1037

A karácsonyfa szimbolikája

Az ünnepi ráhangolódáshoz

Az ünnepek mélyebb átélését segítheti, ha megértjük, mennyi minden jelentést hordoznak a ránk maradt hagyományok, formák. Ezúttal a karácsonyfa szimbolikájával ismerkedhetünk meg, azzal a gazdag jelentéstartalommal, mítoszokban is megnyilvánuló világképpel, amely a legtöbb kultúrában sokáig a mindennapi élet természetes része volt.

A fa mint világtengely a mitikus világképek egyik leggyakoribb motívuma. Az elnevezése: világfa, kozmikus fa. A kozmikus fa jelentésével összefonódott az életfa szimbolikája, amely elsősorban a regeneráció és az ősi tökéletes állapothoz való visszatérés kifejezője. Drágaköveket, virágokat, gyümölcsöket termő édenkerti fák a sumer, hindu, kínai, japán Paradicsom-képzetekben is szerepelnek. Gyümölcsük halhatatlanságot biztosít, mint például a taoista hagyományban a Nyugati Paradicsom közepén növő őszibarackfa termése.

Az éjszaka is világító mennyei életfa, s az erre utaló, gyertyákkal díszített fák az újjászületés szimbólumai. Ezzel a jelentéssel ruházták fel például a görögök Dionüszosz fenyőjét, a germánok Ódin fáját, a buddhisták a halottak ünnepének fáját, a keresztények a karácsonyfát. A katolikus hagyományban a kivirágzó keresztfa életfaként jelenik meg, s Krisztus örök életet hozó, megváltó tettét szimbolizálja

A fenyő az örökzöld növényekhez hasonlóan a halhatatlanság, a vegetáció termékenységének jelképe. A kínai tájképfestészetben a hosszú élet szimbóluma, mivel örökzöld és magasra nő. Az európai hagyományban ősi szokásként a ház kapujára fenyőágat tettek az újév kezdetekor az egészség és a termékenység biztosítása érdekében. Az egyházi ünnepeken is szerepet kapott: az Ádám és Éva történetét felelevenítő misztériumjátékokban a fenyő jelezte a tudás fáját, melyet almával díszítettek; így kapcsolódott később a karácsonyi ünnepkörhöz. A családi karácsony hagyományának kialakulásával a szeretet, a hűség, az összetartozás jelképévé vált.

Hasonló ünnepek már az ókorban is léteztek. A keresztények tették először hivatalos alkalommá, a XVI. században a reformáció hatására kezdett egyre inkább elterjedni a karácsony, amikor az emberek már az otthonaikban is karácsonyfát állítottak. Magyarországon Brunszvik Teréz, az első magyarországi óvoda megalapítója és báró Podmaniczky Frigyes evangélikus édesanyja állított először fenyőfát karácsonykor az 1820-as években. A karácsonyfára kezdettől fogva szimbolikus díszeket helyeztek, melyek jelentése számunkra is gazdagító lehet.

 

A karácsonyfadíszek szimbolikája

A gömb a teljességet jelképezi, a gömbdíszek pedig a Földet és a bolygónkat körülvevő kilenc másik égitestet szimbolizálják. Amíg a gömb alakú díszek a bolygókat jelképezik, addig a csillag – csúcsdísz formájában a karácsonyfa tetején – a Nap szimbóluma. A keresztény hagyományban pedig egyben a Jézus születését jelző betlehemi csillag jelképe.

A dió és az alma a tudást és a bölcsességet jelenti. Az alma a Tudás fájáról származik, a dió pedig formájánál fogva, amely az emberi agyhoz hasonlatos, a bölcsességet és a tudást testesíti meg a fán. Ezek a termések játszhatnak arany vagy ezüst színekben, ekkor a fénylő bölcsességet hozzák el. Az arany és az ezüst egy kulcsban a férfi és a nő, valamint a Nap és a Hold színe.

A szaloncukor hagyományos édesség, amely az angyalokat és segítőiket testesíti meg. Francia eredetű őse már a 15. században megszületett, hozzánk azonban csak a 19. században jutott el német közvetítéssel. Ma gyakorlatilag speciális magyar hagyomány a szaloncukor használata a karácsonyfák feldíszítésekor, így ez az édesipari termék hungarikumnak tekinthető.

 

Talán ezeket a jelentéstartalmakat ismerve kicsit másként díszítjük fel a karácsonyfánkat, mely az ünnepek idejére varázslatossá teheti otthonunkat. És talán nagyobb becsülete lesz a fenyőfáknak, melyek a legtöbbször az életüket adják azért, hogy néhány hétig szépséget lopjanak az életünkbe.

Minden kedves olvasónknak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk!

 

                                                                                     Devecsery László: Karácsony éjszakáján (részlet)

                                                                                     Karácsonynak fénye
                                                                                     Bennünk megmaradjon
                                                                                     Lobogjon csak tovább
                                                                                     Gyertyáinknak lángja
                                                                                     Emberi melegség
                                                                                     Köszönts a világra!


Összeállította: Szabados Éva

 

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2014.12.25