191

A Győr monográfia negyedik nyilvános műhelynapjáról

Szabó Szilvia írása

gyor-monografia4-bana-jozsef

Győr város monográfiájának negyedik kötetét október 19-én mutatták be a szerzők a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának (Baross Gábor u. 4.) második emeleti rendezvénytermében. A műhelynap fókuszába Győr történetének 1849-től 1945-ig tartó, forrásokban és kutatási eredményekben gazdag időszaka került.

A kötet szerkesztője, Bana József levéltárigazgató (MNL Győr-Moson-Sopron Megyei Győri Levéltár) köszöntötte az érdeklődőket, előadókat. A műhelynap mostani győri időszakára vonatkozóan a kötet szerzői újabb kérdéseket, kevéssé ismert részleteket és persze válaszokat is megfogalmaztak, habár a rendelkezésükre álló negyedóra inkább ezek felvillantására volt elegendő. Felvezetőjében a kötet szerkesztője arra is rávilágított, hogy a sok ismeret ellenére vannak időszakok, amelyek nincsenek rendesen feltárva, vagy hiányosak az eredmények, ezért bőven akad még teendő a jelenlegi kutatók számára is.

gyor-monografia4-katona-csaba

Az első előadó, Katona Csaba levéltáros, tudományos munkatárs (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont TTI), aki Győr 1849-1867 közötti társadalmáról készíti tanulmányát, éppen ilyen mostoha időszakként jelölte meg a szabadságharc utáni évtizedeket, ahol pótolni kell a hiányzó alapkutatásokat. Referátumában fölvázolta az akkori társadalom vázát, és igyekezett annak dinamikájára is rámutatni. A kérdés bonyolultságához hozzátartozik, hogy a város maga is rendkívül tagolt volt (ezt már a korábbi előadásokból ismerhetjük). A társadalmi változásokat inkább a gazdasági folyamatok generálták, így a korábbi időszakokból örökölt kereskedővárosi szerep, amelyet a Duna eliszaposodása még jobban felerősített (Moson gabonaszállító szerepe ide helyeződött át), a vasút kiépülése, és hozadékaként az infrastruktúra fejlődése továbblendített. Külön érdekessége a kutatásnak, hogy az össztársadalmi kép felrajzolásához nemcsak a kiemelkedő személyiségekre koncentrál, hanem vizsgálni kívánja a kevésbé tárgyalt rétegeket is, így például a nőket (akik a társadalom majdnem felét adják). Az előadó számos kérdést is megfogalmazott még vizsgálata célpontjául, amelyek a társadalomképet árnyalhatják: Milyen jellegű város volt Győr (befogadó, elzárkózó)? Milyen töréspontok vannak a társadalomban (felekezeti, vagyoni tagolódás, stb.)? Szerencsére a megelőző és következő időszakok gazdag forrásanyaga tükörként vetíti elénk a korszak társadalomképét, de még sok a kérdőjel.

gyor-monografia4-szakal-gyula

Néma Sándor főlevéltáros, címzetes igazgató (MNL Győr-Moson-Sopron Megye Levéltára) Győr térszerkezetének változásai a modellváltás tükrében (1849-1945) és Márfi Attila főlevéltáros (MNL Baranya Megye Levéltára) Győr színészetének áttekintése címmel meghirdetett előadásai elmaradtak, így a következő referátum Szakál Gyula történész, politológus, egyetemi docens (PhD, Széchenyi István Egyetem, Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék) A győri polgárság egyediségéről szóló beszámolója volt. A téma kifejtéséhez elsőként a város egyedi, korszakra jellemző vonásait hangsúlyozta. Mitől volt vonzó Győr? Mit jelentett és mi lett a következménye befogadó jellegének? Hogyan segítette a beilleszkedést? Miben rejlett innovatív képessége? Milyen volt a korabeli győri polgár értékrendje? Milyen változásokat indított el a modern gyáripar kezdete? Az izgalmas kérdésfelvetések jó néhány új választ is hoznak, újraszínezhetik eddigi ismereteinket.

