1123

115 éve született Fekete István


„Kerestem az utat, sirattam a tájat, a patakot, a poros utcát, a nádast, a cserszagú erdőt, mindent, de nem találtam kibúvót, és nem vettem észre, hogy közben – megtaláltam a Hazámat.” Fekete István Göllén született 1900. január 25-én. Édesapja Fekete Árpád iskolamester volt, aki kemény munkával vívta ki a megbecsülést falujában.

Az elemi iskola első négy osztályát Göllén végezte. Miután megszülettek lánytestvérei, szűkös lett a göllei ház, ezért a család Kaposvárra költözött. Fekete István már itt végezte el az ötödik osztályt. 1914-ben a kaposvári polgári iskolában tanult, de közben kitört az első világháború. 1915 nyarán elvégezte az iskola utolsó osztályát, év végén a hároméves felsőkereskedelmi iskolába iratkozott be.

1917 végén besorozták: behívója a 19-es önkéntes honvéd gyalogezredhez szólt, amelynek Kaposváron volt egy zászlóalja, így a városban maradhatott. 1918 tavaszán iskolájában hadiérettségit tett. Ezután Gödöllőre került a tartalékos tiszti iskolába. 1918-ig káplárként szolgált, ezeket az élményeit a Ballagó idő című regényében örökítette meg. 1920-26 között Kaposváron mint tartalékos tiszt teljesített szolgálatot.

1923-ban felvették a Debreceni Gazdasági Akadémiára, de csak az első félévet végezte el. 1924 januárjában Magyaróváron folytatatta tanulmányait, ahol két évvel később gazda oklevelet szerzett. Frissen végzett mezőgazdászként Bakócán, gróf Majláth György birtokán kapott állást. Itt ismerkedett meg a bakócai belgyógyász főorvos lányával, Piller Edittel, akivel 1929. december 12-én házasságot kötött. A fiatal pár ezután Ajkára költözött, Fekete István itt kapott gazdatiszti állást, itt született kislánya és kisfia is.

Fekete István először verseket írt, majd vadászati témájú írásokat küldött a Nimród újságnak, amelynek főszerkesztője ekkor Kittenberg Kálmán – nagyszerű embert ismert meg benne, akire egész életében tisztelettel tekintett, és közöttük szoros, halálukig tartó barátság alakult ki. 1936-ban a Gárdonyi Társaság történelmi regénypályázatot hirdetett, ekkor írta meg a Koppányi aga testamentuma című regényét, amellyel első helyezést ért el.

Első regényeinek megszületése után mind gyakrabban látogatott Pestre, 1940-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett, ismeretséget kötött a kor jeles íróival. Nem sokkal később színdarabot is írt, Hajnalodik címmel. A drámát telt ház előtt játszották a Magyar színházban és a Kamaraszínházban is, amely a második világháború kitöréséig közel száz előadást ért meg. Ezután Bánki Viktor filmrendező kérte fel egy forgatókönyv elkészítésére: egy hét alatt megírta a Doktor Kovács István című film forgatókönyvét, amely számára újabb sikert hozott. Az 1940-es évek elején már a legsikeresebb és legkeresettebb magyar író volt.

Időközben az ajkai uradalom gondjai mind terhesebbé váltak számára, írói munkássága elé egyre nagyobb terheket gördítettek. Családi és baráti segítséggel a család Budapestre költözött, Fekete István a Földművelődésügyi Minisztériumban kapott állást. Megjelent második romantikus regényét, a Hajnal Badányban. 1944-ben látott napvilágot Egy szem kukorica-, 1948-ban pedig a Tíz szál gyertya című novelláskötete. 1949 tavaszán létszámleépítés miatt sokadmagával együtt nyugdíjazták.

Állása megszűnésével a nélkülözés hosszú hónapjai, sőt évei köszöntöttek a Fekete családra. Könyveit nem adták ki, állandó foglalkozást sehol nem kapott, s alkalmi munkát kell vállalnia, hogy eltarthassa családját. 1951 őszén tanári álláshoz jutott a kunszentmártoni Halászmesterképző Iskolában. Itt írta meg Kele és Lutra című regényeit. 1955-ben a Mezőgazdasági Könyvkiadó Fekete István több könyvét tankönyvként jelentette meg. Ezután a Magvető Kiadó gondozásában jelentek meg művei. 1955-ben jelent meg a Lutra, megelőzve a Bogáncsot, a Tüskevárt és a Vukot. 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki a Tüskevár című regényéért.

1968-ban szívinfarktust kapott, majd betegsége tovább súlyosbodott, és 1970. június 23-án elhunyt. A Farkasréti temetőben temették el, de gyerekei kezdeményezésére hamvait 2004. augusztus 14-én újratemették Göllén.

Természetszeretettől áthatott, derűs hangulatú, a család és a szülőföld ihlette regényeivel, elbeszéléseivel sikert aratott, de igazán állattörténeteivel vált híressé. Több művéből film is készült. Jókai mellett minden idők legolvasottabb magyar írójaként tartjuk számon.

Nagy Mária


A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.01.25
14