176

A Győr monográfia harmadik nyilvános műhelynapjáról

Szabó Szilvia írása

gyor-monografia-horvath-jozsef

2018. október 18-án találkozhattak az érdeklődők a Győr monográfia 3. kötetének szerzőivel a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának (Baross Gábor u. 4.) második emeleti rendezvénytermében. Az előző héten megkezdett bemutatkozás harmadik műhelynapján Győr város történetének 1743-1849 közötti időszaka került fókuszba.

A résztvevőket Horváth József történész-könyvtáros (PhD, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese) köszöntötte házigazdaként. Rámutatott a kutatások egy fontos tanulságára: a témában való elmélyülés nemcsak eredményeket szül, hanem újabb és újabb kérdéseket, problémákat is felvet. A korszakhatárok sem mindig esnek egybe az országos események által kijelölt időpontokkal, így például az 1743-as évet Győr történetének egyéni alakulása indokolja, mely egybeesik a Mária Terézia által kiállított szabad királyi városi kiváltságlevél kiállításával és a káptalani fennhatóság alól való szabadulással.

gyor-monografia-toth-arpad

Az előadóknak ezúttal sem volt könnyebb dolga, mint a megelőző két alkalommal, hiszen negyed óra állt rendelkezésükre, hogy beszámoljanak eddigi eredményeikről. Elsőként Tóth Árpád egyetemi docens (PhD, Miskolci Egyetem BTK TTI) mint szerkesztő a 3. kötet koncepciójáról nyújtott átfogó képet, amely az előző kötetekkel szemben sok újszerűséget ígér. Ennek egyik okaként a korábbi korokra egyáltalán nem jellemző forrásbőséget nevezte meg. Másik oka az a szerkesztői szándék, hogy az olvasók nézőpontjából tegye láthatóvá a régi Győrt, hiszen az olvasóközönség kettős: egy része, aki Győrhöz kötődik, lokálpatrióta, a másik része a szakmai közönség. Újszerű lesz abban is, hogy nem a hagyományos felosztást (topográfia, gazdaság, társadalom, politika, kultúra, stb.) követi, hanem súlyponti kérdésekre igyekeznek választ adni. Cél a bő száz év hosszú távú folyamatait érzékelhetővé tenni, bemutatni, hogy Győr hogyan közeledett az újkori, modern városi formához. Egészen a családok, az egyszerű emberek mindennapjainak szintjéig kívánnak elmélyülni. Fontos kérdés, hogy a korszak hogyan tükröződik a történészi visszatekintésekben, a művészetekben vagy az utcaképben.

gyor-monografia-nagy-janos

Nagy János főlevéltáros (PhD, Budapest Főváros Levéltára) a város életét alapvetően meghatározó eseménnyel, az 1743. március 6-án Mária Terézia által kiadott szabad királyi városi kiváltságlevél megszerzésével, annak évtizedes előzményeivel és utóéletével foglalkozik kutatásaiban. Az előadó számos fontos kérdésre ráirányította a figyelmet. Hogyan szerezhette meg egy egyházi mezőváros a földesura akarata ellenére a királyi privilégiumot? Milyen jogi feltételrendszernek kellett megfelelnie ehhez a városnak? Milyen előnyökhöz jutott a város? Bár a törvénybe iktatásra felfokozott hangulatban került sor, mégis sikerült a követeknek megszerezniük városuk számára a királyi kiváltságok maximumát, amellyel addig csak két város (Esztergom és Pécs) rendelkezett a korszakban. Erről az időszakról emlékezik meg a kortárs Farkas Márton diétai naplója is, amely könyvtárunkban is megtalálható. Győr így az országos politika porondjára került. Az országos folyamatokba ágyazva, más városok példájával összevetve az esemény egyedülálló sikertörténetként értékelhető.

