Kockázatos túra – Safety Not Guaranteed

Szilvási Krisztián 1 perces filmkritikája

kockazatos-tura-plakat

„Keresek valakit, aki visszajönne velem az időben. Ez nem vicc. Fizetés, miután visszajöttünk. Hozz magaddal fegyvert. Még csak egyszer csináltam. A biztonság nem garantált.” Aki úgy hiszi, tud az újsághirdetés sorai között olvasni, annak sem lesz világosabb a szöveg anélkül, hogy ki ne próbálná. Oké, nyugalom, elég nézőként jelentkeznünk a dologra, azt is képernyőn keresztül, semmint élőben.

Pedig nem kell tartani az olyasféle bogaras fickóktól, akik időutazásra csábítanak, hiszen a kvantumfizika egyes elméletei szerint tökéletesen hétköznapi dolog csámborogni az időben. Derek Connolly igazán egyszerű történetét (a szimplában most mégis a kivételes rejlik) Colin Trevorrow rendezte üdítően korosztályfüggetlen szellemiségű mozivá, ahol az érzelmi és hangulati attitűd, a külső és belső színek, valamint a sugallt (meg javallott) mondanivaló mind olyként hatnak, hogy az letisztultan kellemes legyen. Több komolyság és kevesebb komolytalanság csakúgy hiba lett volna, mint megfordítva, vagy éppen sehogyan.

Persze a dinamika, valamint a rokonkapcsolatú sebesség helyenként megért volna pontosabb fokállítást a potméter skáláján, de ami nem ment technikailag, azt kompenzálták a személyi meghatározottságokkal: Aubrey Plaza halványított sminkkel történő karaktermegjelenítése szépen illeszkedik a képi és tárgyi szövetbe; Jake Johnson tudja, hol a helye, és azt hogyan kell környezetbarát módon magának kitaposni; Karan Soni büszkén nyújtja majdnem kellékké degradált muszáj-ottlétét; Mark Duplass pedig hitelesen láttatja múltba a szándékait. Semmi kockázat tehát, nyíltan hihető, hogy a Safety Not Guaranteed múltutazása végül megvalósul, mert mindenki úgyis csak oda érkezik, ahová menni akar.

Mark Duplass-be (Édesnégyes) és a tesó Jay Duplass-be (A furcsa srác) szerencsésen veszett némi tehetség, együtt meg különösen sokra képesek (pl. a The Intervention c. rövidfilm 2005-ben, Berlinben). Markban különben is megvan az a visszafogott eszköztárral kiálló, mégis kínzóan erőteljes jelenlét, mint mondjuk Joaquin Phoneix-ben (nem véletlenül említem őt, tisztára emlékeztet rá külsőleg), és valahogy ösztönből érzi azt az attitűdöt, amivel én azonosulni tudok. Minden jó tehát, ha eljutunk a múltba, s mivel a dolgok többnyire visszafordíthatatlanok (bár jelzem, a kvantumfizika szerint nemcsak a múlt befolyásolja a jelent és a jövőt, utóbbiak is képesek változtatni az előbbin), azzal a meggyőződéssel állhatunk fel a képernyő elől, hogy nem minden furcsa apróhirdetés mögött a valószerűtlen lakozik. Mert a valóságot igenis mi gyártjuk magunknak.

2012, amerikai, 86 perc
rendező: Colin Trevorrow
forgatókönyvíró: Derek Connolly
szereplők: Aubrey Plaza, Jake M. Johnson, Mark Duplass, Karan Soni, Mary Lynn Rajskub, Jeff Garlin, William Hall Jr.

Szilvási Krisztián

2018.10.11