A régi „asszonyállat” elnevezés híven tükrözi azt a lenéző attitűdöt, melyet a teremtés koronájának tartott férfiak társadalma tanúsított a bibliai Ádám oldalbordájából teremtettek utódaival szemben. Az élet s a történelem alaposan rácáfolt erre az elfogult szemléletre, és bizonyította, hogy az előítéleteken alapuló toposz alapvetően hibás – a költészet, a művészet és a tudomány számos női képviselővel ajándékozott meg bennünket, örök értékeket teremtve “munkájukkal”.

A Hangraforgó együttes művész házaspárja, F. Sipos Bea és Faggyas László szemléletes példával rukkolt ki (immár számtalanadik alkalommal), hogy milyen élményt tudnak nyújtani a hölgyek is mind alkotói, mind előadói minőségükben. A női lelki alkat, érzelemre hangoltságuk, gazdag emocionális világuk szinte kínálja a megnyilvánulást, azt, hogy ennek kifejezőjeként érzelmeik a lélek rejtekeiből (rejtelmeiből) a széles nyilvánosság előtt feltárulkozzanak, s mintegy vulkanikus erővel törjenek a felszínre.

Elég idézni néhány poétát az est gazdag repertoárjából: Gazdag Erzsi, Jókai Anna, Várnai Zseni. Az aktualitásnak megfelelően a Farsang hangulatának felidézésével vette kezdetét a koncert, amely kitűnő módszernek bizonyult a közönség jó kedvre derítésére. Változatos, fülbemászó dallamok sorjáztak nagyszerű költői üzenetekkel párosítva, különleges hangszerek, s azok megszólaltatásai tettek koronát a műsor színvonalára.

Szerencsés kezdeményezésnek bizonyult a házaspár iskolás lánygyermekének a színpadra léptetése is. Kitűnt, hogy Csenge nevű lányuktól sem idegen a zene világa (hogyan is lenne!), tiszta énekhangjával, gyermeki bájával, természetességével méltán érdemelte ki a közönség kegyeit. Az ehhez hasonló szereplései növelik önbizalmát, fejlesztik rutinját, önbecsülését erősítik, s kellő képzéssel, szorgalommal idővel tán ő is szüleinek nyomdokaiba lép, hogy sikeres előadóként ünnepelhessék.

A Hangraforgó együttes az est folyamán felidézett egy ismert orosz mesét (hogyan tudta nagyapó a hatalmasra nőtt répát családtagjai és az állatok segítségével kirántani a földből): a történetet mini bábelőadás formájában elevenítették meg, ezzel is gazdagítván az estet.

A házigazda duó időről időre meghívott vendégeknek is lehetőséget teremt a bemutat(koz)ásra, a velük való együtt zenélésre. Ezúttal – a műsor jellegének megfelelően – a vendég szintén a női nem képviselőjéből került ki: az érdeklődők Antal Judit személyében egy mentálhigiénés szakemberrel ismerkedhettek meg. Bea és László (Fagyi) ekkor új minőségre váltottak a színpadon, a médiumok riporteri szerepébe bújva kérdéseikkel bontakoztatták ki a vendég szakmai életútját. A nagyérdemű megtudhatta, hogy az egykor óvónőként induló hölgy hogyan kötelezte el magát a mentálhigiénével, az életmód tanácsadással.

Antal Judit hasznos útravalókkal látta el a résztvevőket. Az emberben rejlő feszültségek, kilátástalannak ítélt élethelyzetek feloldásában lehet az ilyen szakemberek tanácsaira támaszkodni. Figyelem: A megoldás mindig benned van! A szakember csupán iránytű, révkalauz, de az egyedi megoldások kikötőjébe a páciensnek kell beeveznie. Antal Judit azonban nem ragadt le csupán az életvitelre vonatkozó útmutatásokban, fülei értők a költészet múzsájának csábítására, s ő szerencsére enged is a költészet invitálásának, s átadja magát a versírásnak.

Mentálhigiéné és művészet – mi kapcsolja ezen dolgokat össze? A művészet mind diagnosztikus, mind pedig terápiás funkciót is betölt. Feszültségeinket műalkotásokban vezethetjük le. A stressz, a gyász s az egyéb lelki traumákat esztétikai tevékenységekbe lehet kanalizálni, így szelídítvén meg a vad, negatív érzelmeket. A naplóírás is ideális terep a belső feszültségek oldására. A magyar és az egyetemes művészet számos példát ismer arra, amikor nehéz élethelyzetben különösen termékeny a szó, kép, hang varázslóinak munkássága.

Antal Judit az általa írt illetve szerkesztett szakkönyvekkel is megismertette a közönséget. Szereplésére a koronát egy saját versével tette fel, amely az előadó gazdag érzelmi és lelki világát, művészi alázatát közvetítette.

Az esten tiszteletét tette Balogh Attila Lajos festőművész is, aki ismert és elismert színfoltja Győr képzőművészeti életének. A Győr (Rába) Képzőművészeti Kör újjáalapító tagja (1978), a Paál László Képzőművész Kör művészeti vezetője sosem válik meg jegyzettömbjétől; mindenütt, mindenkiről portrét készít, amelyből ezen a pénteki alkalmon többek között Csenge sem maradt ki.

A havonta megrendezésre kerülő Hangraforgó Klub februári estjének résztvevői ismét élményekkel gazdagodtak, lelkükbe plántálódott a szép és a jó, tovább mélyült az együttes szakmai reputációja. Művészetük jelentősége nemcsak a megyei könyvtár jó hírnevét örökíti, hanem egyúttal a közönség zenei és irodalmi ízlését is formálja.

Csiszár Antal
Fotók: Molnár György, a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: Hangraforgó Klub a megyei könyvtárban

69 kép