Miért olvassunk?

tmoni írása

konyv-olvasas

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy szeptember az olvasás hónapja, hiszen 8-án ünnepeljük az olvasás világnapját. 1965. szeptember 8-án az UNESCO által Teheránba összehívott világkongresszus úgy döntött, hogy e napot az írni-olvasni tudás nemzetközi napjának nyilvánítja. Ez elsősorban az analfabetizmus elleni harcra hívja fel a figyelmet, a köztudatban mégis az olvasás világnapjaként szerepel, ami nem csoda, hiszen egyre kevesebbet olvasunk.

Mindenhol arról hallani, hogy az olvasás háttérbe szorult a más jellegű szórakozások javára, sőt vannak, akik a Gutenberg-galaxis végét jósolják. Modern világunkban valóban átalakultak olvasási szokásaink, kevesebb a szépirodalom (és annak egy része sem papíralapú), és több a portál, blog, közösségi oldal – vagyis az elsődleges cél az információszerzés, nem pedig a kikapcsolódás, szórakozás. És igen, a fiatalok szívesebben néznek filmeket vagy játszanak számítógépes játékokkal, minthogy regényeket, novellákat, esetleg drámákat vagy verseket olvasnának. Pedig nem ártana, ha néha erre is szánnának időt, mert e tevékenységnek rengeteg pozitív hatása van: bármilyen könyvet veszünk a kezünkbe, hasznunkra válik.

Először is: a könyv tanít. Tágul a látókörünk, rengeteg rejtett ismeretanyagot halmozunk fel általa különféle témákban, ezáltal műveltebbek, tájékozottabbak lehetünk a világ dolgaiban. Bővíti a szókincsünket, szebben és választékosabban fejezzük ki magunkat tőle. Szinte észrevétlenül javítja a helyesírásunkat, a szavak írásképe könnyebben rögzül, ha sokszor látjuk leírva. A fantáziánk és a képzelőerőnk is fejlődik, mert nem készen kapjuk a „képeket”, mint a film vagy a számítógépes játékok esetében, hanem nekünk magunknak kell elképzelnünk. Ezenkívül érzelmi intelligenciánkat, empatikus készségünket is javítja, amire a mai felgyorsult világban igen nagy szükség van. Fejleszti a koncentrált figyelmet, az elvonatkoztatás képességét, valamint könnyebbé teszi az összefüggések meglátását.

És persze szórakoztat is. Egy jó könyvbe annyira belefeledkezhetünk, hogy észre sem vesszük az idő múlását. Elmerülünk egy másik világban, és közben agyunk olyan területeit is használjuk, melyeket más tevékenységek során nem. Segít a memóriánk erősítésében (fiatalok) és megőrzésében (idősebbek). És ha az eddig felsorolt indokok nem lennének elég meggyőzőek, akkor még azt is hozzáteszem, hogy az olvasásnak stressz-csökkentő és antidepresszív hatása is van. A szakemberek megállapították, hogy hat perc olvasás már több mint kétharmadával képes csökkenteni a stressz-szintet, vagyis hatásosabb a zenehallgatásnál vagy sétálásnál is. Stressz-oldás szempontjából a legjobb, ha zenehallgatás mellett olvasunk. És aki olvas, soha nincs egyedül, a könyvet bármikor bárhová magunkkal vihetjük. Elmenekülhetünk a problémáink elől egy kis időre, hogy utána újult erővel koncentrálhassunk a megoldásukra.

Tehát olvassunk! Ne csak a televízió képernyője vagy a számítógép monitorja mellett kapcsolódjunk ki, hanem néha vegyünk elő egy jó könyvet is! Akár elektronikus formában, mert nem a forma a lényeg, hanem a tartalom. Természetesen ezzel nem arra akarok ösztönözni, hogy a vizuális kulturális élményeket hanyagoljuk, hiszen az is fontos. Egyszerűen csak azt mondom, hogy olvassunk IS! Mert olvasni bárhol lehet.

tmoni

A kép a pxhere.com gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2018.09.08