342

A Győr monográfia második nyilvános műhelynapjáról

Szabó Szilvia írása

gyor-monografia-muhelynap-2

Október 12-én a Győr monográfia 2. műhelynapján folytatódott az előző napon megkezdett nyilvános bemutatkozás a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának (Baross Gábor u. 4.) második emeleti rendezvénytermében.

Az előadókat és az érdeklődőket a 2. kötet szerkesztője, Horváth József köszöntötte, s felvezette a témát, amely Győr 1447-től 1743-ig tartó időszakának történetével foglalkozott. A második rész szerzői arra a nehéz feladatra vállalkoztak, hogy mindössze negyed órában képet adjanak kutatásaik eddigi eredményeiről, a megfogalmazódó kérdésekről és válaszokról.

Gecsényi Lajos professzor (akadémikus, MTA TTI, kandidátus, a győri levéltár egykori igazgatója) a kora-újkori Győr topográfiai változásairól szólva leszögezte, hogy a 16. században a régi város és a környező falvak és nyomainak eltűnésével létrejött egy fallal övezett, majd 300 évig fennálló város. Előadásában kutatásainak egy szeletéből kaptunk kóstolót. Megállapította, hogy a csekély írott forrás és régészeti adatok összevetése rámutat arra, hogy az 1529-es és 1566-os tűzvészek városképet alakító szerepe a korábbi szakirodalomban túl lett hangsúlyozva. Valójában a városkép megváltozásában sokkal nagyobb szerepe volt a török jelenlétének és megtelepedésének, hiszen ezáltal Győr védelmi szerepe Bécs irányában felértékelődött. Az 1550-es évektől nagyobb lendületet vettek az építkezések, a hatalmas kő- és földbástyákhoz elhordták a környék dombjait, de még a váralját is. Mindez sokkal nagyobb mértékben járult hozzá a város új képének kialakulásához, a környező domborzat átalakulásához, mint azt korábban gondolták.

Nemes Gábor (PhD, a Győri Egyházmegyei Levéltár főlevéltárosa) a késő-középkori Győr egyházi társadalmát mutatta be, amelynek élén a püspök állt. A püspöki udvarról meglehetősen részletes képet kaptunk. A középkor végéről elmondható, hogy a lakosság 10%-a klerikus, kb. 200 portával számolva ez 1400-1600 főre tehető, vagyis egy egyházias profilú városkép rajzolódik ki az adatokból. A rendkívül sok új eredményből az is kiderült, hogy a városban az egyházi társadalom szinte minden szereplője megtalálható volt a korszakban.

H. Németh István (a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának tudományos főmunkatársa), kapcsolódva a korábbiakhoz, a 16. századi gazdasági és társadalmi változásokról referált. Ez az időszak a város kiemelkedésének kezdete. A kis, de nem elhanyagolható mezőváros ekkor vált erődvárossá. Jellemzően a korszakban a főváros kiesésével Győr szerepe mint védett hely – Bécs közelsége miatt is – megnövekedett. Ez a két tényező jelentősen megemelte az itt élő lakosság számát, átrajzolta a városképet. Az elmondottak segítségével térben is jobban elhelyezést nyertek a győri fejlődési folyamatok.

Bagi Zoltán Péter hadtörténeti kutató (PhD, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának munkatársa) Győr eleste és visszavétele címmel a várostörténet egy fontos időszakának kérdéseit taglalta. Győr stratégiai jelentőségű hely volt a török időkben, az utolsó védvonal Bécs előtt. Ennek tükrében válik fontossá az erősség eleste. Ostroma tulajdonképpen három is volt: 1594-ben klasszikus értelemben vett várostrom, 1597-ben egy sikertelen próbálkozás és 1598-ban a leghíresebb, nagy felvonulással járó rajtaütéses támadás. A visszafoglalás gondolata is többször merült fel. Ezzel kapcsolatosan új források is kerültek elő, amelyek árnyalhatják az eddig megismert történetet.

Gecsényi Lajos újabb referátuma a város társadalmát és gazdaságát érintő kérdéseket vázolt a 17. század derekáig terjedő időszakban. Győr 1598. évi felszabadulása után teljesen új helyzet alakult ki a felszabadító királyi és császári csapatok jelenléte miatt. Még jelentősebbé vált a betelepülő katonaság és családtagjaik száma, illetve az őket kiszolgáló kézművesek és kereskedők aránya is, ami a városképet tovább árnyalta. Például bővült a vásártér, a temetőt a városon kívül helyezték, megjelentek az egyemeletes házak, stb. A hatalom gyakorlása és megoszlása tekintetében is sok érdekes adalékkal szolgált az előadó.

Oross András (PhD, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára munkatársa, jelenleg a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség vezetője) Katonák, polgárok, kanonokok. Győr a 18. század elején című előadása elején megjegyezte, hogy ezt az időszakot a várostörténészek általában átugorják. Ez nem ok nélkül van, hiszen szakirodalma minimális, alapkutatásai hiányosak. Így a fiatal történészre vár, hogy eredményeket mutasson fel. Az eddigi sikerekről és a megválaszolandó kérdésekből hallhattunk egy csokorra valót. Ilyen érdekes tény például az, hogy a Rákóczi-szabadságharc gazdasági hatása jelentősebb, mint gondolnánk, hiszen a katonaság állandó jelenléte miatt fontos szerepet kaptak az itt élők. A környékben a bortermelés, a folyókon a hajómalmok működése, a város körüli védőművek békeidőbeli hasznosítása a marhacsordák legeltetésére, a várárok nádtermésének hasznosítása, még ha vitaként merült fel egy-egy iratban, akkor is fontos adalék a kor és szereplői megismeréséhez.