gyor-monografia4-varga-jozsef

Varga József pedagógiai szakemberként (dr. univ., Győri Hittudományi Főiskola) Győr oktatásügyével foglalkozik, előadásában a kiegyezéstől a Monarchia felbomlásáig tekintette át a témát. Megállapította, hogy Győrre a strukturált iskolarendszer jellemző a megjelölt időszakban, igazi iskolaváros volt, minden ehhez kapcsolódó intézménnyel együtt. Érdekes észrevétel, hogy iskoláit elsősorban nem törvényi kötelezettségből fejleszti, hanem inkább mindig a helyi gazdasági igényeknek megfelelően kialakított saját fejlesztéseiket, elképzeléseiket igazították a törvényi előírásokhoz. A kiegyezés után szépen nyomon követhető az egyes szakminiszterek oktatáspolitikai hozzáállása, akik főleg az országos, nagy formátumú modernizálással foglalkoztak. Konfliktus szinte mindig az anyagi támogatás körül volt. A különböző szintű fejlesztéseken túl érdekes szálként vetődött fel a lányok tanulási lehetőségeinek vizsgálata, a Petz Vilma leányiskolájától a tanítóképzőig vezető út.

gyor-monografia4-torma-bela

Torma Béla Gyula ny. ezredes, hadtörténész a laktanyák és katonaság szerepének vizsgálatával foglalkozott. A háborúkkal terhelt időszakban megnőtt a harci alakulatok szerepe, így például a 19. császári és királyi gyalogezredet 1847-ben helyezték át Székesfehérvárról Győrbe, vagy a szabadságharc bukása után idegen, császárhű gyalogos és lovas csapatok szállták meg a várost. Mindez rendkívül komoly feladatokat rótt a város vezetésére: az elszállásolás, katonatartás állandó problémát jelentett. Ezeknek a problémáknak a felgöngyölítésére, a laktanyák létesítésére, a katonavárossá válás állomásainak bemutatására vállalkozott a kutató. Külön kiemelte a huszárság történetével kapcsolatos momentumokat.

gyor-monografia4-honvari-janos

Honvári János egyetemi docens (CSc, Széchenyi István Egyetem, Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszék) Győrrel kapcsolatban a korszak gazdasági és társadalmi vonatkozásait vizsgálja. Előadásában kitekintett a kérdés földrajzi vonatkozásaira, a korábbi időszak gazdasági örökségére és a téma szempontjából fontos politikai vetületekre. Főleg a változások okának megvilágítására törekedett. Győrről elmondható, hogy bár gazdasága sokszor egy lábon állt (nem diverzifikált), a nagyobb válságokat mégis viszonylag jól viselte. A többi nagyvároshoz képest urbánusabb, hamar megjelenik a gyáripar, különleges a textilipar szerepe. A gyárak megjelenése modern infrastruktúrát, életszínvonalat vont maga után.

Almási Tibor muzeológus, művészettörténész (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum) Győr modernkori művészetéről szóló előadása szintén elmaradt.

gyor-monografia4-aldozo-istvan

Áldozó István főlevéltáros, igazgatóhelyettes (MNL Győr-Moson-Sopron Megye Levéltára) témája a II. világháború idejére repítette el a hallgatóságot, amikor Győr városa hadiipari feladatát a Vagongyár révén teljesítette. Milyen harci járműveket gyártottak itt? Hogyan indult be a helyi repülőgépgyártás? Milyen nehézségekkel, hátráltató tényezőkkel küzdöttek a háborús fenyegetettségen túl? Az ismeretgazdag előadás bővelkedett érdekességekben, például megtudhattuk, hogyan lehet megkülönböztetni a Botond 1 és Botond 2 harctéri szállító járműveket, vagy hogy a finneknek itt gyártott sisakok milyen diplomáciai bonyodalmakat okoztak. Megállapítást nyert, hogy összességében a Vagongyár a háborús körülmények ellenére jól vizsgázott mind a gyártás, mind a szervizelés területén.

gyor-monografia4-biczo-zalan

Biczó Zalán könyvtáros, helytörténész (Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar könyvtára) Meghatározó személyiségek Győrben (1867-1945) című referátumában olyan jelentős emberek bemutatására törekedett, mint Zetykó József, a Győri Közlöny alapítója (40 évig Győr egyik legjelentősebb lapja, az első 15 évben az egyetlen heti rendszerességgel megjelenő hírforrás), vagy társszerkesztője Beöthy Károly (a Széchenyi tér elnevezésének kezdeményezője), Weisz Hugó, a győri olasz hadisírok emlékének elkötelezett őrzője. Természetesen a kötetben számos más kisebb és nagyobb jelentőséggel bíró személyiség is bemutatásra kerül majd, illetve a szerző a sportélet és az egészségügy kiválóságaival is foglalkozni kíván.

