18. Győri Könyvszalon – 2018. november 16-18.

Beharangozó

18-gyori-konyvszalon-montazs

Hogy mi a Győri Könyvszalon? Ezt a győrieknek bizonyára nem kell bemutatni, és talán messzebb sem, hiszen évről évre elhangzik: a vidéki könyvfesztiválok között ez a legnagyobb. Sikerességét igazolja, hogy az idén eléri a nagykorúságát, azaz a 18. lesz a sorban. A november 16-18. között megrendezésre kerülő rendezvényforgatagon most is színre lép a könyvkultúra, a zenei és előadóművészi produkciók színe-java. Nem „kímélnek” senkit, a karonülőktől a szépkorúakig mindenki találhat kedvére valót ebben a színes kultúráradatban.

Már belalapozhatunk a programfüzetbe (vagy éppen le is tölthetjük), hogy jó előre eldönthessük, merre is induljunk, hiszen több helyszínen is zajlanak majd a programok: a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán, pódiumszínpadán, Kisfaludy Termében, sőt aulájában, illetve a főszervező Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében és muzeális gyűjteményében. Színes palettáról válogathatunk, ahol természetesen a könyveké a főszerep, de az írott művészeteken kívül a társművészetek is „szóhoz jutnak”. A nézelődést már a 0. napon, 15-én megkezdhetjük. A Kisfaludy Károly Könyvtár rendezvénytermében – Magyarországon utolsó helyszínként – látható az a Németországból induló, a maga nemében egyedülálló kiállítás, amely a Duna menti népek történetét korabeli térképeken mutatja be. A tárlatok sorában lesz még fotókiállítás (Szabó Béla fotóművész, Géczi János munkái a Magyar Ispitában), rajzpályázatra érkezett gyermekrajzok (a Mesekuckónál az aulában). Album formájában nézegethetjük Dezső László a Kárpátok Tündérkertjéről, Erdélyről összeállított lélegzetelállító fotóélményeit. Wehner Tibor Kíméletlen művészeti naplója (Tapló 2.) nem jegyzett történetekkel, lényegtelennek ítélt részletekkel gazdagítja napjaink művészeinek portréját. Filmen és a pódiumon is találkozhatunk A sándorgyurival, humoralistával, a tavalyi év Alkotói Díjasával.

A díjat a hagyományokhoz híven a Könyvszalon ünnepélyes megnyitóján adják át, életművéért 2018-ban Buda Ferenc költő, műfordító kapja ezt, a műsorban a Misztrál együttes közreműködik. A nézelődést zenei programmal oldhatjuk: családi (Veronaki, Kolompos), örömzene, ahol a legnevesebb népzenészek, jazzelőadók együtt „húzzák” (Rendhagyó Prímástalálkozó zenekar), jazz (Szőke Nikolett és vendége, a swingmesternek tartott Gájer Bálint, illetve a Budapest Jazz Orchestra, akik legendás Queen-dalokat szólaltatnak meg), és verses zene is lesz (dalaival Cseh Tamást kelti életre Bereményi Géza és Másik János, Hobó az orosz színész-költő Viszockij emlékének áldoz, valamint új színfoltként szerepel a Facebookon ismertté vált Fellegi Melinda).

