1699

Osli a történelem sodrában

Dr. Varga József kötetbemutatója a megyei könyvtárban

„Mit nekem te zordon Kárpátoknak / Fenyvesekkel vadregényes tája! / Tán csodállak, ámde nem szeretlek, / S képzetem hegyvölgyedet nem járja. / Lenn az alföld tengersík vidékin / Ott vagyok honn, ott az én világom; / Börtönéből szabadúlt sas lelkem, / Ha a rónák végtelenjét látom.” E megkapó sorokkal vallja meg Petőfi Sándor szülőföldje iránti szeretetét, a 19. század legnagyobb költőjének versidézete pontosan világít rá a szülőföld fontosságára.

Az a település, ahol világra jöttünk, s ahol életútunk kezdődik, kitörölhetetlen emléknyomokat hagy bennünk. Bárhová sodor az élet, a hazai beszéd íze, a helyi nyelvfordulatok, szokások rögzülnek bennünk. Zsigereinkben marad a környék növényeinek, vadvirágainak illata, halljuk a hazai méhek döngicsélését, felidéződik bennünk a tavaszi ébresztőre hívó madarak éneke, szemünk őrzi az ismerős táj csodáit.

A helyi történelemben búvárkodó mindenütt különleges „kincsekre” lel, sokszor egy életen át tartó kutatómunkának veti meg az alapját. A Dunántúl különösen szerencsés a történelmi emlékek feltárásában. Az itt élők igényességét, szellemi vitálkapacitását mi sem tükrözi hűségesebben, mint az, hogy történelmi egyleteket, folyóiratot korábban „szült” e vidék, mint ahogy „nagy testvérei”, a Századok és a Magyar Történelmi Társulat létrejött.

Győr-Moson-Sopron megye jelenleg száznyolcvanhárom települést számlál, ebből mintegy száznak dolgozták fel a históriáját. A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér rendszeresen biztosít alkalmat ezen monográfiák szerzőinek és könyveinek bemutatására, ezen koncepció keretében havonta teremtenek lehetőséget egy-egy település megismertetésére. A közönség ilyenkor az adott közösség életébe nyerhet bepillantást, képes lehet beilleszteni az országos történelmi események és folyamatok rendjébe őket, s megismerkedhet szerzőjének életútjával, a művet ihlető egyéni motivációs bázisával.

Május 12-én a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárában ezúttal Osli község történetének eredhettünk a nyomába. A bemutatásra került kötet szerzője, Dr. Varga József matematika-fizika szakos tanár, egykori iskolaigazgató Osliból származik. A történelem iránti érdeklődését a Győri Bencés Gimnázium tanára erősítette benne, s nevelte igényességre, de pesti egyetemi évei alatt a pedagógiai tanszék professzorának neveléstörténeti előadásai, személyisége is nagyban formálták, alakították személyiségét.

Régtől végez már kutatásokat, melyek részeredményeit könyvben, illetve kisebb szerzeményekben is publikálta. A Kisalföld megyei napilap Rábaközi tallózó rovata adott helyt írásainak. Foglalkozott az első világháborús helyi katonai hősökkel, nyomába eredt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyi történéseinek. A falu vallási élete sem kerülte el kutatói fürkésző figyelmét. Több évtizedes munkásságának gyümölcse a most bemutatott Osli évszázadai, amely a kezdetektől 1800-ig terjedő időszakot fogja át.

Régészeti, okleveles és – az időben előre haladva szaporodó – egyéb írásos emlékekben rejtőzik a múlt. A szerző visszaemlékszik egy olyan gyermekkori élményére, mikor hajdani iskolaigazgatójuk kertjében annak fiával búvóhelyet ástak, s egy ólajtóval lefedve titokban dohányoztak. Nem maradt el a lelepleződés az elmarasztalás, de az igazgató úr figyelmét felkeltették a gödör cserépdarabjai. Kis túlzással tehát azt mondhatjuk, hogy a gyermeki csínytett adott lendületet a kutatásnak.

Már a 19. században is született fontos régészeti munka, az 1950-es évek azonban új lendületet adtak az archeológiai tevékenységnek. A régészeti leletek alapján elmondható, hogy mind a paleolit, mind pedig a neolit kori ember keze nyomát őrizte a táj, s számos relikvia a múzeumban. Ugyanakkor elmondható az is, hogy nem minden anyag került szakértői kézbe: a helyi praktikum gyakran felülírta a bejelentési kötelezettséget, még az 1960-as években lehetett látni a házak falában, vagy építésben felhasznált római kori téglát. De akadt példa római kori amfora meszelésre történő felhasználására is.

A megalakuló termelőszövetkezet mezőgazdasági tevékenysége, vagy a kavicsbányászat is fordított ki a tudomány számára értékes leleteket a föld gyomrából; kelta, avar, római emlékek üzennek a múltból, hogy csak néhányat említsünk. A kelta kétnyakú edények minden bizonnyal szakrális hagyományra utalnak. Az ember testi-lelki duális természetére mutatnak: arra a régi, az ókori Egyiptomban, de Kínában is elterjedt kétlelkiségre utalnak, miszerint egyikük távozik a halállal, másik viszont a testben marad.

Minden település lakóinak kíváncsiságát az a kérdés „csigázza fel”, honnan származik a falujának vagy városának elnevezése. Osli nevét valószínűleg egykori népessége őrzi. A nyugati határszélhez közel besenyőket telepítettek védelmi céllal: a nyugati kaput, a gyepüt kellett védeniük. Osli feltehetően egy személy az „í” egykori birtokjellel, tehát etimológiailag az Osl tulajdonát jelentheti. Egy előkelő tisztséget betöltő személyről lehet szó.

II. András korában vagyunk, Osli először egy 1230-as pergamenre írt oklevélen fordul elő. A későbbi időszakban sokasodnak az írásos emlékek. A táj nagyban formálja az ott élő embert, befolyásolja a történelem alakulását is. Mivel a Hanság széléről van szó, előszeretettel éltek a halászat, pákászat adta lehetőségekkel; a folyók, vadvizek szabályozatlansága gyakran mocsártengerré változtatta a vidéket. A községtől délre volt lehetőség szántóföldi termelésre, számos földesúr volt gazdája a területnek, mint a Kanizsaiak, Nádasdyak, Eszterházyak.

Bár Osli az Oszmán Birodalom akciórádiuszán kívül esett, a török elől elmenekült a lakosság. A be-becsapások azonban éreztették hatásukat a Rábaközben: 1594-98 között, továbbá az 1683-as bécsi fiaskót követően a visszavonuló Kara Musztafa nagyvezír csapatai felperzselték a vidéket. A török kiűzése során került sor az egykori hódoltság ismételt benépesítésére, ebben a században Osli lakossága is kicserélődött. A vidék számos vonatkozásban megelőzte a későbbi lecsapolási munkákat. Míg tőlünk keletre ez a 19. században következett be, itt már az 1700-as években sorra került.

A szerző elmélyülten foglalkozott a templommá fejlesztett kápolna, a vallási élet, a plébánia helyzetével, de az oktatás állapota is foglalkoztatta. Hamarosan várható a második kötet megjelenése is, amelyben másfél évszázad eseményeiről alkothatunk képet, 1800-tól 1950-ig.

A könyvbemutatót felfokozott érdeklődés kísérte. Többen is tiszteletüket tették Osliból, külön örvendetes volt a falu polgármesterének jelenléte. A monográfia megjelenéséhez az önkormányzat nyújtott segítséget. A beszélgetést Dr. Horváth József, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese vezette.

Csiszár Antal
Fotók: Galambos Krisztina

2015.05.14