gyor-monografia-toth-arpad

A kötetben több téma szerzője Tóth Árpád, aki kutatásairól igyekezett átfogó képet adni Győr, a nyitott város társadalma címmel. Miért nevezhető így a város? Hogyan kell értelmezni a nyitottságot? Mi jellemzi a nyitott várost? Milyen társadalmi folyamatok váltak jellemzővé a korszakban? Hallhattunk a késő rendi világ korlátaiból kibontakozó város társadalmi csoportjairól. Meghatározó, de nem jelentős számú ekkor a városban az elszegényedő kisnemesek aránya, akik számára a beköltözés életminőséget jelentett, de életvitelükben nem különböztek a városi polgároktól. A magas csecsemőhalandóság ellenére (30% körüli) lassú népességnövekedésről tanúskodnak az adatok, okaként a kutató a bevándorlást jelöli meg. Országos hírű emberek demonstrálják a bevándorlás, elvándorlás kérdését (Purgel család, Schöpf-Mérei Ágoston orvos, unokaöccse Lumnitzer Sándor, vagy Richter János zongorista). Hogy miért volt vonzó város Győr, miből éltek, akik itt laktak, és kik, milyen céllal látogattak ide hosszabb időre, erről szerencsére nagy mennyiségű forrásanyag áll rendelkezésre. A forrásbőség azonban éppúgy nehézséget okozhat, mint annak hiánya, ezért fontos egy átfogó nézőpont kialakítása a vizsgálódásban. Összefoglalva elmondható, hogy Győr alkalmat adott, lehetőségeket kínált a nagy ambíciókkal rendelkező emberek elindulásához.

gyor-monografia-nagy-luttenberger-istvan

Nagy-Luttenberger István múzeumigazgató (PhD, Gróf Esterházy Károly Múzeum, Pápa) a győri csata régi és új megközelítésével foglalkozik, amellyel kapcsolatban sok az új szemléletmód és legalább ennyi a mítosz is. A témának hatalmas a forrásanyaga, ráadásul ennek csak töredéke lett feldolgozva, sok irat van még elfekvőben, nemcsak itthon, hanem külföldön is. A kutató három kérdéskör köré építette fel referátumát: a győri csata és a hozzá vezető hadjárat eseménytörténete, Győr ostroma és a megszállás, a csata történetének utóélete. Nagyívű, térképekkel is jól illusztrált áttekintést kaphattunk a győri csata értelmezésével kapcsolatban, számos mítoszról is fellebbent a fátyol, értékelése új színezetet kapott a kutatások fényében. Például a nemesség alkalmatlanságának bizonyítása, amely valójában a reformkori liberális politikai célok támogatásának egy eszköze volt, bizonyíthatóan nem az inszurgensek miatt veszett el.

gyor-monografia-horvath-jozsef

Horváth József referátumában a győri könyves kultúra és művelődés három témakörét emelte ki. Elsőként a nyomdászat került fókuszba: mit tudhatunk a mesterséget űző Streibig család 123 éves működéséről, milyen kiadványtípusok kerültek ki a nyomdájukból, milyen fénykorok és hullámvölgyek jellemezték tevékenységüket? Ezt követően az időszaki sajtó születésének kezdeteiről informálódhatott a hallgatóság: az első kísérletekről, az első igazi újságokról, amelyek eleinte még kéziratosan jelentek meg. Harmadikként a könyvbirtoklás kérdése, a könyvtárak működése, az első új típusú, modern könyvtárak megjelentése volt a téma. A rendkívül informatív, lendületes előadásból az is kiderült, hogy a Győri Olvasó Társaságba, melyet Dr. Kovács Pál alapított, nőket is bevettek.

gyor-monografia-csecs-terez

Csécs Teréz könyvtáros (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, Győr) Irodalom, zene, színház – Magaskultúra és tömegkultúra című referátumában felvázolta az érdeklődőknek, hogy milyen lehetett a győri polgár mint lehetséges kultúrabefogadó. Mindennapi életüket a vallás határozta meg, így alapvető, hogy az irodalomra, zenére, színjátszásra is az egyház volt a legnagyobb hatással. A palettát a városra akkoriban jellemző nyelvi sokszínűség tovább színezi. A 19. században megjelenő vallási ponyvairodalmat a vallás iránti közömbösség erősítette, amellyel sokáig csak a néprajz foglalkozott. Az előadó által kivetített, papagájos mintával kivarrt, hímzett lepedővég jól szemléltette a magaskultúra és a tömegkultúra egymásra gyakorolt hatását, a reneszánsz ábrázolásmód megjelenését a népi kultúrában.

gyor-monografia-sasfi-csaba

Sasfi Csaba akadémikus-főlevéltáros (PhD, Magyar Nemzeti Levéltár) előadásának címe Győr mint iskolaváros a két Ratio Educationis időszakában. Minden korszakban a tudás közvetítésének eszközei a közoktatási intézmények, templomok, ugyanakkor a néphagyomány ápolásának színhelyei is. A korabeli győri gimnáziumoknak kettős funkciója volt: több-kevesebb tanulmányi előmenetellel a városi társadalmon belül érvényesülni, valamint az országos értelmiségi rétegbe feljutni. A kutató saját módszerei alapján, az oktatás oldaláról vizsgálta a társadalomtörténeti folyamatokat, megfogalmazta az ezzel kapcsolatos további célokat, faladatokat is, például a gimnáziumba kerülés feltétele, az alfabetizáció szintje, a győri rajzoktatás kezdetei, a győri kisiskolák helyzete.

