Az Atelier Művészeti Folyóirat 2014-ben fennállásának immár a 17. évfolyamát éli – az eddigiekhez hűen mindenkor a kultúra szellem(iség)ében. A szlovák-magyar lap fő profilja a szlovákiai magyar művészek és munkásságuk bemutatása, valamint minél szélesebb körben történő tudósítás Szlovákia – határokon is átnyúló – művészettel kapcsolatos eseményeiről. A magazin főszerkesztője (és egyben grafikai szerkesztője), Kopócs Tibor festőművész így fogalmazta meg törekvéseiket: „A lap a kortárs képzőművészet – elsősorban a szlovákiai magyar, de szélesebb értelemben a Kárpát-medencében élő kortárs magyar képzőművészek – prezentálását és publikálását szándékozik megvalósítani, bemutatni”. A majdnem teljes egészében színes magazin felépítésére jellemző a tematikus szerkesztés: a (borítóval együtt) 50 oldal terjedelmének első felét egy kiválasztott téma tölti meg, míg a más(od)ik részében kapnak helyet az aktualitások: alkotók, alkotásaik, galériák, kiállítások, színházi kritikák, könyvek bemutatása. Az Atelier általában könyvesboltokban, galériákban, kiállító helységekben kapható, de magánszemélyek is terjesztik.

A negyedévente megjelenő magazin 2014-es negyedik, decemberi számában a központi témát a 10 éve az Európai Unióban virágzó (Rév- és Dél-)Komárom kulturális értékei szolgáltatják, pontosabban az ott élő és tevékenykedő alkotókon, kulturális intézményeken és művészeti ágakon túl a roppant patinás város történelmi múltja és hatásai. Felütésként a révkomáromi Nagy Ferenc sorai szólnak az olvasóhoz: „…nem leljük meg Istenhez az ösvényt, ha nem nyújtunk kezet”. Az ezer évekre visszavezethető város történetébe enged bepillantást Szénássy Zoltán könyvének részlete (Új komáromi Olympos), valamint a település honlapjáról származó historikus összefoglaló. Két oldalon keresztül olvashatók Dr. Keszegh Márta elnök gondolatai a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületről, majd Számadó Emese múzeumigazgató ad hosszabb lélegzetvételű összefoglalást a Komáromi Klapka György Múzeum elmúlt 10 évéről. Kecskés László helytörténészre (1913-1995) emlékezik a lap a folytatásban, akinek szellemisége a Kecskés László Társaság egyesületében él tovább.

Komárom zenei életéről mesél dióhéjban Stirber Lajos nyugalmazott zenepedagógus kodályi keretbe foglalva mondanivalóját. Az elkövetkezőkben a képzőművészet nyer teret: először a révkomáromi Művészeti Alapiskolával ismerkedhetünk Szilva József festőművész tolmácsolásában, majd Fűriné Nagy Edit, a Feszty Árpád Általános Iskola emelt szintű rajzprogram tanítója értekezik a rajzolásról mint teremtő vizuális nyelvről. Az 1986-ban, Révkomáromban alakult Borostyán együttes két tagja, Nagy László és Nagyné Hollósy Zsuzsa mutatja be a zenekar sokszínű zenei világát, majd színpadra állhatunk a Csémy Balázzsal készült interjú során, ahol a kulcsgondolat nem más, mint Tudatosan építkezni. Wehner Tibor művészettörténész a Komáromi Kisgaléria élettörténetét foglalja össze annak 1977-es alapításától 2011-es „fájdalmas végkifejletéig”, rögtön utána pedig Ölveczky Gábor szubjektív emlékezése következik erről a három és fél évtizedről. A két Komáromról ír Rédli Margit, a Kisgaléria egyik alapítója, a kisebbik Komárom önkormányzatának volt (ma már nyugdíjas) kulturális referense.

