Az uralkodó nejének helyzete persze különleges. Ahogy a férjét, őt is megkoronázzák: a Szent Koronát vállához érintik, kifejezve azt az akaratot, hogy férjével osztozzon a kormányzás terhében. És voltak olyan hölgyeink is, akik saját jogon irányíthatták az országot – nem királynék, hanem királynők. Persze a királynék között is voltak, akik személyiségüknél fogva, képességeik alapján beleírták magukat a magyar történelembe. A tisztelt olvasó, aki nyilván tud olyan uralkodói feleségről, aki királynőként uralkodott, meglepődve fogja tapasztalni, hogy akadt olyan királyi hitves, akire az általános és középiskolai tankönyvek szerzői szinte figyelmet sem fordítanak, pedig meghatározó reformokat valósított meg. És persze olyanok is akadtak, akik a főúri pártok bábjaként a politikai sakktáblán ide-oda mozgatható figurák voltak – s nem ők adták a mattot.

Amennyiben azt vizsgáljuk, mennyire voltak – királynéi vagy királynői szerepükön túl – anyák és feleségek, olyan dolgokkal szembesülhetünk, amelyekkel minden mai lány és asszony: szerettek és szerették őket, megcsaltak és megcsalattak, érdekből házasodtak vagy szerelemből, édesanyák voltak vagy a gyermekáldástól megfosztottak. A tudomány és a művészetek terén is képesek voltak nagyot, örök érvényűt alkotni.

A kötetek olvasása sok érdekes dolog ismeretének birtokába juttatja mindazokat, akik időt és energiát áldoznak eme sorozattal közelebbi ismeretséget kötni: számtalan színes egyéniséget ismerhetnek meg. Szilágyi Erzsébettel, Mátyás és László édesanyjával kezdjük a sort. Férje, a törökverő és kormányzói tisztséget is betöltő Hunyadi János. Édesapja Szilágyi László, anyja Bellyéni Katalin. Testvére Szilágyi Mihály, akivel oroszlánrészt vállalt Mátyás trónra juttatásában.

Az idősebb fiát, Lászlót tragikus módon veszítette el, V. László kivégeztette. Mátyást, a fiatalabbat pedig fogolyként hurcolta Prágába az uralkodó. Szilágy Erzsébet miden követ megmozgatott, hogy fiát a fogságból kiszabadítsa. Törekvéseit 1458 elején siker koronázta. A kor szokásainak megfelelően a diplomáciai tárgyalások végére a pecsétet az eskü – és esetlegesen – a házassági ígéret tette. Ennek megfelelően későbbi királyunknak három arája is lett, de meg nem valósuló házassági törekvésekről is beszámolhatunk. A szabadulás feletti örömét fejezte ki az asszonynak III. Callixtus pápa, s egyben elismerését mindazért, amit az ügy érdekében tett. Nem véletlen, hogy Mátyás felesége, Aragóniai Beatrix kezdetben komolyan tartott az erélyes nagyasszony-vetélytárstól. Az anyának jutott még egy kiemelt feladat: ő nevelte Mátyás törvénytelen gyermekét.

Mátyás királynak egyébként három arája is volt. Az első Cillei Erzsébet, akit eredetileg Lászlónak szántak, de kivégzése után változott a „forgatókönyv”. Politikai nász révén a Hunyadi- és Cillei-ház közti szövetséget volt hivatva elősegíteni (bár később a két család végletesen szembekerült egymással), de Cillei Erzsébet korai halála átrendezte a történéseket. A másik két házassági törekvésből csak az egyik realizálódott. A csehországi kormányzó, Podjebrád György a cseh trónra pályázott. Foglya, később „vendége” magyar trónra juttatását azzal a feltétellel segítette, hogy lányát, Katalint feleségül veszi. Idehaza viszont a Szilágyiak elérték a Garai-Újlaki főúri szövetségnél, hogy támogassák Mátyás megválasztását, de Garai nádor feltételül szabta, hogy lányát, Annát Mátyás vegye nőül. Mátyás végül a Garaiakat félreállította, és Podjebrád Katalint vette feleségül, a királyné azonban gyermekszülésben meghalt.

Hosszabb özvegység után a nápolyi Aragóniai Ferdinánd lányát, Beatrixot vette feleségül. Több, évszázados múltra visszatekintő királyi házból kapott elutasítást, mivel nem tekintették szalonképesnek, csak egy dinasztikus családi múlttal nem rendelkező „felkapaszkodottnak”. Az Aragóniai-ház akkori uralkodója némileg kétes múlttal rendelkezett (törvénytelen gyerek volt), így neki megfelelt Hunyadi Mátyás. A könyvből megismerhetjük a koronázás és a menyegző történetét, s a vele kapcsolatos elhúzódó ünnepségeket. A házasság első fele – a források szerint – felhőtlenül boldog volt, de utód nem született, s ez idővel megmérgezte a kapcsolatot. Kiderült, hogy az olasz királyné meddő. Beatrix megjelenése átformálta a királyi udvar viszonyait. Kifinomult konyhaművészet, irodalom, reneszánsz ízlés – ez vált uralkodóvá az olasz személyzettel és tudósokkal, művészekkel egyetemben.

Mátyás utódlását egy boroszlói polgárasszonytól, Edelpeck Borbálától született fiával akarta biztosítani: törvényesítette, címekkel-rangokkal ruházta fel, a legnagyobb birtokossá tette, és szeretőjét is gazdagon kistafírozta. Életének ebben a szakaszában Beatrix egyre inkább politizált. Corvin Jánost és nemző anyját gyűlölte, és ezt kifejezésre is juttatta. Trónra tört. Valószínűleg emiatt tulajdonítják neki sokan férje halálát. Konkrét bizonyítékok nincsenek, de felmerült néhány gyanús elem.

Végül sem Beatrix, sem pedig Corvin János nem lett „befutó”. Az özvegy királynét érvénytelen házassággal (II. Ulászlóval) tévesztették meg, majd az ország elhagyására kényszerítették. Nyolc évvel élte túl Mátyást.

Csiszár Antal