Mielőtt azonban érdemben méltatnánk irodalmi tevékenységét, érdemes megismerni Kozák Ágnes gazdag, színes életútját. Budapesti értelmiségi családban nevelkedett nővérével együtt. Testnevelő tanár édesapja és énektanárnő – később iskolaigazgató édesanyja – segítették első lépéseit. Az olvasás szeretete egészen korán megmutatkozott nála, láthatóan intellektuális, ingergazdag környezet táplálta fiatal szellemét. Mivel családi, rokonsági körükben többen a Hippokratészi eskü mellett elkötelezett gyógyító tevékenységet folytattak, a kislány szemében a doktorok így magas presztízzsel bírtak.

Általános és középiskolái tovább formálták személyiségét. Matematikatanára komoly hatást gyakorolt rá, s még azzal is kacérkodott, hogy felnőtt életében ezen egzakt tudomány oktatásának szenteli magát, de ugyanakkor felejthetetlen volt magyartanárának személyisége is – mindez pedig komoly szerepet játszott abban, hogy megszerette az irodalmat, a verset, az írást. Fogalmazványai már akkor figyelemre méltóak voltak, igaz, még csupán a szűkebb osztálykörnyezetben hatottak.

Angolul is tanult, s tanárnője jóvoltából olyan külföldi diákokkal vette fel a kapcsolatot, akik szintén szerettek volna más országbeli diákokkal levelezni: egy indonéz és egy nigériai levelezőpartnerrel vette fel a kapcsolatot. Érdeklődése, tehetsége leginkább a zene irányában nyilatkozott meg: óvodás korában az Erkel Színházban barátkozott a hangokkal, egyetemistaként a Zeneakadémia hangversenyeiben gyönyörködött, s gyakori látogatója volt az Operaháznak.

Szülei javaslatára s nővére példájára, aki ekkor már az orvosi egyetem hallgatója volt, Kozák Ágnes is az orvosi pálya mellett döntött: biológiatanára alapos felkészítő munkájának köszönhetően könnyedén vette a felvételi akadályát. Mozgalmasan szép, tanulmányokkal zsúfolt egyetemi évek következtek, egyik évfolyamtársa és közötte szerelem is szövődött. A negyedév utáni gyakorlat a győri kórház belosztályán találta, s Győrrel is – mondhatni örökre – „eljegyezte” magát, szívébe zárta a folyók városát. A gyakorlat mellett lehetősége nyílt felderíteni a kisalföldi centrum szépségeit.

A doktorrá avatását követő napon került sor élete másik sorsdöntő eseményére: örök hűséget esküdött a vele egyidejűleg diplomázott orvos vőlegényének. Ötven év boldog házassága előtt nyílt meg az út, két gyermekük született, egyikük traumatológus lett Győrött, másikuk a pedagógia vonalán tanult tovább, majd jöttek a ma már felnőtt unokák.

A házaspár orvosi karrierje Tatabányán kezdődött, belgyógyászként dolgoztak, a feleség közben a radiológus szakvizsgát is letette. Kozák Ágnes elismeréseként osztályvezető főorvosi pozícióba emelkedett, Komáromba költözésük után a helyi szakrendelőben először csoportvezető főorvosként, végül elsőszámú vezetőként, intézetigazgatóként ívelt magasra a karrierje. Orvosi tevékenységét az Onkológiai Gondozó irányítójaként zárta.

Gyermekeik Győrbe költöztek, s a házaspár nyugdíjas éveire – nem feledkezvén meg a város iránti régen táplált vonzalmáról, és annak tudatában, hogy gyermekeihez, unokáihoz közelebb lehetnek – komáromi lakhelyét arrabonaival váltotta fel. Elérkezette számukra az aranydiploma átvétele, valamint a boldog öt évtizedes házasságukat megkoronázó családi ünnepély. Az itt készült házastársi fotó fájdalmas mementó, többé nem volt lehetőségük közös fénykép készítésére: a férjet nem sokkal később súlyos betegség döntötte le a lábáról, mellyel szemben szervezete a végén alulmaradt.

Kozák Ágnes unokái mindig szerették, ha mesél, s ha a mesekönyveket már kimerítették, következett a nagymama kreativitása, ezért a kicsik felettébb élvezték, ha fejből mond nekik mesét. Marcella unokája aztán unszolni kezdte, hogy vesse papírra ezeket a meséket, s mivel ettől a kívánságától nem tágított, így „nevelte” a nagyit végül íróvá.

