A rendezvényen dr. Földesi Péter, a Széchenyi István Egyetem rektora, dr. Iváncsics János alpolgármester és dr. Nagy István agrárminiszter köszöntője után dr. Tuzson Bence közszolgálatért felelős államtitkár (Miniszterelnökség) bemutatta a Nemzeti Kastélyprogramot és Nemzeti Várprogramot. Ezt követően dr. Virág Zsolt miniszteri biztos (Miniszterelnökség) ismertette a Nemzeti Várprogram keretében megvalósuló, a mosonmagyaróvári várat érintő fejlesztéseket, majd sor került az alapkő ünnepélyes elhelyezésére.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében 39 műemlék – 20 kastély és 19 vár – újul meg, nemcsak régi szépségüket nyerve vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodva, hogy – adottságaikhoz igazodó módon – megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek. A mosonmagyaróvári vár is ennek a nagyszabású programnak a keretében születik újjá. A vár Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik, egyike azon kevés váraknak hazánkban, amely napjainkban is közel eredeti kiterjedésében áll, így Mosonmagyaróvár egyik legjobban beazonosítható szimbólumává vált.

A fejlesztés fő célja a vár turisztikai hasznosítása, valamint a meglévő gyűjtemény és ismeretanyag innovatív, interaktív elemekkel és eszközökkel való kiegészítése, így az minden korosztály számára élmény lesz. A fejlesztés során megtörténik a várudvar felújítása, többek között ez a terület ad majd otthont különböző kulturális rendezvényeknek és koncerteknek. Emellett a vár környezete, parkja is kiváló adottságokkal rendelkezik, így a rendezvények egy köre a várterület nagyobb részére is kiterjed majd.

A vár megújulása három fő pilléren nyugszik:
• Múzeumi kiállítótér (állandó és időszakos), interaktív élménytér, foglalkoztató tér.
• Közösségi terek (kiállítótér, rendezvények megtartására is alkalmas udvar) létrehozása, kulturális programok megvalósítása.
• Látogatóbarát kereskedelmi funkciók kialakítása (ajándékbolt).

A vár belső udvarából nyíló terek alapvetően kiállítási funkcióknak adnak otthont. Ezen terek felújítása képezi a vár megújulásának jelen, első szakaszát. A délkeleti szárny a látogatás kezdetének helyszíne, az északkeleti szárnyban az intézmény története kerül bemutatásra, az északnyugati (leginkább észak irányába eső) egység az ismeretterjesztés területe (múzeumpedagógia, élelmiszeripar, mezőgazdaság-történet), míg a délnyugati szárny az időszaki kiállítások, eseti rendezvények tereit biztosítja.

Tervezett infrastrukturális fejlesztések:
• A földszinti területek funkcionális átalakítása, illetve a homlokzatok részbeni felújítása.
• A látogatóforgalmi zónák és az egyetem emeleti terei megközelítésének elválasztása.
• Az egykori „Nádori kisterem” helyreállítása, a helyiség eredeti térszerkezetének visszaállítása.
• A „Nádori nagyterem” teljes helyreállítása, kiállítótér létrehozása.
• Jegypénztár, Várprogram-infópont kialakítása.
• Ajándékbolt létesítése.
• Múzeumpedagógiai foglalkoztató tér kialakítása.
• A várudvar felújítása.

A kiállítások tematikája: Három kiállítási tartalom várja majd a látogatókat, amelyek kialakítása során a hely atmoszférája és unikális jellege kerül előtérbe. Mindhárom kiállítási egység tartalmaz interaktív elemeket. A legkorszerűbb technikával ellátott, a fejlesztés eredményeképpen létrejövő elemek modern felfogásban, de korhű ábrázolásban valósulnak meg. A látogatókat egy hajdani diák „vezeti végig” a kiállításon. A vár egyediségét az adja, hogy egyrészről katonai erődítményként szolgált egészen a XVIII. századig, másrészről jelentős funkcióváltással a XIX. század elején oktatási intézményt alapítottak benne, s az oktatás ma is folyik a régi falak között. A történelmi múlt és a modern világba bekapcsolódott, jelenleg is aktív lét emeli a mosonmagyaróvári várat különleges szintre a kulturális attrakciók körében, és ez a két funkciója, illetve ezek több száz éves története ad alapot a tervezett kiállítási tartalmaknak.

Vártörténeti kiállítás: A kiállítási tartalom alapja, hogy a mai látogatók nem a száraz történelemmel, tényekkel és adatokkal szeretnének megismerkedni, hanem az emberközeli témák jelentenek számukra érdekességet. A vártörténeti kiállítás fókuszában az épület történelmi múltjának megismertetése mellett a középkori paraszti és katonai, váruradalmi élet bemutatása, az egyes évszázadok jelentős eseményeinek élményalapú, érdekes vagy épp meghökkentő kiemelése áll. Az interpretáció eszközei jellemzően érintőképernyők, kipróbálható, megfogható tárgyak lesznek.

Intézménytörténeti kiállítás: A kiállítás az intézmény múltjának ismertetése mellett főként a legérdekesebb diákok, tanárok (kb. 20 személy) bemutatására fókuszál. A kialakítás lényege, hogy olyan személyeket ismerjen meg az ide látogató, akik vagy már ismertek, vagy épp nem közismertek, de tevékenységük, találmányaik, tetteik által érdekesek, és így egyik pillanatról a másikra a látogató „ismerősévé” válnak. Az előzőként említett, közismert személyek csoportjába tartozik például Fekete István, akinek a neve nemcsak a felnőtt korosztály számára cseng ismerősen, hanem ifjúsági regényei által a fiatalabb korosztály számára is. Az intézménytörténeti bemutatás mellett lehetőség szerint az oktatás során alkalmazott, egy-egy kornak megfelelő oktatási eszközök bemutatása is cél, akár valóságosan, akár virtuálisan. Kiemelt szerepet kap az óvári gazdász hagyományok bemutatása is.

Élelmiszeripari és mezőgazdaság-történeti tematikájú kiállítás: Az intézmény kiemelkedő súlyú, immáron 200 éves történetére és a hazai élelmiszeripari, gazdászképzésben betöltött szerepére alapozva egy élelmiszeripari és mezőgazdaság-történeti tematikájú kiállítási egység is berendezésre kerül. Kifejezetten arra törekszik a kiállítás, hogy az intézmény hagyományaihoz illeszkedő tartalom a mai tanszékekkel együtt kerüljön kialakításra, kézbe vehető eszközök segítségével közel hozza a ma emberéhez a múltat és a gazdászok tevékenységét. Az együttműködés annak az alapját is megteremti, hogy a múzeum „élővé” váljon, napi szintű kapcsolat maradjon az intézmény és az attrakció között, egy emblematikus helyszínen, a korábbi intézményi múzeumi egység helyén.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.