1609

115 éve született Antoine de Saint-Exupéry


„Igen – mondtam a kis hercegnek –, akár egy házról van szó, akár a csillagokról, akár a sivatagról: ami széppé teszi őket, az láthatatlan.” Antoine de Saint-Exupéry Lyonban született 1900. június 29-én nemesi családban. 1917-ben a Tengerészeti Főiskolára akart beiratkozni, de nem vették fel. Két évvel később a Képzőművészeti Főiskola építészhallgatója lett.

1921-ben bevonult, megkezdte katonai szolgálatát, és Strasbourgba küldték pilótakiképzésre. A következő évben megszerezte a pilótaengedélyt, és áthelyeztette magát a légierőhöz. Menyasszonya és családjának tiltakozása miatt kilépett a hadseregből, Párizsban telepedett le, és irodai munkát végzett. Többféle átmeneti munka után 1927-ben postaszolgálatot teljesítő pilóta lett a Toulouse – Dakar vonalon.

Első meséje, A pilóta a Le Navire d’argent című lapban jelent meg. 1928-ban adta ki első könyvét Adéli futárgép – Postajárat délről címen. A következő évben már parancsnok lett egy légitámaszponton, a marokkó-mauritániai határövezetben. 1929-től három évig futárpilóta-szolgálatot teljesített Dél-Amerikában. Miután ottani cége, az Aeroposta Argentina Company csődbe jutott, Afrikában vállalt repüléseket.

1931-ben jelent meg Éjszakai repülés című regénye, amellyel elnyerte a Femina-díjat. Még ebben az évben feleségül vette Consuelo Suncín Sandoval Zeceñát, a kétszeresen özvegy salvadori írónőt. Házasságuk elég viharosra sikeredett, mivel Saint-Exupéry gyakran volt távol, és több viszonyba is bonyolódott. Afrikában egy kalandos expedíció során a Líbiai-sivatagban lezuhant a repülőgépe, öt nap múlva találtak rá a beduin bennszülöttek.

1936-ban Spanyolországból küldött haditudósításokat. A második világháború idején harcba szállt a németek ellen, 1940-től 1943-ig New Yorkból szervezte az ellenállást. 44 éves korában, visszavonulása előtt még egy utolsó küldetést vállalt: adatokat kellett gyűjtenie egy Rhone-völgyi német alakulatról. 1944. július 31-én éjjel indult el, és soha nem tért vissza. Augusztus 1-jén délben egy asszony állítólag egy szerencsétlenül járt repülőgépet látott a Carqueiranne-öböl közelében. Néhány nappal később találtak egy francia egyenruhát viselő holttestet, akit szeptemberben Carqueiranne-ban temettek el.

Antoine de Saint-Exupéry mindig is idegenkedett a művészettől, az irodalmi hivatástól; valódi hivatása, a repülés mindenekelőtt kötelességteljesítés volt számára, a másokkal szembeni felelősség megnyilvánulása.

Még a háború alatt jelent meg gyermekeknek és felnőtteknek szánt meséje saját illusztrációival, A kis herceg. Ez a műve a huszadik század legkedveltebb irodalmi meséje lett. Egy szelíd és súlyos figyelmeztetés, hogy a legjobb dolgok az életben mindig a legegyszerűbbek, és hogy az igazi gazdagság: adni másoknak.

Antoine de Saint-Exupéry imája:

„Uram! Nem csodát, nem jelenéseket kérek Tőled.
A mindennapok küzdelméhez adj erőt nekem!
Kérlek, taníts meg a lépésről lépésre Feléd haladás művészetére,
Hogy föltaláljam magam a napi forgatagban,
Hogy idejében és talpraesetten tudjak dönteni,
Hogy ügyeimben okosan gyümölcsöztessem ismereteimet és tapasztalataimat!
Segíts, hogy helyesen tudjam beosztani az időmet!
Add, hogy biztosan érezzem, mely ügyem nem tűr halasztást!
Segíts, hogy mindig időt találjak a szellemi, lelki feltöltődésre is!
Kérlek, segíts, hogy minden esetben a lehető legjobban készülhessek föl az éppen előttem álló feladatra!

Add meg Uram a kegyelmet, hogy akivel csak találkozom, arra úgy tudjak odafigyelni, és úgy tudjak neki segíteni, mintha Téged hallgatnálak, és Neked segítenék!
Add, hogy mélyen megértsem, nehézség, kudarc, sikertelenség és zsákutca is lehet sorsom része!
Sőt! Ezek szükségesek is ahhoz, hogy fejlődjek és megérjek.
Kérlek, szükség esetén, a kellő pillanatban küldj valakit, aki jó szívvel szemembe meri mondani az igazságot, ha amúgy berzenkednék ellene!
Tudom Uram, hogy számtalan nehézséget nem a lázas tevékenység, hanem az idő old meg.
Te jól tudod, mily nagyon rászorulok az őszinte barátságra.
Add, hogy kiérdemeljem az életnek ezt a legszebb, legértékesebb, leggyöngédebb, hatalmas ajándékát!

Kérlek, tartsd távol tőlem a szorongást okozó gondolatot, miszerint életem hiábavaló lenne!
Ne azt add, Uram, amit kívánnék, hanem azt, amire szerinted valóban szükségem van!
Kérve kérlek, taníts meg, Uram, a lépésről lépésre Feléd haladás művészetére!”

Nagy Mária


Forrás: Wikipédia.hu, Világirodalmi lexikon, 12. köt: Rjab-Sez. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1991.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.06.29