86

Vár, amellyel a pestis végzett


szecseny-var

Szécsény várából pedig már nem sokat láthatunk, pedig valaha hét torony is védte. De ezek a tornyok sem tudták megakadályozni azt, hogy csak a török kétszer meg ne vegye. Volt aztán Bocskaié, Bethlené és Rákóczi Györgyé is, végül nem ágyú, hanem egy rettenetes betegség, a pestis végzett vele.

Szécsény várából pedig jelenleg a keleti falszakasz és egy kör alakú saroktorony az, ami így-úgy, de megmaradt. A többit elmosta az idő és széthordták a népek. Pedig hajdan fontos erősség volt, különösen a török időkben. De már 1219-ben megemlíti egy oklevél, aztán Károly Róbert 1334-ben engedélyt ad a városkának, hogy fallal és bástyákkal vegye körbe magát. Ez lesz tehát a város nyújtott négyzet alakú magvát magába foglaló külső várfal, amin a már emlegetett hét torony is állt. Később Mátyás Guthi Országh Mihálynak és Losonczi Albertnek zálogosítja el, akik 1482-ben aztán ténylegesen birtokosai is lesznek. A török időknek az 1546-os országgyűlés határozata szerint Losonczi István tulajdonában és kapitánysága alatt fut neki. Aki palánkkal, vizesárokkal is megerősíti, így a hódítók első próbálkozása sikertelen is lesz 1550-ben, csak a mezőn dolgozók közül tudnak 45 városlakót rabságba hurcolni. 1552-ben már Árokházi Lőrinc a kapitány, akinek Ali budai pasával gyűlik meg a baja. Árokházi felégeti a várost, és a belső várba húzódik vissza, de emberei nyolc kivételével meglépnek az egyik éjszaka.

szecseny-varA Forgách-kastély Révhelyi Elemér fotóján (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Így aztán fogságba esik a cserben hagyott kapitány, Szécsényt pedig a híresen ravasz Kara Hamza bég kapja használatra. Végül 41 évet ül először a török a várban, majd megérkezik a már jól ismert Pálffy főkapitány és Tiefenbach tábornok, a török pedig mindent felégetve elmenekül innen. 1604-ben Géczi András kapitány az őrség német katonáit levágva nyit kaput Bocskai előtt, majd 1620-ban Bethlen is bírja. 1644-ben Rákóczi György katonái veszik be, de a császáriak néhány nap után elűzik őket. 1663-ban Köprülü Ahmed indul ellene, Koháry István kapitány uram pedig úgy ítéli meg, hogy a szintén általa parancsnokolt Füleken több esélye van. Ezért felgyújtja Szécsényt, és elvonul Fülekre embereivel. Tehát ismét a török az úr a várban, egészen 1683-ig, amikor Bécs alól, Párkány után megérkezik ide Sobieski János király a szélsebes lovasaival, amit a török őrség már nem vár meg.

szecseny-varA vár tégláiból is került bele (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Aztán Disznóssy Ferenc lesz a vár kapitánya, de ekkor a falakon belülre is megérkezik a pestis, ami ellen a kapitány tűzzel védekezik. Felgyújt mindent, és el is vonul embereivel. Ez Szécsény utolsó romlása, beteljesedik a vár sorsa, a romokból aztán Forgách Ádám kezd kastélyt építeni, amely átépítések után, de ma is áll a városkában.

Címlapkép: Már 1909-ben sem volt sok nyoma a várnak (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.09.28