Félszáz múzeummal, levéltárral és sok magángyűjtemény tulajdonosával együttműködve válogatták össze a kiállítási tárgyakat, melyek hangeffektekkel együtt teszik személyessé, átélhetővé a csaknem 700 négyzetméternyi tárlatot. A kiállítást interaktív tartalmakkal, infografikákkal körülvett tárgyak alkotják majd – jegyezte meg a szakember.

A szakmai munkát összefogó történész példaként említette, hogy a hadianyagnak leszerelt harangok elszállításának installációja minden leírásnál többet mond arról, hogy a hátországnak milyen szerepe volt a háborúban. Jól mutatja a háború okozta tragikus veszteségeket a frontkatona helyét fehér kartonpapírral helyettesítő családi fotó, vagy az a parasztház előtt készült kép, amelyen egyenruhába öltözött orosz tiszt áll a családfő helyén.

A 19. és a 20. század háborúfelfogása közötti különbséget pedig jól illusztrálja a boldog békeidőkben készült, egyedi, díszes sisak és a mellé helyezett, egyetlen méretben, tömegtermékként készült, szinte le sem sorjázott acélsisak – mondta Békés Márton. A háború hátországi hatásainak bemutatására nagy hangsúlyt fektető, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság megbízásából készülő kiállításon olyan, eddig ritkán tárgyalt témák is szóba kerülnek, mint az állatok hadi felhasználása, legyen szó a lovak „sorozásáról”, vagy a gáztámadás előrejelzésére használt kanárikról.

A kurátor hozzátette: az első világháború paradox voltára hívják majd fel a figyelmet annak bemutatásán keresztül is, hogy itt egyszerre használták tömegesen a legmodernebb harceszközöket, miközben olyan középkori tárgyakat is a gyilkolás szolgálatába állítottak, mint a bokszer vagy a csatabunkó. Utóbbiból egyet egy magángyűjtő adott kölcsön a tárlathoz; az ütés erejét adni hivatott kézigránát és a nyelet adó fahusángon éktelenkedő rozsdabarna folt azt mutatja, hogy ezt az eszközt közelharcban használták.

A történéseket a háború előzményeitől 1917-ig feldolgozó kiállítás egy háromrészes tárlatsorozat nyitódarabja, amely mellé kerül majd a folytatás – mondta a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.

Forrás: MTI

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.