2704

„A jó pásztor életét adja juhaiért”

70 esztendeje szenvedett vértanúhalált Apor Vilmos püspök

Az erdélyi főnemesi családból származó Apor Vilmos nehéz időben, a második világháború alatt kapta meg püspöki kinevezését. 1941. január 21-én kapta kézhez a pápai nuncius iratát, miszerint a Szentatya győri püspökké nevezte ki. A február 24-i püspökszentelésre még Gyulán, korábbi szolgálati helyén került sor. Március 1-jén érkezett Győrbe, másnap már meg is történt a hivatalos beiktatása.

Püspöki működésének idején már érvényben volt a harmadik zsidótörvény. Egyházi vezetőként átérezte felelősségét, s befolyását latba vetve megpróbált segíteni az üldözötteken. Táviratokkal, levelekkel bombázta az ország vezető politikusait és tisztviselőit, de fellépett a Győr városában élő kereskedőket ellehetetlenítő helyi rendeletek ellen is; megpróbált kedvezményeket kicsikarni a keresztény hitre áttérteknek, s a gettókban uralkodó állapotok ellen is szót emelt. Nemcsak felszólalt az izraeliták védelmében, de tevékenyen is részt vett az üldözöttek menekítésében. 1944-ben Serédi Jusztinián esztergomi érsek őrá bízta a Magyar Szent Kereszt Egyesület – egy, a keresztény hitre tért zsidók megoltalmazására alakult szervezet – vezetését. A hozzá fordulók egy részét bújtatta, s mivel jó kapcsolatokat ápolt a szerzetesrendekkel, náluk is sokuknak sikerült helyet találnia. Többeket Angelo Rotta nunciushoz vagy nővéréhez, Apor Gizellához, a Magyar Vöröskereszt főnökasszonyához irányított. A nuncius 1944-ben már ezrével írta alá az oltalomleveleket, melyek a Vatikán hivatalos, diplomáciai védettségét jelentették.

Apor Vilmos a német megszállás, majd a Szálasi diktatúra idején egyre inkább nemkívánatos személy lett: csupán kis híja volt, hogy a Mindszenty József hercegprímás által megfogalmazott, a Dunántúl védelmében írott memorandum aláírása miatt nem került Sopronkőhidára. 1945 márciusában pedig ugyancsak a véletlenen múlt, hogy Szálasi Ferenc nyilas nemzetvezető nem vetette őt őrizetbe. Apor úgy kerülhette el a fogságot, hogy a Vörös Hadsereg csapatai elérték városunkat.

1945. március 28-án megkezdődött Győr ostroma. A vallásos emberek a középkor óta veszély esetén a templomban kerestek menedéket, mintegy Isten oltalma alá helyezve önmagukat. A harcok alatt azonban kigyulladt a Karmelita templom és a székesegyház is. A belvárosi hívek a püspökvárban kértek és kaptak menedéket. Apor püspök mindenkit befogadott, mintegy 300-400 ember bújt meg a püspökvárban. Az épületet igyekezett minden eshetőségre felkészíteni: elsősegélyhelyet alakított ki, tartós élelmiszert vásároltatott. S mivel nem csak kenyérrel él az ember, gondoskodott a közelgő húsvét méltó előkészületeiről is.
Apor Vilmos nagycsütörtökön, a püspökvár pincéjében, olajoshordóra fektetett deszkaoltáron, mécses fényénél mondta utolsó szentmiséjét. Másnap a nagypénteken szokásos csonkamisét nem tartotta meg, de felolvasta Jézus szenvedéstörténetét.
Időközben az orosz bevonultak a városba. A katonák több alkalommal megpróbáltak lányokat, asszonyokat kérni „krumplipucoláshoz”, a felajánlott férfi munkaerőt azonban nem fogadták el. Nagypénteken a részegen visszatérő oroszok ismét próbálkoztak, ám Apor püspök erélyesen szembeszegült velük. Egy szovjet katona dulakodni kezdett vele, és elsütötte fegyverét. Pálffy Sándor – a püspök 17 éves unokaöccse – nagybátyja elé ugrott, és három golyót kapott. A püspököt is három találat érte, egy a fejét súrolta, a második a jobb karját érte, a harmadik a hasüregébe hatolt. Apor Vilmost a rémült hívők az ostromlott városon keresztül kórházba szállították, ahol azonnal megműtötték. Hasi sebe azonban végzetesnek bizonyult. Szenvedései alatt papjaiért, híveiért, hazánkért és azokért imádkozott, akik meglőtték. Április 2-án, nagyszombaton halt meg.

Hamvait ideiglenesen a karmelita templom kriptájába temették. A vértanú püspök teste 1986. május 23-a óta a Győri Székesegyház Héderváry-kápolnájában nyugszik. Vörös márvány szarkofágját Boldogfai Farkas Sándor faragta, a falat díszítő csodálatos hímeskő Uriel arkangyal Mattioni Eszter alkotása.
Az utókor hálásan őrzi Apor Vilmos emlékezetét. Boldoggá avatási eljárása 1946-ban megindult, de a politikai helyzet miatt 1949-ben fel kellett függeszteni. A tilalom ellenére tisztelői körében valóságos kultusza alakult ki. A püspökhöz sokan imádkoztak, hagyatékát különös gonddal őrizték. A boldoggá avatás előkészítését csak 1989-ben lehetett folytatni, s a munka 1996-ra fejeződött be. II. János Pál pápa Apor Vilmos püspököt 1997. november 9-én a római Szent Péter téren több ezer magyar zarándok jelenlétében a boldogok sorába iktatta. Megkezdődött és jelenleg is folyamatban van Apor Vilmos szentté avatási eljárása. Ez a procedúra olykor nagyon hosszú, de bízzunk benne, hogy mielőbb sor kerül az első győri szent kanonizációjára.

Az önfeláldozó, hiteles életet élő püspök életútja mindenki számára példaértékű. Nevét oktatási intézmények, közterületek viselik; életéről több igényes kötet is megjelent, szobra ott áll Budapesten, Gyulán, Győrben.
Cikkünk végén álljon egy szép Apor-ének, amelynek egyik sora a püspök jelmondatára utal: „A kereszt erősíti a szelídet, szelídíti az erőset”.

Vértanú püspök, boldog Apor Vilmos,
Kéréseinket továbbítsd az Úrhoz,
szép piros véred kiáltson az égre,
S hozz békét a földre!

Szűz, tiszta élet igaz eszményképét,
A szeretetnek ki nem alvó fényét
Gyújtsd meg szívünkben és vigyázz a fényre,
S fényt őrző szívünkre!

Krisztus keresztje gyengét erősítsen,
És erős embert szentté szelídítsen.
Fegyvert ne fogjon ember ember ellen,
Erősíts meg ebben!

Vértanúk dicső, hatalmas Királya,
Megváltó Jézus, Hozzád száll a hála.
Új testvért adtál, szeretetben harcost,
Boldog Apor Vilmost.

(Dallam: „Isten hazánkért...” SzVU 293.)

Berente Erika
Fotó (Apor Vilmos sírja): Csendes Richárd

 

A címben szereplő idézet a Bibliából (János evangéliuma, 10.-11.) származik.

A címlapkép az everystockphoto.com szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.04.02