Az önerőből, valamint erkölcsi és anyagi támogatásokból fenntartott kiadvány célja mindazon szerzők felkutatása és bemutatása, akik ezen a tájegységen élnek, különös tekintettel azokra, akiknek nincsen lehetőségük a publikálásra, vagy egy költséges magánkiadásra. Az Aranypor szerkesztői rendkívül fontosnak tartják az irodalom ápolását, mely nemcsak az egyik elengedhetetlen záloga a nemzet fennmaradásának és megújulásának, de az igazi emberség megőrzésének is. A folyóirat az – irodalmi értékeken túlmenően – szólni szándékozik a közösség életéről, múltjáról, a szeretett táj szépségeiről; közkinccsé téve azt minden érdeklődő és befogadó számára.

A 2014-es harmadik lapszám a megszokott 30 oldalas, színes borítóba zárt terjedelemmel folytatja a hetedik éve tartó, antológiaszerű koncepciót. A Kempis Tamás mottójával felvezetett tartalom a bensőséges lelkivilág teljes, átfogó skáláján végigjátszik, ahol a hol fenséges, hol borongós téli viseletbe kicsapódó meleg érzelmek, színek, illatok és hangulatok olykor-olykor az elmúlás hűvösébe, a búcsúzás didergetésébe, az év vége közeledtének komorulásába csapnak át. A vallás és hit, az emlékezés és búcsúzás, a köszöntés és ünneplés a legtágabb értelemben beszél a szerzők meggyőződéseiből, emlékeiből, betűkunkorokba itatott emócióiból. Mert érezni kell, érezni emberi, még akkor is, ha nem minden iránya a mosoly(gás) felé mutat.

Szekeres Mária Londonból írott, őszinte szerkesztői levelével kezdődik a lapszám: „…el kell tudni engedni mindent, ha az kell…” – de a hazaszeretet, az identitás marad, s az otthoni kultúra, a magyar nyelv őrzése idegenből is lehetséges. Az első versoldalakon először Dr. Karácsony István mesél Dunaremete eredetéről, hogy aztán lángra kapjanak az identitást és hazát keresés bátor sorai (Nagy István, Dohy Attila, Gulyás János), a hit megnyilvánulásának (fel)csendülései (Mészely József), a csend és az élet ütemei (L. Burda Zsuzsanna). Részlet kerül terítékre Reisinger Attila készülő regényéből A fuvaros címmel, Jéga Szabó Ibolya merengő atmoszférát teremtve hiteti el velünk, hogy Az élet egy röpke tánc.

Borosné Nagy Mária 1955 karácsonyának Örömteli Szentestéjén fogad vendégül bennünket, Gondár Ferencz I. világháborús katona pedig Miatyánkot recitál maga elé 1914-ben. Lírában adja meg Nagy Pál A csend árát, Fordul a világ Móroczné Nagy Mária felől és felé, hogy mozgásba kerüljön aztán szín, muzsika és hang A bálban. A következő oldalon a zene marad, az idő viszont a jelenbe repít, B. Kinga pedig egy diszkó bejárata előtt toporog párra áhítozván, még szerencse, hogy Épp jókor (Appena in tempo).

Az Aranyporos Mesetarisznya ezúttal is a gyerekekhez beszél: Mészely József nyelvi játék rovata egy hangra szabott rokon értelmű szavakkal hozza mozgásba a lingvisztikai asszociációt, majd Kádár Sára Hajnalka varázsolja el a szíveket egy Ünnepvárással. A törökfuttató farkasok meséje következik (Mészely J.), hogy aztán Tálos Csegővel szökhessünk Betlehembe. Az Aranypor szerzőinek kiadott köteteiről szól az elkövetkező két oldal: a Fénykörben című, öt magyar kortárs költőnő közös kiadványát méltatja Mészely József, a Hová tűntek a tojások gyermekverseinek ajánlása után pedig Bősze Balázs közöl rövid olvasónaplót Kozma László és Mészely József Arányszánkó című kötetéről.

A lapszám teljes második fele a Kitekintésé. Nyelvezetében és témájában rendkívül színes, nívós és érzelemgazdag versek, valamint 3 prózai írás követi egymást: 14 oldalon keresztül mélyedhetünk el a különböző lelkekből szóló örömök, bánatok és emlékek felszólalásaiban. A költemények szerzői verseik megjelenési rendjében, a teljesség maximális igényével: Kozma László, Baka Györgyi, Nyiri Erzsébet, Paraszkeva, Streéb Mária, B. Tóth Klára, Nagy Etel, Boór András, Száraz Pál, Fellinger Károly, Tálos Csegő, Böröczki Mihály, Sasváry Erzsébet, Varga Csaba, Para Olga, Kovács Béla, Maurer Teodóra, Bartha Ildikó, Koi Gyula. Kádár Sára Hajnalka Disznóölésre csábít prózájában, ahol az ízek kézzelfogható szemléltetéssel keverednek illatokkal és hangokkal ínycsiklandó téli malactorrá. Ilyés András Zsolt a szoba melegéből szökik A természet varázsába festőállványra és a paletta celláiba kínálkozó színes erdő- és hegyjárással, ahol a lélegzetek egymásutánját elbűvölő sóhajtások szabdalják. Végül Tarnóczy Szabolcs novellájában kívánkozik három „elrabolt” királykisasszony A sárkány háremébe, hiszen árral szemben úszni, a bizonytalan jövőt a biztos jelenért feladni nem bátorság, hanem botorság.

A hátsó borító belső oldalán Matusz Péter Pál mosonmagyaróvári képzőművész bemutatása olvasható, akinek 2014-ben Meditációk címmel jelent meg műveiből összeállított művészeti album. Az Aranypor 2014-es harmadik száma a Baráti Kör Újrónafőért Egyesület és a Mosonmagyaróvári Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg Nagy Sándor felelős kiadó, Szekeres Mária főszerkesztő, valamint Mészely József és L. Burda Zsuzsanna szerkesztői munkájával. Az irodalmi folyóirat téli kiadványa ezúttal is a hagyományokhoz és a megszokott magas színvonalhoz hűen gyűjtötte egybe a térség íróinak és költőinek szerzeményeit. „Lelked fölött / Egy angyal titka szárnyal. / Úgy tükrözöd / Ezernyi csillanással.” (Kozma László)

Szilvási Krisztián