Falcsik Mari 1956-ban született Budapesten, Budán nőtt föl. 1980-ban végzett az ELTE Bölcsészkarán, majd szokatlanul korai időponttól, 1982-től szabadúszó lett és tudatos kívülálló, egészen a '90-es rendszerváltásig. Szellemi szabadfoglalkozásúként irodalom felvételi előkészítőket vezetett, amelyek keretében egyedi szellemi műhelyt, sajátos „szabadgimnáziumot” alakított ki. A rendszerváltás óta a könyvszakmában dolgozik, több neves magyar kiadó könyveiben olvasható a neve szerkesztőként (Athenaeum, Európa, Helikon, Műszaki stb.). 2005-től fő szerkesztői területe a hetilap égisze alatt azóta kiadóvá nőtt HVG Könyvek. Élettársa Lantos LászlóTriceps rendező, body art performer, művészeti író és szervező.
Költői pályája szokatlanul későn, 44 éves korában indult. Verseit a jelentősebb irodalmi lapok - Élet és Irodalom, Jelenkor, Holmi, Látó, Árgus, Bárka, Kritika, Parnasszus stb. - publikálják. Első kötete 2004-ben jelent meg a Magvető Könyvkiadónál, Sanzon nehéz időkben címmel. Második kötetét 2006 tavaszán jelentette meg a Magvető, Változatok a szabadságra címmel. Harmadik kötete, A sorsvadász, 2010-ben jelent meg a Jelenkor Kiadónál. Negyedik kötete, 48 nőt versben megszólaltató, illetve fiktív életrajzzal is ellátott és Lantos László Triceps kollázsaival illusztrált Nőket néző képek 2013 októberében jelent meg a Scolar Kiadónál.
Angolra fordítja - vagy írja át - verseit, ezekből már egy kötetnyi állt össze. Korábban olasz, holland és angol nyelvű fordítások születtek verseiből. Különböző gyűjtemények, antológiák is válogatnak lírájából és nem gyakori műfordításaiból (például Magyarok Párizsban, "Lecsukott szemeden át látom" - magyar költőnők antológiája, Szép versek, Az év műfordításai stb.). Kötetei anyagából készült Ráckevei Anna versestje, a "Nő az időben", Kováts Kriszta rendezésében és zenei közreműködésével, a költőnő és a színművésznők szerkesztésében. Sok verséhez született zene (Gallai Péter, Cabaret Medrano, Kicsi Hang, Másik Szoba, Weber Kristóf stb.).
Ő maga is mondja verseit, ún. költői műhelybeszélgetések keretén belül, illetve 2010-ig, művésztársa tragikusan korai haláláig a Láposi Farkas gitárművésszel közösen megalkotott önálló performanszokon (például 2007, Pécs, POSzT-Off: "Performansz versre és gitárra" I-IV., 2008-2010, Nyitott Műhely: „A sorsvadász” 2010, stb.). Jelenleg két fiatal gitárossal dolgozik együtt e hagyomány továbbvitelén (Szolnok Bence Dániel - akusztikus gitár, Major Bálint - elektromos gitár). A Nőket néző képekből Lantos László Triceps által rendezett estet sikerrel játsszák az Opál Színház előadásában, a költőnő és a zenészek mellett Triceps és Kettős Tamás szereplésével.
Versei az internetes versfórumokon is szép számban terjednek, 2012-től már saját versblogján  is, ahol ő maga válogatja a versekhez a műalkotásokat (fotó, festmény, grafika, szobor), amelyeket képzőművészbarátai ajánlanak vagy egyenesen készítenek a verseihez. (wikipédia)

Lantos László, Triceps  nagykikindán született 1955-ben. 1970–1974 között a szabadkai Moša Pijade Gimnázium diákja volt. 1974–1980 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-szerbhorvát-esztétika szakos hallgatója volt.
1984–1987 között az Új Symposion olvasószerkesztője volt. 1987–1989 között a Szabadkai Rádió Szép szó című irodalmi műsor szerkesztő-műsorvezetője volt. 1987–1991 között a Szabadkai Íróközösség vezetőségi tagja volt. 1989–1991 között a Nolit Könyvesbolt üzletvezetője volt. 1993–1994 között a Magyar Narancs hetilap kulturális rovatának újságírója volt. 1994–1995 között a Volt Magazin szerkesztőjeként dolgozott. 1995–2001 között a Black-Black Galéria alapító, művészeti vezetője volt. 1996–1997 között az Osiris Kisebbségi Könyvesklub szerkesztője és szervezője volt. 1997–1999 között a Jump Magazin szerkesztőjeként tevékenykedett. 1999–2000 között az Osiris Könyvesház referense volt. 2002–2005 között a Merz Ház alapító, művészeti vezetője volt. 2006-tól a Zrem Film Stúdió alapítója, forgatókönyvírója és rendezője. 2009 óta a Szépírók Társasága tagja. (wikipédia)
Műveit a wikipédiában megtalálják.