gyor-monografia4-perger-gyula

Perger Gyula muzeológus, néprajzkutató (a győri és a tatai múzeum volt igazgatója) a korszak kereskedelemét és vendéglátását vizsgálja. Ezzel kapcsolatosan előadásában egyetlen kereskedelmi jelenséget mutatott be, amely gyakorlatilag az egész korszakot jellemzi, érzékelteti a lezajló folyamatokat. Ma már furcsa elképzelni, hogy Győr belvárosában egykor gyárüzemek működtek, pedig akkor ez hozzá tartozott a városképhez. Akárcsak a Vasudvar, amely a korszak plázájának tekinthető. A kis vaskereskedés átalakulásairól, növekedéséről, igényekhez való alkalmazkodásairól, üzleti fogásairól, kapcsolatrendszeréről, hadiipari kapcsolódásáról rendkívül izgalmas áttekintést hallhattunk. Egy évszázad távlatából, egyetlen telephelyen is jól megmutatkoznak az általános jellemvonások, például az, hogyan próbálnak reagálni a mindig változó igényekre. A kutató szerint fontos lenne megvizsgálni a kereskedelemben részt vevők társadalmi kapcsolatait, illetve hogy akár a rokoni, akár a szakmán belüli kapcsolatok hogyan befolyásolják egy-egy cég túlélését.

gyor-monografia4-kottmayer-tibor

Kottmayer Tibor műemléki szakmérnök, muzeológus, néprajzkutató (Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítési Tanszék) Győr város építéstörténetével, vagy inkább épüléstörténetével foglalkozik. A téma azért válik fontossá éppen ebben a korszakban, mert egyrészt a bástyabontás által hatalmas területek válnak beépítésre alkalmassá, másrészt pedig a környező települések közül is egyre több kötődik erős szálakkal a városhoz, csupán közigazgatási döntés, mikor válik a város részévé. A korábbi monográfiáktól eltérő jellegű munkát ígér a szerző. Célja olyan tematika alapján bemutatni a hatalmas mennyiségű építési munkát és építményt, hogy összemérhető és rendszerezett legyen. Ahogy az előző korszak meghatározó építménye az erőd volt, úgy ennek az időszaknak a gyáripari gyűrű a jelképe. Külön tárgyalandó a szakrális építészet, amelyhez a korszakban komoly mértékben hozzányúlnak. Referátumában ízelítőt kaptunk a modernkori Győr felépüléséről, városrajzáról.

gyor-monografia4-horvath-jozsef

Horváth József történész-könyvtáros (PhD, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese) a korábbi műhelynapokon is a nyomdászat, időszaki sajtó, könyvtárak győri vonatkozásaival foglalkozott. Ezt folytatva kaptunk átfogó képet az 1849-1945 közötti időszakról. A több mint száz évig monopol helyzetben lévő Streibig nyomda előnyös pozícióját csak a korszak elejére tarthatta meg, ezt követően viszont megszaporodtak a nyomdák, amelyeknek biztos megélhetést nyújtott az iskolai értesítők kiadása. 25 év alatt 4 új nyomda létesült, a világháborúig 3 maradt meg, 19 viszont kaput nyitott – ezek az adatok jól mutatják a piac szélesedését. Ezzel együtt a kiadványok sokfélesége is jellemzővé vált. Egymás mellett több lap is megélt, újabb műfajú folyóiratok is napvilágot láttak (diákújság, gyermeklapok, stb.). Érdekes elgondolni, hogy a 20. század első felében néha 4-5, esetleg 6 lap is megjelent egymás mellett az akkor kb. harmincezres városban. Már pártlapok és idegen nyelvű lapok is színesítették a palettát. A könyvtárakról szólva rendkívül bőséges ismereteket kaphattunk az előadótól. Szólt az egyházi, egyesületi és magánkönyvtárakról, az iskolai könyvtárak szerepéről. Beszélt a közkönyvtár létesítésének igényéről, a városi könyvtár alapításáról, bővüléséről, hangsúlyozta többek között dr. Bay Ferenc szerepét.

