99

''Ha valakit szeretnek azért, amit csinál, akkor megnézik azt is, amit máshol csinál''

Interjú Müller Péter Sziámival

muller-peter-sziami

Müller Péter Sziámi vitán felül a magyar zenei élet egyik legszínesebb karriertörténetével rendelkező egyénisége, hiszen amellett, hogy frontembere és szövegírója volt olyan meghatározó hazai underground zenekaroknak, mint az URH, a Kontroll Csoport vagy a Sziámi, színházi, rendezői munkássága is jelentős. A magát mai napig elsősorban költőnek valló énekes egy ideje a Sziámi AndFriends zenekar soraiban alkot. A Lángoló Gitárok a szeptember 28-i Madách Rockfesztiválon való fellépésük előtt beszélgetett vele.

A Sziámi Andfriends fellépése a Madách Rockfesztiválon nem igazán meglepetés, hiszen ahogy ezt többször elmondtad, voltaképpen a színházban nőttél fel, több sikeres darabot jegyeztél ott szerzőként, rendezőként. A mostani koncerten viszont különleges vendégeitek is lesznek. Mire számíthat a közönség ezúttal?

Valóban nem egy átlagos koncert lesz, hanem egy lemezbemutató turné utolsó állomása. Ez a lemez a Nevess magadra! avagy A helyzet tragikus – de nem komoly… Az albumnak megjelenésekor a Katona József színházban volt a bemutatója, és stílszerűen most a Madách Rockfesztivál keretein belül lesz egy turnézáró előadás. Persze nemcsak ezért lesz különleges, hanem azért is, mert egy kifejezetten erre fazonírozott dolog, és mi is úgy készülünk rá, mint egyszeri, megismételhetetlen eseményre.

Ez közelebbről mit takar?

Most szerencsére minden összeér. Korábban nagyon nagy sikerrel játszottunk egy pár olyan koncertet, ahol a Pintér Béla társulat művészei is felléptek velünk. Ennek előzményeként néhány éve Pintér Béla megkeresett azzal, hogy a Titkaink című darabjukba szeretnék belefűzni néhány dalomat. Ebből aztán kialakult egy barátság. Nem sokkal később adtunk egy olyan koncertet az A38-on, ahol a Titkaink teljes szereplőgárdája, tehát nyolc színész csatlakozott hozzánk. Közülük a mostani előadáson is ott lesz Pintér Béla, Thuróczy Szabolcs és Stefanovics Angéla, akik az este folyamán több dalunkban közreműködnek majd. Rajtuk kívül Roszik Hella szerepel a társulatból, de ő időközben nálunk is állandó hegedűs és énekesnő lett. Ott lesz még Másik János, továbbá Kiss LLászló, az URH, az Európa Kiadó és a Sziámi basszusgitárosa és zeneszerzője, aki épp most érkezik haza Ausztráliából, és akinek szintén van dala ezen a lemezen.

Az AndFriends tudtommal egyfajta zenélő baráti társaságként indult, ehhez képest viszont az utóbbi években kifejezetten termékenyek vagytok. Hogyan alakult ez?

Ez a zenekar arra jött létre többek között, hogy az URH, a Kontroll Csoport és a Sziámi dalait játssza, hiszen ezek már nem létező formációk. Ugyanakkor ezek a dalok alkotják az én repertoáromat. A Sziget záróbulijain sok éven át alkalmi zenekarral játszottam ezeket, ebből lett később az AndFriends, aztán úgy alakult, hogy együtt maradtunk. Ez a felállás bizonyos szempontból egyfajta magyar underground szupergruppnak is tekinthető, hiszen a tagok olyan zenekarokból jöttek, mint az Európa Kiadó, az Anima Sound System vagy a Sziámi. Idén már négy éve vagyunk együtt, ezalatt három kiadványt jelentettünk meg, és készülünk a negyedikre. Tehát azzal együtt, hogy játsszuk és gondozzuk az archívumot, hiszen ezek a dalok ebben a kultúrkörben nélkülözött dolgok, az AndFriends alkotó csapat lett, tehát játsszuk az újakat is, ami mára szintén elég komoly repertoárt jelent.

