1237

165 éve született Jászai Mari, a magyar színjátszás nagyasszonya


Jászai Mari 1850. február 24-én született Ászáron. Édesapja, Krippel József az Esterházy-birtok uradalmi ácsa, édesanyja Keszey Julianna volt. A családnak öt gyermeke született: négy fiú és egy lány. Amikor a fiúk iskoláskorba értek a család a jobb megélhetés reményében, 1853-ban Győrbe költözött.

Keszey Julianna tanult embereket szeretett volna nevelni gyermekeiből, a győri városi élet azonban nem hozta meg a várva várt jobb életet. Jászai Mari édesapja ácsból megyei hajdú lett, édesanyja pedig éjszakákon át gazdag menyasszonyok kelengyéit hímezte erején felül. Mari még ötéves sem volt, amikor édesanyja meghalt, és ezután ínségessé fordult a gyermekkora. Édesapja gondokkal küszködött, újra megnősült, felesége is hozott a házasságba gyerekeket. Marit édesapja – zabolátlan természete miatt – gyakran megverte.

Általános iskoláit az Orsolyita-rend szerzetesi iskolájában végezte, itt szerepelt először, a püspök jelenlétében mondott verset. 11 éves korától kezdve volt kocsmai dolgozó, pesztonka (dada) Bécsben, majd Pesten egy cirkuszos családhoz került, és így jutott el Ausztriába, ahol egy magyar markotányos lett a kenyéradó gazdája. 16 éves korában közelről megtapasztalta a háború testi-lelki gyötrelmeit. A Königgrätzi csatatéren tanúsított helytállásáért elismerő oklevelet és pénzjutalmat kapott.

Ezután visszatért Győrbe. Itt szerepelt ekkor Hubay Gusztáv színtársulata, Jászai Mari megszökött otthonról, és 17 esztendősen megkezdte színésznői pályafutását. Először Székesfehérváron, a Peleskei-nótáriusban lépett színpadra. 1867-ben Bényei Istvánnal, majd Molnár György népszínházánál játszott Budapesten. 1869-ben a kolozsvári színházhoz szerződött. Még ebben az évben feleségül ment Kassai Vidor komikushoz, akitől 1879-ben elvált. 1872-ben Laborfalvi Róza utódaként a Nemzeti Színház tagja lett, egy év megszakítással haláláig itt működött. 1901-ben lett a színház örökös tagja.

Az első világháborúban sebesültek előtt lépett fel kórházakban, saját költségén csomagokat küldött a katonáknak. 1922. március 12-én ünnepelték nemzeti színházi tagságának ötvenéves jubileumát, ebből az alkalomból tiszteleti taggá választották. Magyarországon elsőként alakította az antik tragédiák hősnőit: Antigonét, Jokasztét, Elektrát. Shakespeare nőalakjainak hivatott tolmácsolója volt. Utolsó szerepe Stuart Mária Erzsébet királynéja volt. Ő volt Az ember tragédiájának első Évája, a Csongor és Tünde Mirigye, Bánk Bán Gertrudisa. A szavalásnak is nagy művésze volt, különösen kedvelte Petőfi műveit. Felnőtt fejjel tanult meg angolul, franciául, németül.

Élektra kedvéért megtanult ógörögül, olaszországi útja előtt pedig olasz nyelvleckéket vett. Egy időben hárfázni és zongorázni tanult, hogy a zenei műveltség terén mutatkozó hiányosságait pótolja. A testmozgást is mindig fontosnak tartotta, fiatalabb korában telente korcsolyázott, nyáron úszott, sokat kirándult, gyalogolt. A színpad mellett Jászai Marinak maradt ideje írni is, és nemcsak naplót, hanem cikkeket és tanulmányokat is, nem beszélve a levelezéséről, amelynek bemutatása, elemzése egy külön tanulmányt is megérne. Jászai Mari szívesen írt, tulajdonképpen terápia volt számára az írás, Ibsen John Gabriel Borkmann című drámáját az ő fordításában adta elő a Nemzeti Színház. Írói munkásságáért 1909-ben a Petőfi Társaság tagjává választották, 1916-ban pedig neki ítélték oda a Kisfaludy Társaság Greguss-díját.

1926-ban gyakran betegeskedett, szanatóriumba is került, és október 5-én Budapesten meghalt. Róla nevezték el azt a Duna-parti teret, amelynek egyik házában élete utolsó éveiben lakott (Jászai Mari tér). 1976-ban nyílt meg ászári szülőházában az életútját bemutató kiállítás, a tatabányai színház is az ő nevét viseli. A lebontott Nemzeti Színház gránitoszlopából készített sírkövén a következő, általa írt sorok olvashatóak: „Jászai Mari volt, míg élt, / ki itt ím most céljához ért.”

Nagy Mária

Forrás: Magyar életrajzi lexikon, Péchy Blanka: Jászai Mari, wikipedia.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.02.24