gyor-monografia-szekely-zoltan

Székely Zoltán művészettörténész (a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatója) már a megelőző két műhelynapnak is szakértő előadója volt Győr művészeti emlékeivel kapcsolatban. Ez alakalommal Győr ragyogó évszázadáról beszélt, melynek mottója – „… mind szebbnek, mind nevezetesebbnek tapasztallyuk …” – a művészettörténeti szempontból mozgalmas száz esztendejére vonatkozik. Ez az az időszak, amikor az erőd falait lassan elbontják, és új épületekkel kerül beépítésre. Referátumában átfogó képet kaptunk mind a korstílus megjelenésével kapcsolatban, mind a megrendelők körére vagy a megjelenő műfajokra vonatkozóan. Meghatározó megrendelő továbbra is a katolikus egyház és köre, ebben például Zichy Ferenc püspök élenjáró volt. Döntően máshonnan, főleg a birodalom területéről érkező művészekkel dolgoztattak. A korszak legjelentősebb alkotója Hofbauer Nep. János. A nagy átépítésektől, mint amilyen a székesegyházé volt, a szerényebb alkotásokig széles a vizsgálandó emlékek köre. A művészettörténeti kutatások is szolgáltatnak újabb eredményeket. Ilyen a győri rajziskola – amely a művészeknek megélhetést biztosított – a kézműipar fejlődésére gyakorolt hatása, vagy Hild József lehetséges szerepe az újvárosi templom tervezésében.

gyor-monografia-vilagi-david

Világi Dávid történész-levéltáros (Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény, Győr), aki szintén szereplője volt a megelőző műhelynapnak, témáját folytatva a korszak protestáns lakosságának problémáival foglalkozott Türelmi rendelet után – vallási jogegyenlőség előtt címmel. Az előadó vázolta, hogy mit is jelentett a vallásgyakorlás megszűnése a reformátusok és az evangélikusok számára, akiknek nem maradt más kiút, mint a vidéki gyülekezetekbe való beolvadás (Győrszemere, Felpéc). A korszakban többször próbálkoztak jogaik visszaszerzésére, templomépítésre, gyülekezet szervezésére, iskolák alapítására hol több, hol kevesebb reménnyel. A szabadságharcot is egyértelműen támogatták a jogegyenlőség reményében. Igyekezetükről, eredményeikről szólt ez a rendkívül érdekes beszámoló.

gyor-monografia-perger-gyula

Perger Gyula muzeológus, néprajzkutató (a győri és a tatai múzeum volt igazgatója) Izraeliták Győrött és Győr-Szigetben 1848 előtt címmel tartott referátumot. Saját bevallása szerint a kérdés nehezen értelmezhető, hiszen a korszak elején nincsenek zsidók, a korszak végén pedig Sziget nem Győr része. Vallási szempontból zsidó közösség a 18. század közepén már létezik, de nem lévén saját levéltári anyaguk, az erről szóló adatok esetlegesek. A legkorábbi adatok a 14. század végéről vannak, szűkszavúan annyit árulnak el, hogy az első családok Bécsből érkeztek. A társadalmi hasznosság elvén minden munkát elvégeztek, amit a vallási elveik miatt a katolikusok nem tehettek meg, így váltak például megbízható hitelezővé. A 17. század végéig, a török kiűzéséig a kereskedelem, amely a katonaságot ellátta, a bécsi zsidó kompánia kezén volt. Az összeírások alapján nem mutatható ki zsidó lakosság, a forrásokban azonban más szempontból mégis felbukkannak zsidó lakosok, tehát érdemes a kérdést továbbra is vizsgálni, mint ahogy az is érdekes lehet, hogy milyen volt a társadalmi helyzetük, családi kapcsolataik, közéleti szerepvállalásuk.

A harmadik műhelynap eredményeként az a kép alakulhatott ki a hallgatóságban, hogy mind szerkesztésében, mind felkínált ismeretanyagában színes kötetet tarthatnak majd a kezükben az érdeklődők. A kutatók egyaránt nagy célokat tűztek ki maguknak, számos kérdésre igyekeznek választ adni, amelyek árnyalhatják vagy akár újra is színezhetik a korabeli Győrről kialakult képünket.

Beszámolónkat folytatjuk a negyedik műhelynap krónikájával.

Szabó Szilvia
Fotók: Pozsgai Krisztina

A Győr monográfia korábbi nyilvános műhelynapjai:
- Első nap
- Második nap

2018.10.25