Négy év alatt négy kiadvány nem kifejezetten tanúskodik ötlethiányról.

Abszolút nem, hiszen itt jó szerzők vannak, elsősorban a producer-zeneszerző-gitáros Kirschner Péter, aki az új lemez dalainak túlnyomó többségét jegyzi, de említhetem Bérczesi Robit, vagy a sajnálatosan pályaelhagyó Gasner Jánost, akitől újrahangszerelve szintén sok mindent játszunk. Ezen a lemezen tizennyolc dal van, köztük olyan érdekességek, mint az Anima Sound System-feldolgozás, aminek a párja az ő lemezükön található. Csináltunk egy újévi számot a Romano Drommal, Kovács Antiékkal, ami szintén nagyon jól sült el. Ott van rajta a Szeretni még című dal, ami a legtöbb feldolgozást megért magyar pop-rock szerzemény lett, hiszen százharminc pályamunka érkezett az erre kiírt versenyre, a legkülönbözőbb stílusokból. Eleve középiskolásoknak írtuk ki, de aztán kaptunk mindenfélét, a Bródy János és a Baltazár Színház-féle változattól egészen a metálig. Ez az első olyan dal, amit lefordítottak cigány nyelvre, mert született egy lovári változata is. Rólunk sajnos közel sem lehet annyit tudni, mint amennyi dolog történik a zenekarral. Ennek az is lehet az oka, hogy teljes mértékben médiaidegenek vagyunk, mert mondjuk nem csinálok olyanokat, hogy beülök zsűrizni az X-Faktorba.

A Madách Színház viszont teljes mértékben hazai pálya számodra.

A Madách Színházba én kvázi hazamegyek, mert nemcsak hogy ott nőttem fel, hanem ott játszották több darabomat is nagyon nagy sikerrel. Először a Sziámival írtunk darabot a színház részére, ami eredetileg egyszeri előadásnak indult, de aztán sokkal több lett belőle, ez volt a Mr. Pornowsky előkerül, ami aztán a Szigeten a színházi helyszín nyitódarabja volt anno, és később számos feldolgozást ért meg, többek között Kaszás Gézával a főszerepben. Ez is ott született, sőt, egyszer még az a vicc is megtörtént, hogy be kellett ugranom Heródes szerepére a saját darabomba, mert Szerednyey Béla kitörte a lábát. A Madách Kamarában (mára Örkény) rendeztem is Csehovot, Neil Simont.

Az, hogy ott nőttél fel, mit jelent pontosan?

Anyukám és apukám is a Madách Színházban dolgozott. Anyukám korábban balerina volt, és amikor megszülettem, abba kellett hagynia. Ezután az Operában, az Erkel Színházban, majd végül a Madách Kamarában volt színházi büfés egészen nyugdíjig, azaz hetvenéves koráig. Apukám, aki pár évvel fiatalabb nála, dramaturg és rendezőasszisztens volt ott, majd a színház sikerszerzője lett, most már több mint hatvan éve ott dolgozik, ezzel a legrégibb dolgozója a Madáchnak. Közben író lett, és a darabjait is ott mutatták be először. Aztán szerelmes lett anyukámba, és már akkor jóban voltam vele, mielőtt összeházasodtak. Ő vitt bele a színházba, neki köszönhetően láttam például a Gábor Miklós-féle Hamlet próbáit és rengeteg más előadás megszületését is. Gyerekként meg a Madách Kamarában voltam, az összes időmet a büfében töltöttem, és Kiss Manyitól, Latinovits Zoltánon, Ruttkai Éván, Domján Editen és Váradi Hédin át Tolnai Kláriig mindenki az én fejemet simogatta, én voltam a Petike. Aztán, mire én kiskamasz lettem, anyukám és apukám összejöttek, innen már nagyjából egyenes út vezetett a színházhoz. Amikor édesapám Tolcsvay Lászlóval zenés darabokat kezdett írni, rám bízták a dalszövegeket.