gyor-monografia4-vilagi-david

Világi Dávid történész-levéltáros (Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény, Győr) szintén előadója volt az előző műhelynapoknak, mint a protestáns egyházak történetének szakértője. A negyedik műhelynapon főképp az evangélikus egyház történetéről hallhattunk. A szabadságharc után volt az utolsó olyan időszak, amikor korlátozni próbálták a protestáns gyülekezetek munkáját, de ez inkább cenzúrázás volt, mint valláskorlátozás. Hogyan fogadták a győriek az 1859-es protestáns pátenst? Mit jelent a kiegyezés utáni gyülekezeti pezsgés? Milyen új tisztségek jelentek meg? Mit jelentett a győriek számára, hogy evangélikus püspöki székhellyé vált a városuk? Sikerül-e anyagi helyzetükön javítani? Mi mindennel (nyomdák, árvaház, anyaház) gyarapították a város történetét? Számos izgalmas kérdésre kaphattunk választ, és találunk majd a monográfiában is.

gyor-monografia4-cziglenyi-gabor

Cziglényi Gábor brácsaművész (Richter János Zeneművészeti Szakgimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, a Richter Archívum vezetője) azzal a kezdettel indította Győr zenei életéről szóló előadását, hogy A szabadságharc viharait Győrben csak a férfi dalegylet élte túl. Dalárdák, egyleti zenekarok alakulása, megszűnése után 1889-ben végre megnyílott a zeneiskola, amely a zenei életnek újabb távlatokat adott, megalakult az első zenekar. A Zeneegylet viharos évtizedei következtek, vitáik még a közönséget is gyakran megosztották. Richter Jánosról, Bartók Béláról, Halmos Lászlóról és hasonló kiváló zenei nagyságokról, a zenei élet sikereiről, nehézségeiről, válsághelyzetekről is szólt az előadó.

gyor-monografia4-torma-attila

Torma Attila ny. középiskolai tanár, helytörténész a II. világháború győri eseményeihez számos forrást, adatsort, híradást megvizsgálva jutott eredményekhez, átfogó képet rajzolt a hallgatóság elé. Három korszakra bontotta a II. világháborús időszakot: háborús évek, német megszállás, vesztes háború hatásainak érvényesülése. Hogyan kapcsolódott be Győr lakossága a háborúba? Hogyan militarizálódott a lakosság? Milyen kiképzést kaptak a leventék? Hogyan alakult át a közigazgatás? Hogyan viselte a polgári lakosság a háborús éveket? Hogyan készült fel a lakosság a menekültáradatra, a légitámadásokra? Milyen eredményeket hoztak az újabb kutatások? Úgy tűnik, sok új adalékkal gazdagodik a világháború történetének győri vonatkozása.

gyor-monografia4-bana-jozsef

Bana József levéltárigazgató (MNL Győr-Moson-Sopron Megyei Győri Levéltár) Egyesületi élet Győrben című referátumához számos egyesületi nyilvántartás (kataszter) áll rendelkezésre és segíti a téma vizsgálatát. Ezek jó része feltáratlan, így több problémát vet fel kutatása. Mit is tekintünk egyesületnek? Már ez a kérdés vitára adhat alapot. A levéltárban számos egyleti anyag található, amelyek a történelmi változások vagy az egyesület megszűnése miatt kerültek elhelyezésre. Apró mozaikokból áll össze a városi egyesületi kép. Mikor volt ezeknek fénykora? Melyek a hullámvölgyek? Milyen kép rajzolódik ki az adatokból? Melyek a forráshiányos területek? Milyen típusú egyletek működtek (vallási, segélyező, zeneegylet, stb.)? Milyen képet mutat az egyletekről a korabeli sajtó? A város történetének érdekes szeletét ismerhettük meg az előadásból.

Az ötkötetesre tervezett városmonográfia munkálatainak részeredményeibe, kutatási irányaiba pillanthattak be az érdeklődők a négy műhelynap alkalmával. Képet kaphattunk arról, az egyes kutatók, szerkesztők mivel és hogyan készülnek, milyen tanulmányok várhatók. A nyilvános előadásokat követően a szerzők és szerkesztők valódi műhellyé alakulva folytatták a monográfiával kapcsolatos kérdések megvitatását. Érdeklődéssel várjuk az újabb eredményeket, és a monográfia elkészülését. Munkájukhoz kitartást kívánunk!

Szabó Szilvia
Fotók: Pozsgai Krisztina

A Győr monográfia korábbi nyilvános műhelynapjai:
- Első nap
- Második nap

- Harmadik nap

2018.10.30