Kozák Ágnes önálló mesekötete a Balaton csodás lényeiről szól. Rendszeres nyaralásuk a magyar tenger partján munkássága búvó patakjának bizonyult, a könyv a Mesevilág a Balaton mélyén címet viseli. A kötet ízlésesen kivitelezett, míves grafikák illusztrálják benne a hősöket, a segítő és ártó lényeket, a jeleneteket. A képek Szarka Fedor Guidó munkáját dicsérik, a könyv kivitelezéséért a Palatia nyomdát illeti köszönet.

A mesék vezérmotívuma a szeretet, az önzetlenség, a történések Boglárka és Bendegúz köré csoportosulnak. A két főszereplő egy Balatonba pottyanó kisgyermek életét menti meg, de jó cselekedeteiknek a szárazföldön sincsen vége: rossz szándékú gyerekek markából szabadítanak ki egy a tollai elvesztésével és megölésével fenyegetett vadkacsát, aki – csodák csodája – nem más, mint a vadkacsák fejedelme. De egy kagyló (a Kagylótündér) is nekik köszönheti a megmenekülését. A két gyermek a Balaton mélyén veszélyekkel teli kalandokat él át; a sellők segítik, a harcsák gátolják, sőt fogságba is ejtik őket.

Itt nyilvánul meg a gyermekek találékonysága, az iskolában tanultakat alkalmazva menekülnek meg. Az ingoványba süllyedéstől a vadkacsák csapata és a kislány hajfonatának feláldozása menti meg a kisfiút – megint a segítőkészség és az önzetlenség vizsgázik jelesre. Ráadásul kitűnően felelnek meg a Sellők előtt a Gyémántpalotában tett vizsgán, ezért a Sellőbirodalom teljes jogú tagjaivá választják őket. A mese végén a gyermekek visszatérnek szüleikhez, miközben a vízi világ jótündéreitől életre szóló szellemi útravalót kapnak: „Szeressétek, tiszteljétek szüleiteket, barátaitokat, társaitokat”.

Kozák Ágnes munkásságából részleteket olvastak fel az Antológia kör tagjai: Cseke Jenő Szabolcs és P. Nagy Gabi. A szerzőnő írói munkásságát számos elismerés fémjelzi: A szeretet szívei Balatonudvariban elnyerte az antológiaközösség pályázatának különdíját, egy badacsonyi irodalmi pályázat bírálóbizottsága pedig érdemesnek tartotta a harmadik díj odaítélésére is. A Győri Antológia Irodalmi és Művészeti Alkotó Közösség a szakmai fejlődés ígéretes terepét biztosítja Kozák Ágnes számára is: a közös felolvasások, az építő kritikák, a bátorító buzdítás, az egymás munkájának segítése az alkotóközösség fő jellemzője és értékereje.

Az írónő beszélgető partnere Csáky Anna költő, tanár volt, aki az antológia közösségének vezetői feladatait is ellátja. Gördülékenyen vezette a beszélgetést, a jól felépített forgatókönyv lehetőséget nyújtott arra, hogy Kozák Ágnes életét minél több oldalról megismerhessük. Az írónő stílusa elragadó, személyisége megnyerő, sokoldalúsága nem eléggé dicsérhető szerénységgel párosul. Bátran nyúl a világirodalmi műmesei kultúrához, s a modern kornak megfelelő köntösbe öltözteti azt.

A már említett krimi világa is megérintette szerzőnket, az újsütetű Piroska és farkas egy műkereskedő potenciális gyilkos lelepleződése. A mese nem nélkülözi a finom iróniát, a csavaros észjárást, melynek következtében a jó elnyeri jutalmát, a gonosz kezén pedig bilincs csattan.

A bemutatkozó est a szerző élet- és művészi útjának taglalását képek bemutatásával tette érdekfeszítőbbé. A publikum zenei élménynek is részese lehetett: Kurucz Borbála Kodály Esti dalával örvendeztetett meg bennünket. Búcsúzóul Csáky Anna frappáns zárógondolatai hangzottak el, melyekben felhívta a figyelmet a szerző munkásságának erényeire. Köszönetét fejezte ki az általam már említett szereplőkön kívül a képeket vetítő Dr. Nyikovics Attilának, Kozák Ágnes fiának. A rendezvény képi megörökítéséről Molnár György és Burián György a fotóikkal gondoskodtak.

Csáky Anna végezetül előrevetítette a következő találkozást, amelynek vendége Vehovsics Erzsébet lesz. Az eseményre május 6-án kerül sor.

Csiszár Antal
Fotók: Molnár György, Burián György (04,. 05., 08., 09., 13., 17., 23., 24., 26., 29., 37., 38., 39.)

Fotógaléria: Kozák Ágnes író bemutatkozása a megyei könyvtárban

56 kép