Dominkovits Péter (PhD, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltárának igazgatója) Bíráskodási gyakorlat Győrött a 17. században címmel tartott előadást. Rámutatott a téma fontosságára, amely abból ered, hogy a 17. századi levéltári anyagban városunknak szinte teljesen folyamatos tanácsülési jegyzőkönyve maradt fenn. Ez nagyon ritka, a Dunántúlon mindössze négy település mondhatja el ezt. Arról is képet kaptunk, hogy milyen információkat szerezhetünk ezekből az iratokból. A várossá válás fontos lépése volt a hiteles hellyé válás, amelyben a városi önigazgatási szerveknek kulcsszerepe volt.

Székely Zoltán (a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatója, művészettörténész) A győri egyházművészet évszázadairól, a reneszánsz és barokk művészet helyi megjelenéséről szóló előadását egy mottóval indította: „…nem csekély épületekkel és felszereléssel ékesítette…”, amely utal az időszak gazdag művészeti anyagára. A korszakolással kapcsolatban megjegyezte, hogy a történelmi tagolás nem igazodik mindig pontosan a művészeti folyamatokhoz, így jelen esetben az 1743-as korszakhatár éppen az érett barokk időszakát vágja ketté. Ez a kor műalkotásokban jóval gazdagabb, mint a korábbi, de azonosításuk problémát jelent (nincs szignálva, származási helye ismeretlen). Az iratokból kiderül, hogy rengeteg mester élt vagy járt a városban. Ezek alapján nehéz meghatározni azt is, hogy ki a győri művész, mi tartozik a győri művészet körébe.

Kádár Zsófia (történész, PhD, MTA-ELTE-BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék) Miért éppen Győr? A jezsuita rendház és hatása a város vallási és közéletére című előadását kérdésfelvetéssel kezdte: Milyen helyet foglalt el a város életében? Miért éppen Győrben volt szükség újabb jezsuita gimnázium alapítására? Miben nyilvánult meg a jezsuiták városon belüli hangsúlyos jelenléte? Milyen kapcsolatban voltak a rendház tagjai a városlakókkal? Hogyan vált a város a jezsuita apostolkodás kiemelt terepévé? Természetesen a hallgatóság meggyőződhetett arról, hogy a fiatal történész a válaszadásban is körültekintő és alapos.

Kökényesi Zsolt (történész, PhD, MTA-ELTE-BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék) Miért éppen Győr? A jezsuita gimnázium szerepe a város életében címmel tartotta előadását. A jezsuiták győri megjelenésének legfőbb célja a gimnázium alapítása volt. Fontosságát mutatja, hogy Dallos Miklós győri püspök is támogatta a kezdetben szűkös körülmények között működő iskolát. A 18. században nem sok iskola mondhatta el magáról, hogy minden évfolyama számára külön tanárt tud biztosítani, de a győri igen. Az iskolai anyakönyvek adataiból következtetni lehet arra is, hogy az ország egyik leglátogatottabb gimnáziuma működött itt, csupán minden harmadik tanuló volt helybéli. A közhiedelemmel ellentétben nem a jómódúak intézménye volt, csupán a harmada mondhatta magát nemesi származásúnak. Az előadásban a nevesebb tanárok, diákok nevein túl a gimnázium barokk falai között megrendezett színdarabokról – mint a korabeli kulturális élet fontos színfoltjai – bővebben tájékozódhattunk.

Világi Dávid (történész, levéltáros, Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény) a győri protestáns gyülekezetek 17-18. századi múltjából villantott fel mozaikokat. A rendkívül adatgazdag előadásban áttekintette a két felekezet történetét a város 1598. évi felszabadulása után. Jól érzékeltette, hogy a történelem viharaiban a két felekezet összefonódva, mégis külön utakon járt. Sorsukat megpecsételte, hogy többször is el kellett hagyniuk a várost, vissza csak akkor térhettek, amikor az uralkodóktól vallásszabadságot kaptak. Az előadó foglalkozott a két felekezet egymáshoz való viszonyával, belső szerveződésükkel, gazdálkodásukkal és művelődésükkel, sorsközösségükkel.

Horváth József történész, igazgatóhelyettes (Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér) Könyvkultúra, nyomdászat, írni-olvasni tudás címmel rendkívül lendületes, érdekfeszítő előadást tartott a közönségnek. Számos kérdést érintett: Mennyire tudtak írni a városlakók? Saját kezűleg írtak-e alá? Fontosnak tartották-e egyáltalán a saját kezű aláírást? Mindezekre a kérdésekre a végrendeletek tanulmányozása adhat választ, amelyek nagy számban állnak rendelkezésre, így valószínűleg az írásbeliség már fontos volt a korszakban. Második kérdéskörként a győri nyomdászat kezdeteiről tudhattunk meg többet. Végül a könyvbirtoklás mint az olvasni tudás mutatója került megvilágításba. Szép számmal állnak rendelkezésre hagyatéki leltárok, könyvjegyzékek, amelyek sok lényeges kérdést megvilágítanak, például, hogy többségében egyházi személyek gyűjtötték a könyveket, de civilek is találhatók a sorban (katonák, polgárok).

A műhelynap rendkívül nagy ismeretanyaga számos kérdés megválaszolásában segített, amelyhez újabbak is társultak. Reméljük, hogy a készülő monográfia ezekre is választ talál, és egy tartalmában sokszínű, tanulságos, informatív kötetet tarthatunk majd a kezünkben.

A harmadik kötet bemutatására a fent említett helyszínen október 18-án került sor, amelyről szintén beszámolunk.

Szabó Szilvia
Fotók: Pozsgai Krisztina

A Győr monográfia korábbi nyilvános műhelynapjai:
- Első nap

2018.10.19