2023

Fizika napja a Fény Évében

A Krúdy Gyula Gimnáziumban

Január 30-án tizedik alkalommal rendezték meg a „Fizika Napját” a Krúdy Gyula Gimnáziumban. A 2015. év a Fény Nemzetközi Éve, melyhez kapcsolódóan a fénnyel kapcsolatos kísérletekkel, bemutatókkal is találkozhattak az érdeklődők az egész napos rendezvényen. A szakmai fővédnök Prof. Dr. Kroó Norbert akadémikus, elnöki tanácsadó volt, aki A Fény Nemzetközi Éve Programbizottságának elnöke.

A nanotechnológia legújabb eredményeiről tartott előadása után szívesen válaszolt néhány kérdésre a tudományról és olyan tudományos érdekességekről, mint például az időutazás.

Hologram a világ – mi a véleménye erről az elméletről, melyről már több, mint tíz éve is lehetett olvasni?

Sokféle elmélet van. És az emberek hajlamosak azt, ami éppen népszerű, belevinni mindenbe. Erre egy példa, hogy amikor a nanotechnológia kezdett ismertté válni az eredményei nyomán, akkor számos amerikai cég beépítette a nevébe a nano szót, pedig valójában semmi köze nem volt hozzá. Ez igaz lehet a hologramra is. Volt egy magyar professzor, aki arról beszélt, hogy az emberi agy is holografikusan működik. Elképzelhető, hogy mindez igaz, de semmilyen kísérlet nem igazolta. A hologram önmagában nem más, mint két sugár közötti interferencia. Ilyen interferencia mindig lehet. És lehet olyan interferencia, hogy az egyik sugár közvetlenül érkezik, a másik pedig egy csillagon megszóródva jön, és akkor interferálnak. A világegyetemre vonatkoztatva ezt még más hatások is vannak, mert ha közben van egy nagy tömeg, akkor az elgörbíti a fényt, és eltorzítja a képet. Vagyis nem biztos, hogy egy igazi képet kapunk vissza.

A holografikus világkép hátterében az áll, hogy minden mindennel összefügg. És ez talán sok mindent megmagyarázhatna...

A tudomány modellekkel dolgozik. A modell mindaddig igaz, amíg nincs olyan kísérlet, amely megcáfolná. Ezt a modellt kísérletileg megcáfolni nem tudom elképzelni, hogyan lehetne. Tehát lehet, hogy igaz... Szépen hangzik.

Mi az esélye annak, hogy az emberiség a Földön kívül olyan bolygót találjon, melyen megfelelő életfeltételek vannak?

A valószínűség 0 és 100 százalék között változik. Vannak, akik azt mondják, hogy kell lennie, mert találtak olyan bolygót, amely olyan tartományban van a napjához képest, mint a Föld. És vannak, akik azt mondják, hogy nincs ilyen, és nem is lesz. Ami biztos, ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, olyan viszonyok kellenek, mint nagyjából itt a Földön. Ami persze függ az adott naptól, meg a távolságtól és a bolygó tulajdonságaitól is. Ahhoz, hogy a Földön ez az élet lehetséges, egy csomó paraméter finomhangolására van szükség. Vannak, akik ezt a finomhangolást is tagadják. Ennek nem elsősorban természettudományi, hanem inkább világnézeti, filozófiai okai vannak. Tehát akik ezt tagadják, azok egy világképből indulnak ki, és mivel aszerint ez lehetetlen, ezért azt mondják, hogy nincs is.
De ha az ember körülnéz, látja, hogy a világegyetem finomhangolt. Amikor Marx György elméleti fizikából az egyetemen, az ötvenes évek második felében nekünk előadást tartott, elmondta, hogy ha a magerők akár egy százalékkal erősebbek vagy gyöngébbek lennének, akkor a Nap vagy felrobbanna vagy kihűlne. És ezenkívül van még néhány tucat olyan paraméter, melyekre ez igaz, azaz finomhangolt. Méghozzá gyakran 10-30 pontosságú finomhangolásról van szó, ami ha megváltozna, nem létezne a világegyetem.
Nehéz azt mondani, hogy a világ nem finomhangolt, és azt is nehéz mondani, hogy véletlenül jött létre. De ez megint filozófiai kérdés.

