egy előadót, rappert, akik segítettek az albumok készítésénél. Aztán a Play című lemez munkálatai közben felkértek engem, hogy írjak rá 2-3 dalt, amik nagyon megtetszettek nekik. Utána több koncerten is közreműködtem, aztán állandóra befogadtak, és turnékra is vittek magukkal. Az utolsó albumot pedig teljes egészében közösen készítettük, ami a többiek számára is új felállás volt.

Azelőtt is énekeltél valahol?

Nem, volt rendes munkám (nevet). PR- és marketingfelelős voltam egy amerikai vállalat franciaországi kirendeltségében. Teljesen véletlenül kerültem a zenekarba, egy ideig csak alkalmanként énekeltem velük, meló mellett, a Play után viszont döntenem kellett, hogyan tovább. Így 39 évesen pályát váltottam, amit egyáltalán nem bántam meg. A világ legszerencsésebb emberének tartom magam, hiszen egy elképesztő együtteshez csatlakozhattam, miután átéltem a hagyományos, minden reggel munkába menős életet is. Velem van a gyönyörű feleségem és gyermekeim, a legkisebb ráadásul augusztusban érkezik. Most 47 éves vagyok, de sosem éreztem magam fiatalabbnak.

Ezek szerint a dalaitokra jellemző optimizmus rád is igaz?

Valóban nagyon vidámra sikerült a legutóbbi albumunk, és én sem vagyok az a melankolikus típus. Kreatív szempontból pedig sokkal könnyebb egy szomorú dalt írni, mint egy könnyedebbet. Mind a dallam, mind a szöveg tekintetében egyszerűbbek a szenvedésről szóló számok, hiszen panaszkodni is könnyű (nevet). Ugyanakkor nem ezekre a pillanatokra emlékszünk az életünkből, hanem a reményteli, örömteli eseményekre – az enyém pedig tele van ilyenekkel. Szeretnénk pozitív irányba provokálni a közönségünket, például, hogy kapják össze magukat, és vegyék észre, mennyi jó van az életükben. A zene ezt teszi velem is: elfeledteti az élet árnyoldalát, ha csak pár órára is. Ha pedig már remény sincs, akkor mi marad? Nem zárom ki persze azt, hogy egyszer kiadunk egy komolyabb albumot, de most a hangulatunknak megfelelő, pozitív koncerteket akarunk adni.

Tervezitek a következő albumot?

Már dolgozunk rajta. Mivel öten írjuk egyszerre a dalokat, nem egyszerű a folyamat, de bízunk egymás szakértelmében és ízlésében. Nyilván például a dobok megszólalásában a dobosra hallgatunk, nem rám. Hosszadalmasak a munkálatok, de 2016-ban biztosan érkezik az új lemez.

Polgári Lilla
Forrás: kultura.hu

2015.07.23