Te magad is írtál és rendeztél darabokat a színházban.

Ezek általában társszerzőségben készültek, Tolcsvay Lászlóval és persze idősebb Müller Péterrel dolgoztunk, elsősorban zenés darabokról van szó. Ami elejétől végéig vers alapú volt, azokat általában én írtam, a librettókat meg a prózai részeket pedig édesapám. Ezek meglehetősen nagy sikert is arattak, hiszen a Mária Evangéliuma, az Isten pénze és a Beszterce ostroma együtt jó párszázezer nézőt vonzott be itthon és külföldön.

Ezek szerint nem lesz újdonság számotokra, hogy színházi környezetben léptek fel.

Egyrészt a Madáchban játszottuk a már említett Mr.Pornowsky előkerül című darabot, ami egy elég kemény rocktörténet. Valójában Charles Bukowski – kultikus amerikai író, akit sokan a Burroughs, Salinger, Ginsberg nevével fémjelzett beatnemzedékhez sorolnak – a figura ihletője. A közönség ismerheti számos magyarul megjelent könyvét, azért kereszteltük át, mert szükség volt egy fantázianévre. Egyfajta junkie történet ez, ami arról szól, hogy egy narkós költő azt hiszi, kidobta az ablakon a vak feleségét, ezért menekülőre fogja, de aztán persze előkerül a csaj. Ez a darab szinte csak zene volt, időnként egy-egy mondattal kiegészítve, voltaképpen a Sziámi zenekar dalaiból raktam össze egy sztorit. Ebből lett később két lemez. De mostanában is jellemző ez, ahogy mondtam, nemrég a Katona József Színházban is dolgoztunk. Itt voltak zenekari koncertjeink is, de Egressy Zoltánnal például írtunk egy kerettörténetet a dalokhoz, ez lett A jövő vadhajnala című előadás.

muller-peter-sziami

Szerinted mennyire átjárható a színház és a rockzene műfaja?

Én azt tudom, hogy amikor a Mária Evangéliumát megírtam, akkor valóban volt egy kis csodálkozás, hogy egy ilyen rocker miért ír egy bibliai történetet. De azokat az előadásokat meglepően sokan nézték meg a rockzenei kultúrkörből és abból a korosztályból. Azt gondolom, hogy nekünk nem tömeghipnózissal jött létre a közönségünk, sokkal inkább egyénenként. Értelmes, érzékeny emberek tudtak ráhangolódni arra, amit csinálunk, hiszen nyilván kicsit töményebbek a számaink, mint egy átlag táncdal. Az ilyen típusú emberek sok mindenre nyitottak, és ha valakit szeretnek azért, amit csinál, akkor megnézik azt is, amit máshol csinál. Ilyen téren jó tapasztalataim vannak, hiszen a közönségünk adott esetben ugyanúgy meghallgatja a Seress Rezső dalaiból készült feldolgozásokat vagy a Leonard Cohen magyarul koncertjeinket, mint a saját számainkat, holott a három azért eléggé más világ.

Az AndFriends koncertjeire a korábbi underground közönség figyel, vagy sikerül másokat is megszólítanotok?

Legutóbb a Kobuci kertben és a Dürerben is tele voltak fiatalokkal az első sorok, akiknek nyilván a szüleik mutatták meg a dalainkat. De aranyos volt az a történet is nemrég, amikor a lányom különórájára menet elegyedtem beszédbe egy fiatal lánnyal, aki szintén ezt mesélte, pedig lehetett olyan 11 éves. Megkérdeztem, melyik a kedvenc száma, azt mondta, hogy az Apokalipszis itt és most, ami szerintem az egyik legsúlyosabb dal az egész életműben, benne egy olyan rapbetéttel, ami már ʼ92 környékén is elég merésznek számított. Szerencsére úgy veszem észre, hogy az AndFriends közönsége egyre fiatalodik, ami egészen elképesztő számomra.

Kovács Attila
Forrás: langologitarok.blog.hu

2018.09.27