1976

Győr város címere

A Megyei Könyvtár és Közösségi Tér kincsei

A Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér helyismereti gyűjteményének része ez a harmincas évekből származó kasírozott képeslap, mely Győr város címerét ábrázolja. A lapon olvasható feliratból megtudhatjuk, hogy került Szent István a címerünkbe. „Midőn 796. körül Nagy Károly az avarokat meghódította, Győrt a kereszténység gócpontjává kívánván tenni, területét a passzaui egyházmegyéhez csatolta és itt sz. István első vértanú tiszteletére templomot alapított. Sz. István volt ugyanis a passzaui püspöki templomnak is a védőszentje. Így került sz. István vértanu képe a város ősi címerébe”

1743-ban kapta Győr Mária Teréziától a szabad királyi városi jogot (másodszor, mert először 1271-ben V. István emelte e rangra, de Zsigmond korában, az 1400-as évek fordulóján ez megszűnt), és ezzel együtt egy új címert is, ami máig él.

Ívelt oldalú, alul fogazott, hasított, szimmetrikus tárcsapajzs, melynek jobb oldali mezejében a város patrónusának, Szent István első vértanúnak félig balra fordult, lebegő alakja látható miseingben és dalmatikában (a katolikus liturgiában használt ruhadarab). A vértanú jobb kezében a megkövezésre utaló kődarab, bal kezében a győzelmet jelképező pálmalevelek, feje körül dicsfénykoszorú, mögötte pajzsderékon egy kereszttel megrakott pólya.

A vágott bal oldal felső mezejében városkapu látható faragott kövekből, csapórácsos, nyitott kapuzattal, egy-egy lőréssel, hegyesen fogazott fanyársakkal, nyolcszögletű, két lőréses, laposan ormozott kőtoronnyal. Az alsó mezőben  a Duna, Rába, Rábca folyókat jelképező háromhullámos pólya található. A tárcsapajzs felső élén a szabad királyi várost jelképező, drágakövekkel megrakott, ötágú, nyílt leveles korona látható. Az egész címert egy dúsan mintázott keret fogja közre.

 

tmoni

Forrás: http://www.nemzetijelkepek.hu/

2014.01.17