Zólya Andrea Csilla 10 év kortárs próza, vers, esszé és gyermekirodalmából válogatott, hogy olyan olvasatot nyújtson róluk, mely egyszerre ad egyfajta teljességet, közel van az eredeti szöveghez, ugyanakkor új szempontokat is kínálhat. A kritikák megírásakor mindig felkutatja a már megjelent tanulmányokat, és párbeszédbe elegyedik velük. Néha maguk a szerzők is reagálnak a kritikáira, a visszajelzés pedig nagyon fontos. Ami bizonyos, hogy egy könyv akkor él, ha olvassák, sőt még inkább, ha beszélnek róla. „Elmélyedős alkat vagyok” – jellemezte magát az írónő. Azon szerencsés emberek közé tartozik, akiknek a munkájuk a szerelmük. A kiválasztott kötetbe nagy érdeklődéssel veti bele magát, ha szükséges, komoly nyomozást folytat, például egy történelmi tárgyú regény esetén, mert a hitelességet alapvető értéknek tartja.

Szívesen ír a gyermekirodalom legfrissebb alkotásiról. A mese meg tudja érinteni a benne lévő gyermeket, teljesen bele tud feledkezni. Vannak kedvencei, például Szegedi Katalin és Máté Angi könyvei, melyekben az irodalom és a képzőművészet, a történet és az illusztráció harmonikus egységben van.

A Szabadcsavar szinte a teljes magyar nyelvű irodalmat lefedi, hiszen erdélyi, vajdasági és felvidéki szerzőket is találunk benne. De tartalmaz egy-két világirodalmi művet is, köztük egy olyan csemegét, mint a finn Kalevala modern, gyermekeknek szóló, humoros átirata, a Kutya egy Kalevala.

A beszélgetésből kiderült, hogy a tudományos igényű, ugyanakkor szeretettel is átitatott kritikakötetet bátran ajánlhatjuk szakmabelieknek és nem szakmabelieknek is, mert mindenki találhat benne neki szóló irodalmi útmutatót.

Zólya Andrea Csilla: 1978-ban született Székelyudvarhelyen, a kolozsvári BBTE pedagógia – magyar irodalom és nyelv szakán végzett. Ugyancsak Kolozsváron szerezte meg 2010-ben a PhD-fokozatot az erdélyi irodalmi paródiáról és parodisztikus beszédmódokról írott disszertációjával. 2007-2012 között a Korunk budapesti munkatársaként dolgozott. Jelenleg a Kortárs Online szerkesztője és irodalmi rovatvezetője. Kritikái, tanulmányai 2004 óta különböző lapokban jelennek meg, többek között a Korunkban, a Kalligramban, a Bárkában, a Literán, a Látóban, az Irodalmi Jelenben, a Székelyföldben, a Parnasszusban, a Napútban, a Szépirodalmi Figyelőben és a pozsonyi Új Szóban.

Szabados Éva