1703

„Szóval, tettel”

Kiállításon a 200 éve született Rómer Flóris munkássága

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Apátúr-házban (Széchenyi tér 5.) látható a kettőszáz évvel ezelőtt született bencés szerzetes életéről szóló, március 6-án nyílt kiállítás. Rómer Flóris Ferenc (Pozsony, 1815. április 12. – Nagyvárad, 1889. március 18.), a múzeum alapítója és névadója igazi polihisztor tudós volt, akit „a magyar régészet atyjaként” is emlegetnek.

Régészeti tevékenysége mellett a művészettörténet-írás és a műemlékvédelem megalapozásában és intézményrendszerének kialakításában is kulcsszerepet játszott. Néprajzi, természettudományos és művészeti munkásságáról azonban még ma is kevés szó esik. Mint bölcsészeti doktor, 1839-től Győrben tanított, majd 1845-től Pozsonyban. Ekkor jelentek meg első tudományos cikkei, ezek után bízták meg József főherceg nevelésével.

A szabadságharc alatt utászként harcolt, bátor tetteinek elismeréseképpen a századosi rangig jutott. A szabadságharc bukása után Bécsben, Olmützben, Brünnben (Spielberg) és Josefstadtban raboskodott, ahol ideje nagy részét továbbképzésének szentelte. 1854-ben közkegyelemmel szabadult, 1857-ben visszatért a győri bencés gimnáziumba. 1859-re elérte, hogy a gimnázium szertárából régiségtár, múzeum lett. Ráth Károly győri levéltárossal indították és szerkesztették a Győri Történelmi és Régészeti Füzeteket (1861–1868), az első hazai történettudományi szakfolyóiratot.

A Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának őre, az MTA tagja, nagyváradi prépost-kanonokként is a magyar tudományosság részese volt, tudományszervezőként számtalan publikációja jelent meg később is, kötetei mellett tanulmányok többek között az Archaeológiai Közleményekben, majd az Archaeológiai Értesítőben. Neki is nagyban köszönhető, hogy 1876-ban Magyarországon rendezték az ősrégészek és antropológusok VIII. világkongresszusát, melynek főtitkára volt. Nagy hatású kötetei például a Pozsony régészeti műemlékei (1856), a Műrégészeti kalauz különös tekintettel Magyarországra (1866) mellett A Bakony (1860), vagy az Árpás és a móriczhidai Szent Jakabról címzett premontrei prépostság története (1869).

Fontosnak tartotta az oktatásban a ma is modernnek számító „élményszerű tanítást” a tárgyak segítségével – ez a szellemi kisugárzása máig hat például az általa alapított múzeumon keresztül. Nagy hatással volt kora vidéki történettudományi és (mű)régészeti tudományosságára, például a vidéki műkedvelőknek szóló régészeti leveleivel, az általa szerkesztett, ma 140. évfolyamát megért Archaeológiai Értesítővel. A „tudományos ismeretterjesztés” kitűnő példája „multidiszciplináris” Bakony-könyve, de még sorolhatnánk.

A rendhagyó módon, több intézmény munkatársainak összefogásával megvalósuló vándorkiállítás az emlékév során több hazai és határon túli intézményben be fogja mutatni Rómer Flóris tudományos munkásságát, és a létrehozandó más programok, projektek (életmű bibliográfia, közgyűjteményi adatbázis, emlékkötet, előadások, munkacsoportok közös kutatása) példaként szolgálhatnak hazai és határon túli intézmények, civil szervezetek összefogására.

A Rómer Flóris munkásságát bemutató kiállítás április 12-ig tekinthető meg hétfő kivételével naponta 10-18 óráig.

Fotók: Csendes Richárd


2015.03.18