1153

95 éve született Karol Woytila, azaz II. János Pál pápa


„Ha meghalunk és eljön az idő, hogy az Úr ítéljen fölöttünk, NEM azt kérdezi majd: mennyi jót tettünk életünkben, hanem mennyi SZERETETTEL tettük.” II. János Pál pápa, eredeti nevén Karol Woytila 1920. május 18-án született egy Wadowice nevű kisvároskában egy vasutas fiaként. Édesanyját kilencéves korában vesztette el, 12 éves volt, amikor orvos bátyja egy kórházban kapott fertőzés következtében elhunyt. Édesapját pedig Lengyelország német megszállása alatt halt meg.

1938-ban, miután elvégezte a gimnáziumot, Krakkóba költözött, ahol a Jagello Egyetemen lengyel nyelvet és irodalmat, valamint filozófiát tanult. Lengyelország 1939-es lerohanása után a németek bezárták az egyetemet, ezért kénytelen volt félbeszakítani tanulmányait. Előbb egy kőfejtőben, majd a krakkói szódagyárban dolgozott fizikai munkásként. 1941-ben színházat szervezett, amelyben szerepelt, rendezett, sőt darabokat is írt. 1942-ben fordult a papi hivatás felé, jelentkezett Sapieha krakkói érsek szemináriumába, amely a német megszállás miatt illegálisan működött. Az érsek felfigyelt kiváló tanulmányi eredményeire, és Rómába küldte. 1946. november 1-jén szentelték pappá.

Ezután Rómában tanult a domonkos rendiek által fenntartott egyetemen. Hazatérése után Krakkóban teológiából doktorált. Ezután Niegowic faluba került segédlelkésznek, majd 1949-ben az érsek kinevezte a krakkói Szent Flórián templom káplánjává. Lelkipásztorként új módszerekkel igyekezett egyházi közösségét megszervezni, maga köré gyűjtötte a fiatalokat, és kirándulásokra, gyalogtúrákra vitte őket, nyáron evezőstúrákat, télen síelést szervezett számukra. 1951-ben főhivatású tudományos kutatómunkába kezdett, a Jagello Egyetemen elvégezte a teológiai kar etika szakát, és kandidátusi fokozatot szerzett. 1953-tól a krakkói papi szemináriumban, majd a Jagello Egyetem teológia karán, 1954-től pedig a lublini Katolikus Egyetem etika szakán tanított.

1962 októbere és 1965 decembere között aktívan részt vett a II. Vatikáni zsinat ülésszakain, fontos szerepe volt a Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúció megfogalmazásában. 1964. január 18-án VI. Pál pápa Krakkó érsekévé és metropolitájává nevezte ki, tisztségébe március 18-án iktatták be. 1967. július 25-én a bíborosokkal tartott titkos konzisztóriumon VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki, Wojtyla ezzel belépett a pápaválasztó és pápává választható kardinálisok sorába. A krakkói főegyházmegye bíboros érsekeként a lengyel püspöki konferencia elnökhelyettese lett, és ő vezette a püspöki kar kulturális és tudományos bizottságát is.

VI. Pál pápa halála után I. János Pál névvel Albino Luciani velencei pátriárka lépett a pápai trónra, az új pápa azonban megválasztása után 33 nappal elhunyt. Utódjává 1978. október 16-án 104 szavazattal választották meg Karol Woytilát.

A pápaság kétezer éves történetében először fordult elő, hogy egy kelet-európai püspök lett a pápa. 455 év óta ő az első nem olasz pápa, sőt, a legelső szláv pápa! Pápaként a II. János Pál nevet választotta, tisztelete jeléül, adózva elődei lelki nagysága előtt. 1978. október 22-én került sor ünnepélyes beiktatására. II. János Pál pápa a katolikus kormányzásban is új módszereket vezetett be. „Az emberiség morális lelkiismereteként” gyakran hallatta szavát a minden embert érintő nemzetközi kérdésekben. Sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet. Pápai címere és választott jelmondata is: Totus tuus! – Egészen a Tiéd!

Több, mint húsz alkalommal kíséreltek meg ellene merényletet, a legsúlyosabbat, amikor 1981. május 13-án a római Szent Péter téren a török Ali Agca közvetlen közelről lőtt rá. Később meglátogatta merénylőjét a börtönben, és megbocsátott neki.

II. János Pál volt a legtöbbet utazó pápa, 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, több, mint egymillió kilométert tett meg a Föld körül, és több, mint 3300-szor szólt a hívők tízmillióihoz az általa kezdeményezett új evangelizáció jegyében. Két alkalommal járt Magyarországon: először 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én a pannonhalmi bencés monostor fennállásának 1000. évfordulója alkalmából.

Ő volt a huszadik század leghosszabb ideig uralkodó pápája. 428 és 1338 boldogot avatott, köztük a boldogok közé emelte többek között Teréz anyát, a magyarok közül pedig Apor Vilmost és Batthyány-Strattmann Lászlót. Magyar szentjeink közül ő kanonizálta Kingát és Hedviget. 232 bíborost nevezett ki, és több, mint 1000 audienciát tartott, hívők tízmilliói előtt több, mint 3300 beszédet tartott.

Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust. Tizennégy enciklikát, 14 apostoli felhívást, 11 apostoli konstitúciót és 44 apostoli levelet adott ki. A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul és más nyelveket is, a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte – így magyarul is. Beszédeit is maga írta.

Mély alázattal viselte súlyos betegségét, végül 2005. április 2-án, az általa alapított Isteni Irgalmasság vasárnapjának vigíliáján halt meg. Temetésére 2005. április 8-án került sor a Szent Péter bazilikában. A szertartást későbbi utódja, Joseph Ratzinger bíboros vezette, aki immár XVI. Benedek pápaként, 2011. május 1-jén boldoggá avatta.

2013 júliusában Ferenc pápa aláírta a szentté avatásához szükséges dokumentumot; szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján került sor XXIII. János pápával együtt.

Nagy Mária

 

Forrás: wikipedia.hu; II. János Pál Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Kecel honlapja (http://katolikusiskola-kecel.hu/); Gergely Jenő: II. Pál. Budapest: Kossuth kiadó, 1986.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.05.18