Azért a főszereplő mégiscsak az írott művészeté lesz, legyen az bármilyen műfaj és bármelyik korosztály. Ha már a versnél tartottunk, együtt ünnepelhetünk a díjazott, 82 éves Buda Ferenccel, intellektuális elmélyülésre hív Loschitz Ferenc, megtudhatjuk, hogy mi köze Simon Márton slammer világlátásának a rókához, az elesettekről és másról is beszélgethetünk Nagy Zsukával. Aki a regényeket kedveli, jobb, ha felvértezi magát, hiszen olyan könyvkavalkád és az írók olyan serege várja, hogy alig tud majd választani. Van gyerekkönyvvel jelentkező felnőtt író (Al Ghaoui Hesna) és felnőtteknek író gyermekkönyvszerző (Finy Petra). Találkozhatunk Schäffer Erzsébettel, aki a legbensőbb titkaiba avat be, Görög Ibolyával, aki minden helyzetben tudja, hogyan kell helyesen viselkedni, Nádas Péter énjének alakulásáról beszél memoárja kapcsán, személyes élményeiről faggathatjuk Czigány Györgyöt füveskönyve ürügyén, Kepes András a tőle megszokott stílusban a hétköznapok hőseinek küzdelmeiről mesél, és Szávai Géza nőalakjai is megelevenednek. Hogy mekkora hullámokat vet egy apró rezdülés a történelem folyamán? – erről Gárdos Pétertől többet is megtudhatunk. A történelmet „faggatók” közé többen is felsorakoznak: a közelmúlthoz kapcsolódva Benedek Szabolcs Kádárt kelti életre, Mezey Katalin regényében is az 1970-es évek szolgálnak díszletül, Temesi Ferenc egy egész nemzedék történetének ismerője, prezentálója, Nyáry Krisztián pedig régmúlt idők szerelmes leveleit veszi nagyító alá. De lesz itt szó Anjoukról (Bíró Szabolcs), Kinizsiről (Benkő László), rómaiakról (Marcellus Mihály), az első világháborúról (Reisinger Attila), esküdt ellenségekről (Benyák Zoltán), székelyekről (Száraz Miklós György), vagy az 1989-es romániai sortűz hőseiről (Király Farkas első kisregénye).

Valódi küzdelemre, vagyis a Kortárs irodalmi vetélkedőre is sor kerül a döntős középiskolai csapatok között, Milbacher Róbert novellaciklusa alapján. A nemes küzdelmek sorába jól illeszkedik a negyedik alkalommal meghirdetett Kortársasjáték – mit kezd 3 drámaíró 1 nap alatt a Kisalföld szalagcímei közül kihúzott címmel, és főleg, hogyan lesz ebből 3 rendező és 18 színész által színpadi dráma. Az izgalmas versengést a közönség is „díjazhatja”. Aki gasztronómiai kalandozásokra vágyik, keresse a szakácskönyveket, itt biztosan ízes témákra lelhet – Bezselics Ildikó adalékanyagok nélkül tanít ételt készíteni, Bernáth József a szülői házban tanult édes (és ehető) emlékeit idézi, bekukkanthatunk Paskó atya konyhájába és „kottájába” is, de a Magyar Konyha főszerkesztője, Vinkó József is vár mindenkit, „akit a tűzhely lángja megcsapott.” A lokálpatrióták is jól figyeljenek, hiszen igazi különlegességként a Győri Corvinaként emlegetett, az UNESCO szellemi világörökségeként tisztelt könyvritkaság is bemutatásra kerül. Megismerkedhetünk a Győri Levéltár számos új kötetével, vagy például a vasútrajongók a Sopron környékén zakatoló vicinálisok krónikájával, illetve a győri alkotó közösségek munkájával (Író Alkotók Klubja, Győri Antológia Közösség), a megyében értékteremtő munkát végző jeles, egykori pedagógusok portréjával és a városunkat bemutató albummal is.

Ne maradjanak ki a gyerekek sem! Legalább olyan gazdag kínálat várja őket, mint a felnőtteket. De haladjunk sorban! Mit lehet kezdeni egy szomjas trollal (Varró Dániel), milyen kalandokat él át a két színpompás amazóniai papagáj (Dézsi Csaba András), miért van nagy bánat Sütiországban (Keresztesi József), be lehet-e tartani a Sárkánytörvényeket (M. Kácsor Zoltán), milyen példát mutathatnak nekünk a Lázadó-lányok, tényleg minden tök jó-e az Imbolygó iskolabolygón, megmentheti egy malac és egy űrpatkány a világot (Dóka Pétertől legalábbis megkapják az engedélyt, hogy hősök legyenek), megtanulhatjuk-e a félelmünket irányítani (Hesna biztos tudja, hiszen haditudósító)? Mennyi könyv, mese, vers! A Mesekuckóban is jól szórakozhatnak a gyerkőcök: interaktív előadások, mondókás drámajátékok, mese-főzés, barkácsolás, zenesarok, kerekítő, kutyavásár, zsákbamacska és miegymás lesz… És mulatság! Hiszen Mátyás király születésnapjára készül az egész (színházi) udvar.

Nem soroltam volna fel mindent? Hát tessék, kérem, eljönni, körülnézni, meggyőződni! (Én ott leszek!)

Szabó Szilvia

2018.11.12