Mit gondol, mi lehet a mai korban a tudomány küldetése? Mire lenne érdemes fordítani a figyelmet? Például keresnünk kell-e egy másik bolygót, vagy itt, a Földön kellene inkább megoldani a nehézségeket?

Az emberiséget mindig érdekelték a kuriózumok. Ezen nem lehet, és nem is szabad változtatni. Mert ezekből a kuriózumokból mindig kibontakoztak azok a dolgok, melyek az emberi életet jobbították. Ha végignézünk a tudomány és a technika fejlődésén, hányszor voltak tudósok, akik megelőzték a korukat. Például Faraday az elektromossággal. Akkor csodabogárnak nézték a találmánya miatt, ma pedig nem tudnánk nélküle élni. És ilyet százával lehetne felsorolni. Az a baj, hogy mindig időbeli különbség van a felfedezés és az időbeli hasznosulás között. Pedig nagyon fontos lenne, hogy bizonyos alapdolgok mindenkinek a birtokában legyenek.
Amikor a Fény Éve kapcsán megkértek, hogy fogalmazzam meg az esemény filozófiáját, én három dolgot emeltem ki. A legelső számú prioritás: a fiatalokat beoltani a tudomány tiszteletére, szeretetére és netán a művelésére. Ezért a programok zöme a fiatalok felé irányul. És én is emiatt jöttem el Győrbe. A második: meggyőzni a társadalmat és különösen a döntéshozókat a tudomány fontosságáról. És ehhez szorosan kapcsolódik a harmadik dolog, hogy hasznos is. Ez utóbbiról különösen meg kell győzni az embereket. Mert amikor egy tudományos eredmény a gyakorlatba kerül, úgy, hogy az ember használja, akkor legtöbbször már nem is emlékszik arra, hogy ez milyen tudományos szenzáció volt, amikor felfedezték. És ezért ezt a hidat állandóan építeni kell.

Még egy utolsó kérdést szeretnék feltenni, egy olyan „kuriózumot", amely régóta mozgatja az emberi képzeletet. Az időutazás lehetőségéről mi a véleménye?

A relativitás elméletéből következik, hogy elvileg lehetséges. De azért az egy alapvető dolog, hogy az idő egy irányba fut. És ez egy termodinamikai törvényen, az entrópia törvényén alapszik. Az entrópia zárt rendszerben csak nőhet, ezért időben visszafelé nincs út. Nem zárt rendszerben elvileg lehet ügyeskedni.

Köszönöm szépen a beszélgetést!

(A Prof. Dr. Kroó Norbert akadémikusnak először feltett kérdéssel kapcsolatos cikk, a Hologram a való világ? a címre kattintva elolvasható.)

 

A tizedik Fizika Napja védnökei voltak:
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára;
Dr. Somogyi Tivadar, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere;
Blazovicsné Varga Marianna, a KLIK Győri Tankerület igazgatója;
Rózsavölgyi László, Győr Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke.

A rendezvény célja az volt, hogy közelebb hozza a diákokhoz a természettudományos tárgyakat, és rámutasson arra a sok érdekes és meglepő tudásanyagra, melyek bennük rejlenek. A fizikát most is a gyakorlat oldaláról közelítették, a több, mint negyven párhuzamosan működő helyszínen a diákok mutatták be, és magyarázták a kísérleteket, jelenségeket, érdekes problémákat.

 

A videóban kis ízelítőt kaphatnak a kísérletekből, melyek a következők voltak: fényjelenségek, tükrök és lencsék, fényelhajlás, polarizáció, katapult, cunami, csapadékképződés, a gravitáció csodái, rakéta, folyadékterek az emberi szervezetben, bioritmus, „Fizikai” rajzok, hőlégballon, nem newtoni folyadék, newton „üvegei”, ferde torony.

Szabados Éva

2015.02.05