A borús tények után végre felcsillan a napfény a 2001-ben létrejött révkomáromi LIMES Galériáról szóló cikkben Dr. Farkas Veronika, az intézmény vezetője soraiban. Fedor Gabčan fotóművész, pedagógus bemutatása következik ezután (Jiři Hrdina fotóművész, főiskolai tanár fogalmazásában), aki valódi „reneszánsz alkatú művész. Kíváncsisága, a jövőbe vetett hite és minden iránt való érdeklődése már-már megszállottá teszi őt”. Gyönyörű képekkel illusztrált részletet olvashatunk Litomericzky Nándor építész Európa-udvar című könyvéből, majd Komárom mint az erődök városa mutatkozik be Siklósi József, a település Ybl-díjas főépítésze tolla nyomán. Ezután kaphatunk hírt a Csillag erőd hatmilliárd Forintos fejlesztésének terveiről. És még mindig építészet: Quo vadis, Komárom? Merre is tart ez a város, mi lesz szülővárosunk jövője? – a kérdésre Csémy Olivér és Csémy Krisztián építészek válaszolnak személyes meglátásaikon keresztül, majd „Egy komáromi polgár” szedi 7 pontba a vágyait-elképzeléseit, milyen Komáromot is szeretne ő.

A folyóirat második nagy egysége, az aktualitásokat tartalmazó rész Kortárs rovata zökkenőmentesen kapcsolja az előzőekhez a témát: Makovecz Imre templomtervezéssel kapcsolatos gondolatait olvashatjuk, majd megszemlélhetjük a 2014. október 9-én az EU-parlamentben felállított Európakeresztet. Az elefántkaka és a modernség címmel írt átfogó cikket Kulcsár Ferenc a kultúráról és a művészetről. Öt oldalon keresztül zajlik Ankét 4 feltett kérdésre, amelyekre Balázs F. Attila író, költő, az AB-ART Könyvkiadó igazgatója (Ekecs); Bodnár Gyula újságíró (Nagymegyer); Csicsay Alajos író, nyugalmazott pedagógus (Párkány); Havasi Péter publicista, a Hernád Könyv- és Lapkiadó alapítója (Kassa); Lacza Tihamér tudománytörténész (Pozsony); Tóth László író, szerkesztő (Dunaszerdahely); valamint Török Ágota, a révkomáromi Madách könyvesbolt tulajdonosa válaszolnak.

A Kiállításokról rovat felvezetéseként Molnár György, a Győri Fotóklub Egyesület tagja írt remek beszámolót Somogyi Győző a Pesti Vigadóban megrendezett életmű-kiállításáról. A tárlatok közötti szemezgetés Szalai Erika két cikkével folytatódik: Három generáció három gráciája mutatkozott be Magda Serbáková képzőművész alkotásain keresztül a komáromi Limes Galériában októberben, illetve ugyanitt az Asztal Társaság Képzőművész Csoport produktumai jelentek meg egy izgalmas tárlat formájában. 2014 szeptember-októberében immáron negyedszer került sor az Aranykert (Zlatá Záhrada, Golden Garden) címmel megrendezett nemzetközi kiállításra a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria falai között, az eseményről Csibrányi Zoltán tudósít. A felvidek.ma oldaláról közölt írásban Jakoby Gyula kassai tárlatáról mesél Balassa Zoltán egy „személyes/baráti hangú” beszámolóban. Klasszikus műalkotások – Szlovák modernisták címmel enged röpke betekintést Ľuboslav Moza művészettörténész, művészpedagógus a műalkotások mai szociotársadalmi vonatkozásaiba, majd Gyergyádesz László tudósít a Báron Emlék- és Alkotóház megnyílásáról.

A kétoldalas, címszavas kiállítási programajánlót követően végül a Könyvekről szóló utolsó rovat ezúttal is 3 kiadványt ajánl az érdeklődők figyelmébe: Kiss Péntek József könyvét a Vámbéry Polgári Társulás adta ki A Jókai Napok története címmel, amely az immár fél évszázados fesztivál históriáját foglalja össze. Hinni a magyar szó erejében – mondja Boráros Imre színházi hitvallása: a kötet szerzője Tarics Péter, a gondozást pedig a komáromi Boráros Imre Színház és a Kecskés László Társaság Alapítvány vállalták magukra. Végezetül pedig a Rédli Margit – Számadó Emese szerkesztésében született Komárom a XXI. század küszöbén című kiadvány hívja fel magára a figyelmet. Érdemes tehát belelapozni az Atelier 2014-es téli számába is!
 

Szilvási Krisztián