175

Zagyva kapitány és a faágyúval bevett vára


salgo-var

Salgó kis várát pedig Fülek eleste után egy ravasz csellel foglalta el a török. De volt itt birtokban Csák Máté is, pár hónapra még a husziták is megszállták. Aztán a pénzhamisító Bebeké is volt, aki itt töltötte a királya által rárótt büntetést nehéz vasban.

Salgó várából a 625 méter magas, rég kialudt vulkán legmagasabb pontjára rakott lakótorony készült el legelébb. Ezt a Kacsics vagy Kacsik nemzetség húzatta fel rögtön a tatárjárás után. Aztán meg is tartották, igaz leszármazottaik a század végén már Csák Máténak engedelmeskedtek. De megmaradtak birtokukban a nagyúr halála után is, mert még időben Károly Róbert táborába álltak át. Egy 1341-es keltezésű oklevélben két testvér, Illés és Miklós közös tulajdonaként szerepel a „Castrum Salgov”. (A család egyik, később Szécsényi néven felemelkedő ága erdélyi vajdát is adott a Nápolyból jött király jóvoltából.) Aztán eltelik több mint száz esztendő, és már említik az írások Tarján falucska nevét is, sőt, 1439-ben a vár alatti Salgó nevezetű faluról is lehet olvasni. Jó húsz év múlva pedig a Felvidéket bekebelező husziták is eljutnak ide, de ekkoriban már jó kezekben van az ország sorsa, Mátyás néhány hónap után kiveri innen a senkinek sem engedelmeskedő martalócokat.

salgo-varTúrázók tavasszal a romnál (Magyar Nemzeti Múzeum CC BY-NC-ND)

Mátyástól az alatta felemelkedő Szapolyaiak kapják meg adományként, ők építik ki az öregtorony alatti erődítéseket. Birtokolja 71 másik várával együtt János király is, majd Ráskay István nevezetű hű, igaz hívének adományozza. Az ő lánya, Dorottya viszi aztán Salgót I. Ferdinánd jóvoltából Bebek Ferenccel kötött házasságába. Bebek uram aztán sok gazság után hamis pénzt is mer veretni, ami akkor is főben járó bűn volt. Így aztán nehéz láncon éppen Salgó várában tölti a büntetését, miközben vára 1552-ben Derencsényi Farkas birtokába került. Derencsényi révén pedig – nomen est omen – Zagyva Ferenc lesz a kapitány, aki embereivel 1554-ben, nem sokkal Fülek eleste után, egy szeptemberi hajnalon azt látta, hogy a török hatalmas ágyúkat vontat fel fáradságos munkával a környező hegyekre. Aztán jött is Kara Hamza szécsényi, és Ali hatvani bég levele, hogy szabadon elvonulhatnak, vagy rommá lesznek lőve. És el is pucoltak a jó vitézek hamar, útközben látták csak, hogy fából vannak azok a félelmetesen nagy ágyúk, amiktől annyira berezeltek.

salgo-varFotó a romról a múlt század második feléből (Magyar Nemzeti Múzeum CC BY-NC-ND)

Aztán 1593-ig ült a török vagy 40 katonája Salgó várában, amit így örökölt meg a költő Balassi Bálint atyja. Majd annak halála után nagyban folyt a jussról a per, mikor is december elején megérkezett a már ismert Pálffy Miklós főkapitány és Tiefenbach tábornok uram. Nekik igazi ágyúik is voltak, így aztán fel is adták a rettenetesen megrongálódott várat a védők. Salgó vára ezután, bár több tulajdonosa is volt, sosem tért többé már magához.

Címlapkép: Salgó régi képeslapon (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.09.12