Mikszáth regényét 1900-ban adták ki, amely „egy évszázados, elhíresült válási per történetének a forrásoktól messzire szakadó, ideológiailag-politikailag célzatos feldolgozása”. A mű népszerűségét mutatja, hogy 1951-ben filmváltozatát is leforgatták, 1984-ben pedig Zsurzs Éva négyrészes sorozatot készített a regény alapján.

Az eredeti történet a 19. század elején játszódik, ennek ellenére a színpadi változat jelmezei, amelyek Benedek Mária tervei alapján készültek, némi anakronizmusként napjainkat idézik, a szövegben azonban benn maradtak a regény korszakára utaló kifejezések, szövegrészletek. Valló Péter a rendezés mellett a színpadi díszlet megálmodását is magára vállalta. Végre egy olyan prózai előadás, amelyben kihasználják a hatalmas győri színpad mélységét, nem zárják le a színpad felénél a teret. Az eredeti regény számos helyszínen játszódik, szabadban és épületbelsőkben egyaránt, a színpadi változat folyásának lendülete megtört volna az állandó díszletezéssel. Ezért Valló Péter azt választotta, hogy a helyszínváltozásokat egyrészt a forgószínpad állandó mozgatásával, másrészt vetített kültéri képek alkalmazásával oldja meg. Amikor pedig a történet intimebb, belső terekben, hol a kastélyban, hol más épületben játszódik, több leeresztett „drapériával” és azokra vetített kvázi különböző falmintákkal osztja kisebb terekre a színpadot.

Sohasem könnyű feladat egy regényt színpadra állítani. Az is megértse, és egyértelmű legyen a számára, hogy mi miért történik, aki nem olvasta az eredeti alkotást, mivel, ami esetleg egy regényben több tíz oldal, az lehet, hogy a színpadon egy mondatban hangzik el. Azt gondolom, hogy jelen esetben sikerült a regény legfőbb történeti szálait pontosan és érthetően megjeleníteni. A mű főhőse gróf Buttler János, aki hűséges barátjával együtt hazafelé utazik, és az erdőben véletlenül összefut Horváth Piroskával, akivel azonnal egymásba szeretnek. Balsorsa Dőry báró birtokára sodorja őt, ahol Szucsinka tiszteletes sikerrel, súlyos következményekkel csábítgatja Dőry Máriát. Miután Dőry Medve doktor leveléből tudomást szerez lánya állapotáról, szörnyű tervet sző Buttler ellen. Hiába jegyezte már el magát Piroskával a fiatal gróf, akarata ellenére, ráadásul szabálytalan módon, hozzáadják feleségül Dőry Máriát, sőt Vidonka cseles szerkezetével még a nászéjszaka látszatát is sikerül megvalósítani. Buttler azonban hiába próbálja anyagi eszközökkel is elérni különös házasságának felbontását, az egyházi törvényszék ragaszkodik annak érvényességéhez. Az évek pedig csak telnek és múlnak…

A győri előadás erőssége kétségkívül a remek szereposztás. A főszereplőktől kezdve a kisebb karakterszerepeket játszókon át – talán nem túlzás ezt állítani – valamennyi színész fergeteges alakítást nyújt. Kurucz Dániel, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem rendkívül tehetséges ötödéves hallgatója Győrben gróf Buttler János szerepében debütál. Figurájában mindkét oldalát képes megmutatni: egyrészt a szerelmes és tán naiv ifjút, másrészt az igazáért szenvedélyesen küzdő, felnőtt férfi erejét, dühét és kétségbeesését. Dőryként Csankó Zoltán a karakter kérlelhetetlenségét, Dunai Csenge a végtelenül fiatal Dőry Mária esendőségét, áldozatiságát ábrázolja. Horváth Piroska szerepében Nagy Johanna igazi amazon, Bernáth Zsiga, Buttler végletekig hűséges barátja alakját Kolnai Kovács Gergely ölti magára. Sárközi József a korábbi feldolgozások ájtatos, bűnbánó figurájával szemben egy tenyérbemászóan önző, nagyratörő, gátlástalan „nagytiszteletű” papnak mutatja Szucsinka plébánost. Tekintély és erély sugárzik Ungvári István alakítása révén Fischer érseknek, a szentszéki bíróság elnökének személyéből. Vidonka ezermester kisemberi, olykor komikus, olykor megalázott alakját Posonyi Takács László tökéletesen alakítja. Kisebb szerepekben Vincze Gábor Péter, Török András, Janisch Éva, Molnár Judit, Jáger András, Bródy Norbert lépnek még színre.

Ősze Mária
Fotók: Molnár György, a GYAK és a Győri Fotóklub Egyesület tagja

Fotógaléria: Mikszáth Kálmán-Závada Pál: Különös házasság – Premier a Győri Nemzeti Színházban

100 kép