1304

120 éve született Somogyváry Gyula író, újságíró


Somogyváry Gyula a Sopron megyei Fülesen (ma Nikitsch) született 1895. április 21-én.  Édesapja a nagycenki Széchenyi-uradalom gazdatisztje volt. Iskoláit Somogyváron és Budapesten végezte, első írása 13 éves korában jelent meg. Az érettségi letétele után újságírónak készült, de közben kitört az első világháború.

Az első világháborúban az olasz és az orosz fronton harcolt, sok kitüntetés kapott, a háborút tartalékos főhadnagyként fejezte be. 1918 őszén tért haza súlyos betegen. Jelentős szerepe volt a dunántúli ellenforradalmi mozgalomban. Első versesfüzete, a Gyujtogatás Székesfehérváron jelent meg a Területvédő Liga kiadásában.

1920-tól az MTI vidéki osztályának osztályvezetője volt, ezekben az években sorra jelentek meg politikai, külpolitikai, irodalomesztétikai cikkei különböző folyóiratokban, egymás után láttak napvilágot versei és prózai művei is. 1928-tól a Magyar Telefonhírmondó Rádió Rt. irodalmi igazgatója lett, ő honosította meg Magyarországon a hangjátékot, sőt a „hangjáték” szó magyar elnevezése is hozzá fűződik. Ő adta át többek között a Szent János kórház telefonhírmondó berendezését, de ő köszöntötte a Magyar Rádió ötszáz-, majd hatszázezredik előfizetőjét is.

Horthy Miklós 1929-ben avatta vitézzé háborús kitüntetései és érdemei miatt, ekkor magyarosította Somogyváry-ra az addig németesen hangzó nevét. Németellenes, rendíthetetlenül a nemzeti szocializmus ellenzője volt. Részt vett a Gömbös-féle Fajvédő Párt, illetve az Ébredő Magyarok Egyesülete megalapításában, egyúttal alapító tagja lett a fejvédő szövetségnek is. Gömbös Gyula hívének számított.

1935-től a csornai körzet országgyűlési képviselőjévé választották. Tiltakozott a zsidótörvények ellen. 1938 és 1944 között katonai szolgálatot teljesített, 1940 tavaszától titkos németellenes rádiószolgálatot végzett. A német megszállás után Mauthausenbe hurcolták, innen 1945 júniusában tért haza.

A rádiónál nem engedték dolgozni, nyugdíját megvonták, a Népbíróság 3 évre minden nyilvános szerepléstől eltiltotta. Lányát koholt vádak alapján tíz évig tartó Gulag-rabságra ítélték, fiát hadifogolyként tartották a Szovjetunióban.

1950-ben az ÁVO letartóztatta, és Kistarcsára internálták. A kistarcsai táborból Budapestre szállítás közben, tisztázatlan körülmények között halt meg 1953. február 12-én.

A család 1992. február 14-én újratemette a 301-es parcellában. 2012. december 22-én Vitéz Somogyváry Gyulát posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.

Nagy Mária


Forrás: Wikipédia, Új Magyar Irodalmi Lexikon

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.04.21